Dátum: 2013. január 24.
Előadó: Honyek Gyula
A fizikatanulás-fizikatanítás során számos ismeret úgy rögzül bennünk, mintha azok minden esetben igazak lennének, mintha azokat mindig használhatnánk. Ennek következményeként számos jelenséget nem tudunk megmagyarázni. Például nem érthetjük meg a gördülési súrlódást a felületre merőleges nyomóerő és a felülettel párhuzamos súrlódási erő felírásával, vagy például nem érthetjük meg egy függőleges felületre érkező vízszintes fénysugár elkanyarodását a függőleges irányban változó törésmutató következtében, ha a geometriai optikában használatos fénysugarat használjuk.

Dátum: 2013. január 31.
Előadó: Horváth Dezső
A CERN Nagy Hadronütköztetője (LHC) a világ legnagyobb részecskegyorsítója. Két óriási együttműködése, a sok ezer fizikus részvételével épült CMS és ATLAS kísérlet fő célja a Higgs-részecske kimutatása nagy energiás protonok ütközéseiben. A részecskefizika általánosan elfogadott és az elmúlt 40 év alatt sokszorosan igazolt elmélete, a Standard Modell valamennyi alkatrészét sikerült megfigyelni és tanulmányozni a Higgs-bozon kivételével.

Dátum: 2013. január 17.
Előadó: Koniorczyk Mátyás
Az évad ötödik EGY KIS ESTI FIZIKA előadása. Kvantumos párok távkapcsolatai Két vagy több részecske viselkedése a kvantummechanika alapján sajátos összefüggéseket (korrelációkat) mutathat, ha a részecskék korábban kölcsönhatásban álltak – ezt már 1935 (Einstein, Podolsky és Rosen híres cikke) óta tudjuk. Noha kezdetben csak néhány tudományfilozófus és a téma iránt különösen érdeklődő fizikus tulajdonított nagyobb jelentőséget ennek a jelenségnek, az 1960-as években Bell munkássága megteremtette a kvantitatív vizsgálat lehetőségét, a kísérleti technológia fejlődése pedig a 90-es évektől kezdve az érdeklődés homlokterébe helyezte a problematikát.

Dátum: 2013. január 16.
Előadó: Prof. Vesztergombi György
Kis ország - nagy tudomány 2012-ben ünnepeltük Magyarország CERN tagságának 20 éves évfordulóját, de még mindig hol halkabban, hol élesebben vetődik fel a kérdés, hogy egy ilyen kicsi és szegény ország miért vesztegeti a pénzt olyan luxuskutatásokra, mint a CERN. “Hány éhező gyereket lehetett volna jóllakatni a gazdag svájci intézetbe fizetett pénzből?” - hangzik a demagóg kérdés. Az előadás történelmi és gyakorlati példákon keresztül igyekszik választ adni erre a nem triviális kérdésre. Szélesebb kontextusba helyezve megpróbálja bemutatni mit sikerült és mit nem sikerült elérni a magyaroknak a CERN-ben.

Dátum: 2013. január 29.
Szeretettel várok minden diákot és tanár kollégát a Kísérletek, amiket látni kell című rendhagyó fizikaórára. A rendezvény a Műegyetem Fizikai Intézetének fizikus tehetséggondozó programjának záró eseménye, egy rendhagyó fizikaóra, amelyen a kísérleteké a fő szerep.

Dátum: 2013. január 17.
Előadó: Zsargó János
The high luminosities of massive stars drive strong stellar winds, through line scattering of the star's continuum radiation. This talk briefly reviews the dynamics of such line driving, and how the Line-Deshadowing Instability leads to a complicated density-structure (clumping) in the wind. I will also review how this clumping affects the interpretation of the observational diagnostics, like X-ray emission lines. I conclude the talk with a discussion on how we can use high-resolution X-ray observations to determine accurate mass-loss rates.

Dátum: 2013. január 10.
Előadó: Dávid Gyula
Kezdődik a tavaszi élő közvetítési szezonunk - technológiailag megújulva: A nyitó élő közvetítésünk január 10-én, csütörtökön 17 órától az ELTE Atomoktól a csillagokig előadássorozat keretében: Dávid Gyula (ELTE TTK, Atomfizikai Tanszék): Hamuval fűteni - avagy a csillagok termodinamikája.

Dátum: 2013. január 10.
Előadó: Thomas Rauscher
The origin of the intermediate and heavy elements beyond Fe has been a long-standing, important question in astronomy and astrophysics. The neutron capture s- and r-processes synthesize the bulk of those nuclei. While AGB and massive stars were found to contribute to the s-process, the site of the r-process still remains unknown. Moreover, a number of naturally occurring, proton-rich isotopes (the p-nuclei) cannot be made in the s- and r-processes. Although their natural abundances are tiny compared to isotopes produced in neutron-capture nucleosynthesis, their production is even more problematic.