Open Access

Mire figyeljünk open access publikálás során?

Tájékozódjon az open access és open science általános ismeretekről, a publikálási tudnivalókról. A mozgalmat főleg a folyóiratkrizis hívta életre, mostanra már több tudományos szervezet is elkötelezett a nyílt hozzáférésű tudomány mellett. Sajnos felszínre hozott olyan problémákat, amely hátráltatja a mozgalom kiteljesedését és a tudományos kiadók üzletpolitikája is jelentősen lassítja a folyamat terjedését. Hátrányosan érinti a parazita folyóiratok megjelenése, melyek sokszor kéretlenül, kedvező ajánlatokkal, félrevezető mutatószámokkal próbálják a kutatókat rávenni a publikálásra. Ma már rendelkezésre állnak olyan adattárak, amelyekből felmérhető a folyóiratok tudományos teljesítménye. Mindig ellenőrizze a folyóiratok hitelességét, a kiadók politikáját és az archiválási szabályokat. Nemcsak a nyílt hozzáférésű cikkeknél, hanem bármilyen publikálási szerződésnél ajánlott aláírás előtt alaposan tanulmányozni a szerződésben rögzített kötelezettségeket, a kiadók által megszabott megkötéseket, különösen a közzétételre vonatkozó passzusok tartalmazhatnak szigorú feltételeket és tiltásokat, amelyeket érdemes lehet akár kifogásolni is aláírás előtt. 

A hazai és külföldi kutatási alapok általában előírják az open acces publikálási kötelezettséget. Ugyanígy a magyar OTKA/NKFIH is előírja pályázati forrást nyert kutatócsoportnak a kutatási eredmények kötelező nyílt hozzáférésű közzétételét.

Könyvtárunk segítséget nyújt a telephelyi akadémiai intézetek kutatóinak az open access-nek való megfelelésben. Kérjük, olvassa el a linkeken található tájékoztatónkat, további kérdéseivel pedig keressen minket e-mailben, telefonon vagy akár személyesen.

Publikációs lehetőségek

A csillebérci akadémiai intézetek - az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont és MTA Energiatudományi Kutatóközpont - munkatársai számára az alábbi kiadók kínálnak ingyenes nyílt hozzáférésű publikálási lehetőséget, amelyet az intézetek közös előfizetési szerződései, valamint az országos konzorciális előfizetések (EISZ) tesznek lehetővé.

 Akadémiai Kiadó >>

 American Chemical Society >>

 Electrochemical Society  >>

 Elsevier >>

 Royal Society of Chemistry >>

 Springer Nature  >>

 Taylor & Francis  >>

 SCOAP3  >>

 A cikkem egyik kiadóhoz vagy folyóirathoz sem tartozik. Mit tehetek? >>

Repozitóriumok

A repozitóriumok egyetemeken és kutatási intézményekben működő dokumentumszerverek, amelyek tudományos anyagok archiválására és díjmentes hozzáférhetővé tételére szolgálnak. A szerzők részére a publikációk elhelyezése ezekben az archívumokban szintén ingyenes.

  • HUNOR- HUNgarian Open Repositories
  • az MTA repozitóriumai:
    • REAL - Az MTA és/vagy az OTKA által támogatott kutatási programok publikációi és jelentései
    • REAL-d - az MTA doktori (valamint régi kandidátusi) disszertációi
    • REAL- PhD - az MTA Könyvtár és Információs Központ országos PhD Dolgozat Repozitóriuma
    • REAL- J - az MTA Könyvtárának Repozitóriuma - digitalizált folyóiratok és periodikák
  • arXiv - e-print collection of the Cornell University Library
  • OpenDOAR- The Directory of Open Access Repositories

Hogyan ellenőrizhetem az Open Access források hitelességét?

Nyílt hozzáférésű tudományos folyóirat gyűjtemények és adatbázisok.

  • DOAJ - Directory of Open Access Journals - A svédországi Lund Egyetem által létrehozott nyílt hozzáférésű folyóiratok adatbázisa. Folyamatosan frissül.
  • Sherpa/JULIET - A kutatási alapok open access politikájáról kaphatunk információt.
  • Sherpa/RoMEO - A kiadók archiválási politikája ismerhető meg. Ezen adatok csak tájékoztató jellegűek és iránymutatásként szolgálnak. A megkötött publikálási szerződések eltérő feltételeket is előírhatnak, ezért mindig a szerződések egyedi tartalma a mérvadó. 
  • ROARMAP - Egyes intézmények open access politikája ismerhető meg országonként.

Szerzői jogi információk

Az open access szabályozásának alapját a szerzői jogvédelem  képzi. A publikációt közlő kiadóval kötött szerződés meghatározza a szerzők jogait, és szabályozza a nyílt hozzáférésű dokumentumok felhasználási lehetőségeit, pl. az önarchiválást intézményi repozitóriumokban vagy a szerző honlapján.