Június 21., péntek - 41. nap
Repülés Chengduba
Reggel Kolléga úrral megnéztük a tibeti tradícionális módszereket használó kórházat, de sajnos semmi igazán érdekeset nem láttunk. Aztán, mivel 12-re beszéltük meg Auréllal, hogy Pata Hotelban találkozunk, elmentünk a Jokhangba és szerencsére nyitva találtuk azokat a termeket és szentélyeket, amik legutóbb zárva voltak. Lhasai nézelődésünk utolsó mozzanataként pedig mászkáltunk kicsit a Barkhor körül és megnéztünk két kisebb, de érdekes gompát.
Pata
Hotelből sajnos nem tudtunk gond nélkül távozni. Az történt ugyanis, hogy
legutóbbi P. H-ban tartózkodásunk alkalmával nem volt TV a szobánkban,
így kérnünk kellett egyet, hogy tudjuk nézni a foci VB-t. A TV, amit hoztak
kifogástalanul működött, ámde a hozzá mellékelt antennának lógott a bele.
Aurél ezt csodálatosan megjavította és a javításokhoz használt egy kevés
ragasztószalagot is. Így most, utolsó távozásunkkor, azt mondták (és valószínűleg
hitték is), hogy eltörtük az antennát és azt akarták, hogy fizessünk érte
Y25-öt. Szó szót követett, Gergő még a managerrel is beszélt telefonon,
aki valószínűleg nem beszélt angolul. A nénik, bármit mondtunk, magyaráztunk
kézzel-lábbal is nekik, csak azt hajtogatták, hogy "Pay money!", így végül
hátat fordítottunk és szó nélkül elmentünk. Kár, hogy így kellett búcsúznunk
Pata Hoteltől, mert egyébként csak pozitív élmények értek mikor ott szálltunk
meg.
Pedig Gergő nem is akarta kiszúrni a repülő kerekét...
A CAAC busz a reptérre és a repülő Lhasából Chengduba kifogástalan volt, mondhatni a megszokott, nyugati szinvonalat a repülés terén elérték a kínaiak tapasztalataim szerint.
Chengdu
Chengduban meglepő időjárás fogadott: 30 Celsius fok-os meleg, trópusi páratartalom, felhők és szürkeség mindenütt este 6-kor. A chengdui CAAC busz behozott minket a városba és egy nagyon kedves, angliai tanulmányaiból éppen nyári szünetre hazaérkező, helyi lány segítségével eljutottunk Sam's Guesthouse-ba, ahol kiderült, hogy nincs hely. Fennakadás azonban nem történt, mert Sam áttelefonált húga szállodájába és kiderítette, hogy ott van, majd bérmentesen átfuvarozott bennünket, így most Holly's Hostel-ben írom naplómat, aminek halljában, mely egyben étkező is, megtekintettük a nagyon lapos Németország-USA (1:0!!!) mérkőzést. Ruháimat kimostam, de mivel a páratartalommit sem változott, csak bízni tudok benne, hogy holnapra megszáradnak és így nem kell kiválóan összecsomagolt hátizsákom egységét megbontanom.
