Tavasz az Uránuszon

Beküldte Anonymous (nem ellenőrzött) - 2013 már 6 - 10:15

Dátum: 2013. március 11.
Előadó: Dávid Gyula
Megszoktuk, hogy a tavaszt nyár követi, a nyarat ősz, minden évben folytatódik a végtelen körforgás... De miért is vannak évszakok? Mennyire törvényszerű az évszakok létezése? Lehetséges, hogy a Föld bizonyos tájain, esetleg egy idegen bolygón egészen más az évszakok (ha egyáltalán vannak ilyenek) rendje, mint az általunk megszokott?

Címke: 
Előadás

MTA CSFK CSI szeminárium - Nukleáris asztrofizikai kutatások Debrecenben, az asztrofizikai p-folyamat kísérleti vizsgálata

Beküldte Anonymous (nem ellenőrzött) - 2013 már 4 - 10:04

Dátum: 2013. március 7.
Előadó: Gyürky György
A debreceni Atommagkutató Intézetben működő kutatócsoportunk a nukleáris asztrofizika több különböző részterületén végez kísérleti kutatómunkát. Asztrofizikai jelentőségű magreakciók hatáskeresztmetszeteinek mérésével próbálunk hozzájárulni a csillagok energiatermelése és az elemszintézis különböző folyamatainak jobb megértéséhez. Egyik legfőbb kutatási területünk az asztrofizikai p-folyamat vizsgálata, mely a természetben található nehéz protongazdag izotópok szintéziséért felelős.

Címke: 
Szeminárium

Ortvay Kollokvium - Vékonyrétegek és hordozóra helyezett atomfürtök mágneses szerkezetének ab-initio vizsgálata

Beküldte Anonymous (nem ellenőrzött) - 2013 már 1 - 10:34

Dátum: 2012. március 7.
Előadó: Udvardi László
A mágneses vékonyrétegek fontos szerepet töltenek be napjaink információ-technológiájában. Alkalmazásuk a hosszútávú adattárolásban mindennapos, gondoljunk csak a gigantikus mágneses ellenálláson (GMR) alapuló olvasófejekre, amelyek lehetővé tették a terabyte méretű merevlemezek elterjedését. Amint az 1 bitnyi információt tároló elemek mérete megközelíti az atomi méreteket, egyre hangsúlyozottabbá válnak a kvantumos jelenségek, amelyek megértése nélkülözhetetlen az alkalmazások további fejlődéséhez.

Címke: 
Kollokvium

ELTE TTK Statisztikus Fizikai Szeminárium - A köpenydinamika és a 660 km mélyen található endoterm fázisátmenet kapcsolata

Beküldte Anonymous (nem ellenőrzött) - 2013 már 1 - 10:00

Dátum: 2012. március 6.
Előadó: Herein Mátyás, Galsa Attila, Lenkey László
A földköpenyben 660 km-es mélységében elhelyezkedő endoterm ásványtani fázisátmenet évtizedek óta kiemelten vizsgált terület. Jelen tanulmányban numerikus modellezés segítségével vizsgáltuk a fázisátmenet termikus köpenykonvekcióra gyakorolt hatását. Különböző Rayleigh-számok ($Ra$) és fázisátment erősség ($\gamma$) mellett vizsgáltuk a kialakuló áramlást. Alapvető cél volt annak eldöntése, hogy a konvekció egy vagy két rétegben zajlik-e, illetve kialakul-e lavinajelenségekkel kísért átmeneti állapot, melynek során az egy- és kétréteges konvekció keveredik.

Címke: 
Szeminárium

Wigner SZFKI Szeminárium - Open Access - arXiv, SCOAP 3, REAL

Beküldte Anonymous (nem ellenőrzött) - 2013 feb 28 - 07:15

Dátum: 2012. március 5.
Előadó: Holl András
Wigner SZFKI Szeminárium  Holl András (MTA könyvtár, Konkoly Obszervatórium, vendéglátó: Omákel Judit) Open Access - arXiv, SCOAP 3, REAL.
Hely: MTA Wigner FK SZFKI, I. épület 1. emeleti Tanácsterem

Címke: 
Szeminárium

ELTE Tanszéki szeminárium - Aluhab: egy új anyag

Beküldte Anonymous (nem ellenőrzött) - 2013 feb 22 - 15:32

Dátum: 2012. február 26.
Előadó: Dr. Babcsán Norbert
Az aluhabot nem feltaláltuk, hanem megalkottuk. Szükség volt rá egy nagy adag kíváncsiságra: Mitől és hogyan habosodik a fém? Tudományos alapossággal kibontott új tudományterület a magas hőmérsékletű kolloidika segítette az innovációt és létrehoztunk egy új anyagot, az Aluhabot. Az Aluhab egy olyan habosított alumínium, ami újraolvasztható, az olvasztás során nem megy tönkre, ráadásul önthető. A sűrűsége 1-0,1 g/cm3 között beállítható. A benne lévő buborékok mérete 0,5 mm-től felfelé tetszőlegesen szabályozható.

Címke: 
Szeminárium

Oldalak