Az ALICE (A Large Ion Colliding Experiment) kísérlet egyike a 4 nagy kísérletnek a svájci CERN kutatóintézetben. A CERN LHC gyorsítóján folyó kísérletek kivétel nélkül nemzetközi összefogások eredményei, és mint ilyen magyar kutatók is tagjai a kollaborációnak. Az ALICE kísérlet elsődleges célja az anyagnak egy eddig kevéssé ismert formájának a vizsgálata, mégpedig az un. kvark-gluon plazmáé (QGP). Az anyag ilyen formájának előállításához minden korábbinál nagyobb energiákat kell kis térfogatba koncentrálni, ezért a kísérlet nehéz-ion (jellemzően ólom-ólom) atommag ütközéseket vizsgál.
A fizikai vonatkozáson túl nem kis technikai kihívást jelent az ütközéseket övező detektorokból érkező adatmennyiség analízise. A nyers adatfolyam mértéke GB/s nagyságrendű, ami előszűrésre szorul. Ennek a szűrésnek az elvégzése jelenleg FPGA-kal történik, azonban a tervezett 2014-es nagy leaállást követően több új detektor kerül beépítésre az ALICE mágnesbe, a meglévők képességeit fejlesztik. Ezen fejlesztések tükrében felmerül a lehetősége annak, hogy a jelenlegi előszűrő (trigger) architektúra nem lesz képes lépést tartani a nyalábok keltette ütközésekkel. Ennek kiküszöbölésére GPU gyorsított triggerek fejlesztését helyezték kilátásba. Ezen megoldás lehetséges tervezése jelenleg is folyik.
A QGP tulajdonságait leíró elméleti modellek tesztje a predikció és a reprodukció. Amennyiben a numerikusan (szimulációk útján) szerzett adataink visszaadják a mért (kísérlet során) adatainkat, illetve prediktív erővel is bírnak, úgy elfogadjuk őket. Amennyire nehéz a QGP kísérleti vizsgálata, épp annyira problémás numerikusan kezelni. Ez utóbbi főleg egy-egy ütközés (esemény) számításigényéből fakad, illetve a keletkezett adat méretéből is. A szimulációs szoftver láncolatban a legtöbb időt a GÉANT modul emészti fel, ami az anyagi kölcsönhatások fizikájáért felelős. Ezen modul párhuzamos feldolgozásra alkalmas verziója (akár GPU gyprsításra is alkalmasan) szintén aktív kutatás tárgya.