A radon probléma mintegy két évtizeddel ezelőtti felbukkanásától napjainkig szüntelenül fogva tartja a kutatók, a hatóságok és az állampolgárok érdeklődését egyaránt. E jelenség fő okai, hogy i) a radon mindenütt jelen van a környezetben, ii) az átlagos lakossági sugárterhelés több mint felét a radon izotópok és bomlástermékeik okozzák és iii) e természetes háttérnek nevezett sugárterhelés egyénekre vonatkozó értékeinek eloszlása három nagyságrendet ível át, azaz ezerszerese is lehet az átlagosnak.

Egyrészt, ha a probléma előnyös oldalát tekintjük, akkor a mindenütt jelenlévő radon, jellegzetes tulajdonságai révén nagyon alkalmas nyomjelzője a litoszféra, hidroszféra és atmoszféra határán, a földfelszín közelében lejátszódó kölcsönhatásoknak. Térben és időben kiterjedt környezeti radonmérésekkel ezen folyamatok hatékonyan tanulmányozhatók.

Másrészt sugárvédelmi szempontból nézve a lakosságot meg kell óvni a radon várható káros egészségi hatásaitól. (Az alkotmány minden állampolgár számára biztosítja a lehető legegészségesebb élethez való jogot.) Ehhez ismerni kellene az egyéni radondózisokat és nem utolsósorban az e tartományba eső kis dózisok hatásait. Ennek a pénzügyi, gyakorlati és tudományos szempontból is óriási feladatnak a radon-problémával komolyan szembesülő fejlett országok is csak részkérdéseit vállalják fel. Jóllehet a Nemzetközi Sugárvédelmi Bizottság (ICRP) ajánlásokkal és a közelmúltban beavatkozási szintek bevezetésével kívánja nyomatékosítani állásfoglalását ez ügyben.

Az érem harmadik oldala lehet, hogy a Magyarországon fontos gyógyászati, turisztikai értékeket képviselő, terápiás célokat is szolgáló hűvös karsztbarlangokban és termálvizes gyógyfürdőkben a radioaktivitást hordozó az átlagosnál sokkal nagyobb koncentrációban előforduló radon izotópok (anyaelemeikkel és bomlástermékeikkel együtt) milyen hozzájárulással vesznek részt a gyógytényezők összhatásának kialakításában (direkt vagy indirekt módon pozitív vagy negatív előjellel)?

Annak ellenére, hogy a radonnal kapcsolatban már sok-sok kutatást végeztek ismereteink még alapvető kérdésekben is nagyon hiányosak. Nem ismerjük a kis dózisok hatását; 2-3-as faktor ellentmondás van a tüdőmodell és az epidemiológiai felmérések során kapott dóziskonverziós tényező között; nem kielégítők a ²²²Rn talajban való transzportját leíró modellek; és még ennél is kevesebbet tudunk a ²²⁰Rn izotópról és bomlástermékeinek előfordulásáról; stb. Ellentmondóak a hazai lakás-radonfelmérések eredményei is, ami alapvető probléma a hazai radonhelyzet megítélése szempontjából.

Az MTA Atommagkutató Intézetben több mint két évtizede, előbb AKA, később OTKA támogatásokkal vizsgáljuk a környezeti alfa radioaktivitás térbeli és időbeli változásait. Legjelentősebb eredményeink amelyeket az 1998-as Fizikus Vándorgyülésen szeretnénk bemutatni:

1. Az elmúlt évek során kifejlesztettünk egy szilárdtest nyomdetektoros mérőeszközt a ²²²Rn és ²²⁰Rn légtérben, a ²²⁶Ra és ²²²Rn vízben, valamint a ²²²Rn talajgázban való mérésére; részt vettünk a félvezető detektoros többparaméteres radonmérők kifejlesztésében.

2. A hosszú idejű folyamatos ²²²Rn méréseink alapján megállapítottuk a magyarországi karsztbarlangok radonszintjeit, azonosítottuk a karsztrendszerben lejátszódó jellemző transzportfolyamatokat, valamint összefüggéséket mutattunk ki a környezeti paraméterek (üregmorfológia, repedésszerkezet, külszíni meteorológia) és a radonszintek között. Előzetes becslést adtunk a hazai barlangokban várható ²²²Rn sugárterhelésekről. (T-3005 és T-016558 sz. OTKA)

3. Részt vettünk országos, és végeztünk település szintű lakás-radonfelméréseket, eset-kontroll vizsgálatot. Részt vettünk a mátraderecskei radonhelyzet felmérésében. Talajgáz- és talajvíz radon térkép felvételével kimutattuk a főbb törésvonalak és a ²²²Rn anomáliák egybeesését Mátraderecskén. (T-7603 sz. OTKA)

4. A talaj gáz-áteresztőképesség, porozitás, nedvességtartalom, a talajgáz radontartalma és a felszíni radon exhaláció mérésén alapuló eljárást fejlesztettünk ki építési területek radonpotenciáljának meghatározására. Modellt fejlesztettünk ki a ²²²Rn talaj-lakás rendszerben való transzportjának leírására, amellyel részben meg tudtuk jósolni a beltéri ²²²Rn koncentráció időbeli változásait. Kiválasztott tesztházakban egyéves időtartamú ellenőrző méréseket végeztünk Erdőbényén (1. ábra) és Mátraderecskén. (F-017288 sz. OTKA)

1. ábra. Lakószobai és talajgáz radontartalom, valamint meteorológiai változók 1 éves mérési adatsora egy kiválasztott tesztházban és környezetében Erdőbényén.