Kis esti fizika - Jégkristályok égen és földön

Dátum: 2013. február 3.
Előadó: Farkas Alexandra
Jégvirág Fesztiválon a Kis esti fizika programsorozat keretében Farkas Alexandra fog ismeretterjesztő előadást tartani a jégkristályokról és a halójelenségekről. Az előadás címe: Jégkristályok égen és földön. A légkör magasabb rétegeiben kialakuló felhők az ott uralkodó alacsony hőmérsékleti viszonyok miatt többnyire jégkristályokból állnak. Ezek jelenléte és a fény játéka számos légköroptikai tünemény feltűnését eredményezheti, melyeket gyakoriságuk ellenére kevesen ismernek.

Címke: 

SZTE Fizika Napja 2013

Dátum: 2013. január 26.
Idén is mindenkit vár a Fizika Napja a Szegedi Tudományegyetemen! A programban a fizikai kutatások élvonalát képviselő, szegedi kötődésű témákról szóló előadások, folyamatosan működő, látványos, interaktív kísérletek és bemutatók, valamint laborlátogatások szerepelnek.

Címke: 

Wigner SZFKI Szeminárium - Reaktív kisülési plazmák a biomedika és nanotechnológia szolgálatában

Dátum: 2013. január 22.
Előadó: Kutasi Kinga
Wigner SZFKI Szeminárium KUTASI KINGA (MTA Wigner FK SZFKI). Reaktív kisülési plazmák a biomedika és nanotechnológia szolgálatában (Publikációs Díj előadás).

Címke: 

ELTE TTK Statisztikus Fizikai Szeminárium - Institute of Atmospheric Sciences and Climate (ISAC), CNR, Torino

Dátum: 2013. január 22.
Előadó: Professor Antonello Provenzale
Professor Antonello Provenzale Institute of Atmospheric Sciences and Climate (ISAC), CNR, Torino Mini-course on climate and fluid dynamics The mini-course is composed of four lectures, each of 2 hr + 1 hr appendix.

Címke: 

RMI Elméleti Osztály Szemináriuma - Rögös út a Higgs-bozon felfedezéséig

Dátum: 2013. január 18.
Előadó: Kunszt Zoltán
A Higgs-bozon legfrissebb státuszának rövid összefoglalója után az előadás áttekintést ad a Higgs-mechanizmus és a Higgs-bozon elméleti koncepciójának történeti kialakulásáról. Ezt követően a Higgs-bozon fenomenologia azon főbb lépéseinek áttekintése következik, amelyek az LHC gyorsitó, az ATLAS és CMS detektorok design paramétereinek meghatározásában döntő szerepet játszottak.

Címke: 

Atomki szeminárium - Kollektív gerjesztések atomokban, detektoranyagokban és biológiai mintákban

Dátum: 2013. január 17.
Előadó: Papp Tibor
Atomok ionizációját követő röntgensugárzás intenzitásviszonyai még a legszimplább méréseknél is nagyságrendekkel szórnak az irodalmi adatokban. Másrészt a méréstechnikailag legegyszerűbbmérés, a szögeloszlások eredménye egyértelműen mutatta, hogy az elméleti leírások sem megfelelőek. Ugyanazt a detektálási technikát alkalmazták a 17 keV-es neutrínó és a sötét anyag kutatásánál is, és értelmezésükhöz szükséges volt a félvezető detektorok működésének megértése. Bár ötven éve használják ezeket a detektorokat, működésüknél két energiaátadási csatornát vesznek figyelembe, amelyeknek együttes részesedése öt százalék. Célul tűztük ki a fennmaradó 95%-ot kitevő kollektív gerjesztés hatásának megismerését.

Címke: 

Egy kis esti fizika - A rész és a másik rész. Kvantumos párok távkapcsolatai

Dátum: 2013. január 17.
Előadó: Koniorczyk Mátyás
Az évad ötödik EGY KIS ESTI FIZIKA előadása. Kvantumos párok távkapcsolatai Két vagy több részecske viselkedése a kvantummechanika alapján sajátos összefüggéseket (korrelációkat) mutathat, ha a részecskék korábban kölcsönhatásban álltak – ezt már 1935 (Einstein, Podolsky és Rosen híres cikke) óta tudjuk. Noha kezdetben csak néhány tudományfilozófus és a téma iránt különösen érdeklődő fizikus tulajdonított nagyobb jelentőséget ennek a jelenségnek, az 1960-as években Bell munkássága megteremtette a kvantitatív vizsgálat lehetőségét, a kísérleti technológia fejlődése pedig a 90-es évektől kezdve az érdeklődés homlokterébe helyezte a problematikát.

Címke: 

A TIT Kossuth Klub - Kis ország - nagy tudomány

Dátum: 2013. január 16.
Előadó: Prof. Vesztergombi György
Kis ország - nagy tudomány 2012-ben ünnepeltük Magyarország CERN tagságának 20 éves évfordulóját, de még mindig hol halkabban, hol élesebben vetődik fel a kérdés, hogy egy ilyen kicsi és szegény ország miért vesztegeti a pénzt olyan luxuskutatásokra, mint a CERN. “Hány éhező gyereket lehetett volna jóllakatni a gazdag svájci intézetbe fizetett pénzből?” - hangzik a demagóg kérdés. Az előadás történelmi és gyakorlati példákon keresztül igyekszik választ adni erre a nem triviális kérdésre. Szélesebb kontextusba helyezve megpróbálja bemutatni mit sikerült és mit nem sikerült elérni a magyaroknak a CERN-ben.

Címke: 

Kísérletek, amiket látni kell című rendhagyó fizikaórára

Dátum: 2013. január 29.
Szeretettel várok minden diákot és tanár kollégát a Kísérletek, amiket látni kell című rendhagyó fizikaórára. A rendezvény a Műegyetem Fizikai Intézetének fizikus tehetséggondozó programjának záró eseménye, egy rendhagyó fizikaóra, amelyen a kísérleteké a fő szerep.

Címke: 

Oldalak