Elôzô rész

Az érszûkület az idõs lakosság 3-4 százalékát komolyan érintõ betegség. Az életminõséget komolyan rontó tünetekkel jár: egyre erõsebb végtagfájdalom, mozgáskorlátozottság, a kórkép elõrehaladtával kifekélyesedés, üszkösödés. Utóbbi miatt sok esetben elkerülhetetlen a végtag amputációja, amely természetesen súlyos életminõségromlást jelent.

A 16. ábra alapján a kezelés célja és támadáspontja kettõs: egyrészt a vérlemezke aktivitás csökkentése, másrészt a keringés javítása.

Elõbbi szereket már bemutattam az elõzõ pontban.

A keringés javítására legalkalmasabb vegyület a pent-oxyphyllin. Ez több hazai gyártótól is elérhetõ.

A kezelés mellékhatásai a keringés javulásból származó életminõség javuláshoz képest általában elenyészõek, leg-gyakrabban gyomorpanaszok fordulnak elõ.

Egyes becslések szerint enyhébb-súlyosabb allergiás eredetû kórképekben a lakosság több, mint 20 %-a szenved, az utóbbi években a betegek száma jelentõ sen szaporodott. Mint a statisztikában látható volt, magának az asthma bronchialénak az elõfordulása is jelentõs növekedést mutat, 1995-ben a nyilvántartott betegek száma a lakosság 7.5 ezreléke volt (vagyis kb. minden 130. ember asztmás).

Az asthma bronchiale jelentõs életminõség-romlással jár, különösen nem megfelelõ kezelés esetén. A légszomj a legkellemetlenebb szubjektív tünetek egyike, a roham teljes biztonságal nem elõzhetõ meg. Kezeletlenül életveszélyes betegség, de megfelelõ kezeléssel sem éri el a beteg életminõsége az egészséges emberekét. Az egyéb allergiás betegségek (elsõsorban szénanátha) általában nem súlyos, de igen kellemetlen kórképek. Megfelelõ kezeléssel a betegek többé-kevésbé tünetmentessé tehetõk. A kórképek életminõségre gyakorolt hatását a 17. ábra mutatja.

A szénanátha kezelésére rendelkezésre álló hazai készítmények a 18. ábrán láthatók.

A Naphazolin és a Histazolin gyorsan múló, lokális mellékhatás (égõ, csípõ érzés) mellett hatásosan csökkenti az orrdugulást, és az orrfolyást, mint kellemetlen akut tüneteket. Túlzott használatuk mindazonáltal hosszútávon az orrnyálkahártya kiszáradásához, gyulladásához, a szaglás elvesztéséhez vezethet, így életminõségre gyakorolt hatásuk ellentmondásos. Néhány külföldi készítmény hasonló hosszútávú mellékhatások mellett korszerûbb kiszerelése miatt (orrspray) kevesebb azonnali lokális mellékhatást okoz, emellett hatásosabb is.

A Taleum orrspray gyakorlatilag mellékhatásmentes, könnyen alkalmazható készítmény, amely 1-2 hetes rendszeres alkalmazás után gátolja az allergiás reakciót, ezáltal oki kezelést jelent. Hátránya, hogy akut tünetek szüntetésére nem alkalmas.

A tabletták közül a külföldi gyártók révén elérhetõ korszerû, álmosító-nyugtató mellékhatással nem rendelkezõ készítmények (Zyrtec, Claritine) mellett korszerûnek csak a hasonló, terfenadin tartalmú Teldane és Caradonel számít. A többi készítmény mind erõsen szedatív. Használatuk tipikus példája annak, amikor a betegség fõ tünetei ugyan elmúlnak a kezelés mellett, a mellékhatások miatt a beteg szubjektív életminõsége mégsem javul egyértelmûen.

Az asthma bronchiale kezelésében használatos inhalációs készítmények döntõen külföldi gyártóktól származnak. Hazai kivételként az EGIS Taleum és Bricanyl sprayje említhetõ. Elõbbinek különösen gyermekek kezelésében van nagy jelentõsége. Utóbbi az akut roham oldására lenne alkalmas, a külföldi készítmények azonban sokkal népszerûbbek nála.

A hörgtágító hatású xantinszármazékok hazai képviselõi a 19. ábrán láthatók.

A tradicionális Diaphyllin a csoport leggyakrabban rendelt készítménye, bár az újabb, tartós hatású gyógyszerek szakmailag jobbak tõle. Utóbbiak közé sorolható a Theophtard is, amelynek részesedése mindazonáltal nem éri el külföldi vetélytársaiét. A nehézlégzés enyhítése olyan életminõség javulást jelent, hogy amellett a készítmények mellékhatásait a betegek általában jól tolerálhatónak tartják.

Környezeti ártalmak, dohányzás játszanak kulcsszerepet a krónikus hörghurut és a tüdõ tágulat kialakulásában. A tüdõgondozókban nyilvántartott betegek száma a lakosság 5 ezrelékét teszi ki, vagyis minden 200. ember szenved ebben a betegségben. A tényleges elõfordulás ettõl biztosan nagyobb, de az enyhébb esetek nem kerülnek regisztrálásra. Az életminõséget az egyre erõsebb panaszok (köhögés, nehézlégzés, csökkent terhelhetõség) jelentõsen rontják. A gyógyszeres kezelés alapvetõen három komponensbõl áll: a légzés javítása xantin-származékok, illetve inhalációs készítmények útján, szükség esetén köptetõk adása, az akut gyulladás kezelése antibio-tikummal (20. ábra).

Hazai gyártók valamennyi korszerû hatóanyaggal kínálnak köptetõket.

A köptetõk segítik az általában sûrû nyák kiürülését, csökkentik annak köhögési ingert okozó hatását, a légutak felszabadításával javítják a légzést, csökkentik az akut gyulladás kockázatát. Mellékhatásaik általában enyhék, döntõen gyomor-bél panaszok.

Akut gyulladás kezelésére, illetve a krónikus baktérium-kolonizáció megszüntetésének megkísérlésére a hazai gyártók jól alkalmazható antibiotikumokat kínálnak, ezek részletezése azonban meghaladná az elõadás kereteit.

Elôzô rész
Következô rész
Vissza a tudományos ülés programjához