Király József Pál
1810 - 1887
Testvérei Házastársa Gyermekeik Szülei
Eleonóra Julianna 1806-?
Susanna Apollonia 1813-1848
Mária Terézia 1815-1817 		Lukács Zsuzsanna Leontin 1846-1918
Berta 1849-1909
Irma 1851-1894
Emma 1853-1922
Ernő 1855-1933
Béla 1860-1901 		Király János
Felix Eleonóra Julianna

Király József Pál (1810-1887) rendkívül nagyműveltségű és széles látókörű tanárember volt. Nyíregyházán született, Eperjesen, Pozsonyban és Bécsben tanult.

1832-től a Scherz családnál vállalt nevelői állást. 1834-35-ben Bécsben teológiát tanult, és innen indult tanítványával, Scherz Jánossal első kilenc hónapos európai útjára. Bejárták Németországot, Franciaországot, Angliát, Belgiumot, Hollandiát és Svájcot. Úti beszámolója ma is megtalálható a Széchényi Könyvtár kézirattárában (Király Josephus: Reiseskizzen 1835-36. 1-3.k. Oct.Germ.199.)

Hazatérve a Forgách családnál házitanítóskodott Ghymesen 1842-ig. A telet a grófi családdal rendszeresen Bécsben töltötte, s jó barátságba került az akkori szellemi élet sok ismert személyiségével, pl. Grillparzerrel és Lenauval.

1842-ben került Selmecbányára, ahol a líceum tanáraként, majd igazgatójaként latint és természettudományokat oktatott. Ugyanakkor a bányász-akadémián a francia és angol nyelv magántanára is volt.

1845-ben feleségül vette a jómódú hodrusbányai kovácsmester, Radnóti Lukács András és neje, Kunszky Zsuzsanna lányát, Zsuzsannát.

1853-ban a soproni "Főtanoda" (gimnázium) meghívására átveszi annak igazgatását. 1856 és 1858-ban az egyházkerület határozata alapján fellállítandó tanítóképző érdekében Kolbenheyer Mór lelkésszel és Pálfy József tanártársával beutazzák Angliát, Franciaországot, Hollandiát és Svájcot (ekkor nyeri el a "nemzet koldusa" titulust). Huszonötezer forintot gyüjtöttek és 1858-ban megnyílt az intézet. 1869-ben képzőintézeti igazgató lett. Ekkor családjával ide is költözött (korábban vsz. a gimnázium épületében laktak).

Király József Pál hat élő és két holt nyelvet ismert, s állítólag bármelyiken tudott hexameterben rögtönözni. Számos verseskötete és tanulmánya jelent meg általában jótékony célokra ajánlva fel a bevételt. Kitűnő hangja miatt oratóriumokban is szólót énekelt, és a Bécsi Operaház is hívta tagjai közé. Arany Jánossal és Liszt Ferenccel is levelezett. 1883-ban vonult nyugalomba, s ez alkalommal a Ferenc József lovagrend keresztjével tüntették ki.

Utolsó éveit Kismartonban töltötte, s ott is van eltemetve. A kismartoni evangélikus egyház a helyi temetőben síremléket állított neki, mint az evangélikus közösség újraépítőjének, és Berta lányának, mint az első nyilvános óvoda alapítójának.

Halála után feleségétől vette meg 1897-ben a Nemzeti Múzeum Király József Pál "Reiseskizzen" c. háromkötetes kéziratát, ami ma is megtalálható a Széchényi Könyvtár kézirattárában. 1899-ben a Magyar Tudományos Akadémia vette meg az özvegytől közérdeklődésre számot tartó hagyatékának egy részét, többek között Arany János egy ritka arcképét, Pulszky Ferenc egy fontos levelét és egyéb ereklyeszámba menő nyomtatványokat, kéziratokat. Egy KJP tulajdonában levő Kmetty tábornokot ábrázoló arcképet a Kossuth Múzeum váltott meg, s érte cserében Kossuth Lajos és a 13 aradi vértanú képét és a Szabadságharc Története c. díszművet adta.

Kapcsolódó dokumentumok