Az év nagy részében jégkunyhóban laknak, amit iglunak neveznek. A kunyhó építésekor a férfiak csontkéssel kockákat vágnak a hóból, s ezekből állítják össze házikójukat. Az ablakot vékony jégtábla pótolja.
A jeges vidéken a növényzet szinte teljesen hiányzik, ezért táplálékot csak a tenger és a szárazföld vadállománya nyújt. Főleg fókát, rozmárt, bálnát és rénszarvashúst esznek.
Az eszkimó asszonyok varrják a világ legmelegebb ruháit az állatok vastag, zsíros prémjéből csonttűvel, a cérnát állati inakkal helyettesítik.
Ha a környék vadállománya megcsappan, az eszkimók felkerekednek, szánra helyezik holmijukat, és máshol építik fel igluikat. A szán elé kutyát, rénszarvast fognak. Ha nagy hóban gyalogolnak, lábukra hótalpat kötnek. A hótalp teniszütőhöz hasonló fakeret, amelybe fókabőrszíjakból készített hálót fűznek, viselőjét így kényelmesen fenntartja a havon.
