Kertész János

A számítógépek elképesztõ fejlõdése átalakította gondolkodásunkat, új távlatokat nyitott a fizikában. A hagyományos mószertani ágak, az elméleti és a kísérleti fizika mellett megjelent és mára egyennrangúvá vált a számûtópes fizika, vagyis az a megközelítési mód, amelynél a természet megértésének fõ eszköze a számítógép. A statisztikus fizikában a számítóépek hatása különösen nagy. A sokrészecske rendszerek szimulációja a kutatás mindennapos eszközévé vált. Számos problémánál alapvetõen fontos, hogy a vizsgált rendszerek méretét a lehetõségek határáig növeljük, pl. ha nincsen karakterisztikus méret a rendszerben, mint a kritikus rendszerekben, vagy nagyon sok ilyen van, mint a szemcsés anyagoknál. Az utóbbi évtizedek fontos tanulsága, hogy a hatékonyságot a fizikai megértésre alapozott algoritmus-fejlesztéssel legalább olyan mértékben lehet javítani, mint a hardver kapacitás növelésével. Nagyon fontos módszertani elõny, hogy a modellalkotáskor nem kell az analitikus megoldhatóság szempontját figyelembe venni. A számítógépes szimulációk mellett az utóbbi idõben nagy szerepet kapott az adatkutatás (data mining) is, amikor valamilyen forrásból (DNS szekvencia, tõzsdei árfolyamok) nyert adatokat elemzünk statisztikus fizikai eszközökkel. Ezek a technikák nagy mértékben hozzájárultak a statisztikus fizika tárgykörének meghökkentõ kiszélesedéséhez, kémiától a biológián keresztül a gazdasági és társadalomtudományokig. Az elõadásban megkíséreljük a számítógépes statisztikus fizika néhány érdekes vonatkozását, újabb eredményét áttekinteni.