Fullerén polimerek szimmetriája és rezgési spektrumai

aKamarás Katalin, aGillay Zoltán, aPekker Sándor, bForró László, cYoshihiro Iwasa és dDavid B.Tanner

aMTA Szilárdtestfizikai és Optikai Kutatóintézet, Budapest, pf. 49, 1525
bEcole Polytechnique Féderale de Lausanne, Lausanne, CH 1015, Svájc
cJapan Advanced Institute of Science and Techonology, Tatsunokuchi, Ishikawa 923-12, Japán
dUniversity of Florida, Gainesville, FL 32611, USA

Az 1985-ben felfedezett negyedik szénmódosulat, a fullerének kémiájának a szilárdtestfizika szempontjából különösen érdekes területét alkotják a C60 molekulákból felépülő polimerek. A semleges C60 fény[1] vagy nyomás[2] hatására különböző, egy- vagy kétdimenziós szerkezeteket alkothat, de még ezeknél is változatosabb effektusok jelentkeznek az alkálifémek fullerid sóiban. Az AC60 összetételű (A=Rb,K,Na) sók fázisdiagramja[3] rendkívül gazdag: a hőmérséklettől és a hőkezeléstől függően az anionokból kialakulhatnak dimerek, egydimenzós polimer láncok, és változatos kation-anion elrendezésű, monomerekből álló fázisok, ezek pedig a fizikai tulajdonságok széles skáláját eredményezik: egydimenziós fém, háromdimenziós fém, szigetelő, spinsűrűség-hullám- és szupravezető állapot egyaránt előfordul. A nemrégiben felfedezett Na4C60 [4] pedig újabb, az összes eddigitől eltérő kétdimenziós rétegeket tartalmaz.

A rezgési (infravörös, Raman) es optikai spektroszkópia ideális módszer a fullerének és fulleridsók szimmetriájában és elektronszerkezetében bekövetkező változások tanulmányozására. A szimmetriacsökkenés a rezgési szerkezetet nagymértékben megváltoztatja, tehát a spektrumból következtetni lehet a labdák geometriájára, a torzulás mértékére. Mivel pedig az egyes fázisok spektrumaik alapján azonosíthatók, a fázisátalakulások kinetikájának követése is lehetővé válik.

Az előadásban elóször átekintést adunk az eddig ismert polimerszerkezetekről és rendszerezzük őket a szimmetria és a labdán található töltés szerint. Ezután összehasonlítjuk a szimmetriacsökkenés, illetve a töltések és a belőlük kialakuló kollektív elektronrendszer jellege alapján várt spektrális változásokat a kísérleti eredményekkel [5]. Végül a RbC60 fázisátalakulásainak példáján szemléltetjük a spektroszkópia kinetikai alkalmazását [6].


Hivatkozások:

[1] A.M. Rao, P. Zhou, K.-A. Wang, G.T. Hager, J.M. Holden, Y. Wang, W.-T. Lee, X.-X. Bi, P.C. Eklund, D.S. Cornett, M.A. Duncan, I.J. Amster, Science 259, 955 (1993).

[2] Y. Iwasa, T. Arima, R.M. Fleming, T. Siegrist, O. Zhou, R.C. Haddon, L.J. Rothberg, K.B. Lyons,H.L. Carter Jr., A.F. Hebard, R. Tycko, G. Dabbagh, J.J. Krajewski, G.A. Thomas, T. Yagi, Science 254, 1570 (1994).

[3] S. Pekker, A. Jánossy, L. Mihály, O. Chauvet, M. Carrard, L. Forró, Science 265, 1077 (1994).

[4] G. Oszlányi, G. Baumgartner, G. Faigel, L. Forró, Phys. Rev. Lett. 78, 4438 (1997).

[5] K. Kamarás, Y. Iwasa, L. Forró, Phys. Rev. B 55, 10999 (1997).

[6] K. Kamarás, L. Gránásy, D.B. Tanner, L. Forró, Phys. Rev. B 52, 11488 (1995).