Györgyi Géza (1851-1934) építész 

Györgyi  (Giergl) Alajos festő (első − Musch Elzával kötött − házasságából született) legidősebb
fia.

Testvére: Györgyi Kálmán (1860-1930) tanár, iparművészeti író, szerkesztő


Györgyi Géza építész arcképe

Rövid életrajza
Magyar Életrajzi Lexikon
http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC04834/05664.htm

Györgyi Géza építész önéletrajza (írta 1931-ben)

“Nagyatyám, Giergl Alajos, jóhírű ezüstműves volt, 12 gyermeke közül a legidősebb
fiú, szintén Giergl Alajos volt az édesapám. Őt apja ezüstművesnek tanította, de apám
mindenképpen csak festő szeretett volna lenni. E hajlamát talán anyjától örökölte, akinek
atyja igen jóhírű festő volt Prágában. A Györgyi nevet 1860-ban vette fel megrendelői, a
főurak tanácsára. Én, Györgyi Géza, 1851. IV. 10-én születtem, sajnos, anyám pár év
múlva meghalt. Apám 1857-ben újra megnősült. Ebben az időben ő már jóhírű festő volt,
Andrássy, Károlyi, Lónyay családokban elhalmozták munkával. Ezen időben a művészete
általános elismerésben részesült. Laxenburgban a királyt festette, amikor hirtelen rosszul
lett, és meghalt. Sok gond volt a 4 árvával, nagyanyám régóta ismerte Calderoni optikust,
és nagyon bölcsen arra kérte, hogy vegyen fel tanulónak. Akkor már veje, Hopp Ferenc*)
vezette az üzletet, aki felismerte képességeimet és erős szemüveget készített nekem.
Nagybátyám (Haliczky Béla építész, Haliczky Amália fivére) ismerte Hauszmann Alajos professzort, és megmutatta neki rajzaimat. Ő felvett az irodájába 2 ½ évig, aztán beiratott az egyetemre, építész szakra. Mikor ezt befejeztem, Ybl úrhoz ajánlott, akinél a Várkert Bazár tervezésében vettem részt. Azután a Bazilika belsejének terveit készítettük el. Ez időben Ybl úr stipendiumot kért számomra.
melyet megkaptam és félévig Olaszország műkincseit tanulmányoztam, melyek közt
leginkább az épületek érdekeltek. Visszatérve ismét jelentkeztem Ybl úrnál, aki éppen ez
időben a királyi vár kiviteli tervei elkészítésére kapott megbízást. Kérdezett, hogy ez
hosszabb időt fog igényelni, közreműködni hajlandó vagyok-e?

Mit én nagy kitüntetésnek vettem és köszönettel elfogadtam. A tervek elkészültek és a
kiviteli parancs kiadása után megindult a munka.

1891 őszén megtörtént a szomorú eset, hogy szeretett mesterünk, Ybl, minket örökre
elhagyott.

Mikor Hauszmann tanárt kinevezték művezető építésznek, engem a bizottság építész
helyettesnek nevezett ki.

A várépítés befejezése után a király III. oszt. vaskorona renddel tüntetett ki. Ezután
Hauszmann tanár úr a Műegyetem építkezéssel lett megbízva, ennél is közreműködtem
mindvégig.

A királyi vár építési irodában ismertem meg Hoepfner Guidót. Kedves barátom építette
a Tátrafüredi és Tátralomnici nagyszállókat, ebben kérésére segítettem neki. Később a
római nemzetközi kiállítás magyar csarnokát terveztük 1911-ben. Ezért kaptam az olasz
koronarend tiszti keresztjét, Hoepfner a királyi tanácsosi címet. Ezen kívül még sokat
terveztünk együtt. Most már visszavonultam. 80-adik évemben járok.”



Györgyi Géza pályafutásának elindításában jelentős szerepet játszott Hopp Ferenc. Györgyi Alajos felesége, Haliczky Amália férjének fiatalon (1863-ban, 42 évesen) való elhúnyta után négy gyermekkel maradt özvegyen, nehéz anyagi körölmények között. Családi javaslatra az erősen rövidlátó Györgyi Gézát, aki ekkor 12 éves volt, a Calderoni és társa optikusműhelybe adták be tanulónak.   Gerle-Kovács-Makovecz: "A századforduló magyar építészete" c. könyvében tévesen írja, hogy ez  "atyja kívánságára" történt: atyja, Györgyi Alajos ekkor már nem élt...

A Calderoni üzletet ekkor már Hopp Ferenc vezette. Ő figyelt fel Györgyi Géza rendkívüli rajzkészségére, és ösztönözte továbbtanulásra. Mint Györgyi Géza önéletírásában írja: "aki felismerte képességeimet és erős szemüveget készített nekem".

Pályafutásának további alakulásában fontos szerepet játszott nagybátyja, Haliczky Béla is, aki  Györgyi Gézát  Hauszmann Alajosnak beajánlotta.  Hauszmann felvette irodájába, ahol először rajzolóként dolgozott, majd Hauszmann beiratta az egyetemre.

Megjegyzés: Györgyi Géza nem volt édes fia Haliczky Amáliának, de viszonyuk mindvégig a legmelegebb anya-fiú viszony volt, levelezésükben a megszólítás: “Drága anyám!”, “Kedves fiam!”.



Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Művészeti Múzeum

Ráth György Múzeum1068 Budapest Városligeti fasor 12.     Ráth György, neves műgyűjtő, az Iparművészeti Múzeum első főigazgatója 1901-ben vásárolta meg azt a Városligeti fasoron álló villát, amely később a róla elnevezett múzeum épülete lett. Ráth az 1870-71-ben, vélhetőleg Ybl Miklós tervei szerint épült villán Györgyi Géza építésszel átalakításokat végeztetett; ekkor került helyére többek között a ma is látható szecessziós lépcsőkorlát. A villa eredeti berendezési tárgyai Ráth gyűjteményének darabjai voltak.   Az 1907-ben múzeummá alakított épületet Budapest ostroma alatt találat érte, s ekkor a berendezés és a műtárgyak egy része megsérült vagy megsemmisült. A gyűjteménynek az ostrom előtt az Iparművészeti Múzeumba, illetve a Szépművészeti Múzeumba szállított darabjai épen megmaradtak, s ma is e múzeumok gyűjteményét gyarapítják. A háború után helyreállított épületben 1955-ben kínai vendégkiállítás nyílt, melynek anyagát a kínai kormány a Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Művészeti Múzeumnak ajándékozta. Ettől kezdve a Ráth György Múzeum a Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Művészeti Múzeum kiállítóhelyeként funkcionál.  Az épület ma műemléki védettséget élvez. Az eredeti enteriőr megmaradt részei a lépcsőház, annak faburkolata, a lépcsőkorlát, a csillár, az ajtók és a szecessziós ablakok. Az ostromkor egyetlen szoba, az emeleti ebédlő berendezése maradt a helyén. A romos berendezés restaurálása a 90-es évek folyamán megtörtént, s az ebédlő Ráth Emlékszoba néven megnyílt a nagyközönség előtt.   A Ráth György Múzeum 2002 óta az Andrássy úti világörökségi helyszín védő-rávezető zónájához tartozik.
http://www.hoppmuzeum.hu/rath.php
http://www.btm.hu/ihm_anyagok/Foldalatti/Bajza/bajza.htm

MAGYart Franciaországban,  2001. június 12-december vége
Múzeumi Hírlevél 2001

Erzsébet-emlékmű

Az Erzsébet-emlékmű pályázatok hosszú, két évtizednél hosszabb sorozatában  Györgyi Géza többször is részt vett, különböző társakkal, és többször díjat nyert.

1909-ben a helyszín megállapítása céljából területrendezési pályázatot hirdettek a Várban a siklótól a Ferenc József-kapuig terjedő területre. E pályázatot 1910-ben megismételték, az első díjat Bálint és Jámbor terve nyerte meg, a harmadik díjat Hoepfner Guidó és Györgyi Géza építészek kapták.

Ezután kiírták a harmadik szoborpályázatot (1913). Az I. díjat Telcs Ede szobrász és Györgyi Géza építész nyerte. Az országos szoborbizottság azonban a díjnyertes pályaművek egyikét sem találta alkalmasnak, és ismét újabb pályázatot hirdetett.
Lengyel Géza: A királynő szobra, Nyugat, 1913. 11. szám
http://www.mek.iif.hu/porta/szint/human/szepirod/magyar/nyugat/html/doc/04878.htm

Az Erzsébet-emlékmű, Művészet, 1913 Tizenkettedik évfolyam, 1913, Hatodik szám, p. 206-213.
Első dijat nyert Telcs Ede szobrász és Györgyi Géza műépítő.
http://epa.oszk.hu/00000/00009/12/206-213-erzsebet.htm
Megjegyzés: a cikk egy helyén tévesen Telcs Ede neve mellett Györgyi Dénes neve szerepel Györgyi Géza helyett az első dijat nyert művészként. Györgyi Dénes is részt vett a pályázaton,  Sidló Ferenccel készitett  pályamunkáját a zsüri javaslata alapján megvásárolták.

Az 1916-ban összeült bírálóbizottság 22 tervet jutalmazott, az első díjjal kitüntetettek között szerepelt Telcs Ede - Györgyi Géza - gróf Bánffy Miklós pályázata.  A szoborbizottság szűkebb pályázatra hívta meg az első díjjal kitüntetetteket .

Az ötödik pályázat elbírálásakor 1919-20-ban végül Zala György és Hikisch Rezső tervét fogadta el a szoborbizottság. A háború utáni megváltozott viszonyok miatt az emlékmű többéves vita után az eredeti nagyszabású elképzelésekhez képest jóval szerényebb keretek között valósult meg. (Zala György szobrát újra felállították az Erzsébet-híd budai hídfőjénél, a Hikisch-féle védőépület nélkül, miután évtizedekig egy vidéki raktárban hevert.).

Rákóczi-síremlék

Lengyel Géza: Rákóczi emléke, Nyugat, 1909. 22. szám
Az első díj Holló Barnabás szobrász és Györgyi Géza építész mintájának jutott.
http://www.mek.iif.hu/porta/szint/human/szepirod/magyar/nyugat/html/doc/01328.htm

Krónika, Művészet,  Nyolcadik évfolyam, 1909, Hatodik szám, p. 397-416.  
A kassai székesegyházba szánt Rákóczi-síremlék pályázatán a  pályabíróság az első díjat (hatezer korona) kétharmadnál nagyobb szótöbbséggel ítélte oda Holló Barnabás és Györgyi Géza terveinek. ...
http://epa.oszk.hu/00000/00009/08/397-416-kronika.htm#1


Györgyi Géza munkája a királyi vár helyreállításában és kiépítésében

MEZŐS TAMÁS: PURISTA SZELLEMŰ HELYREÁLLÍTÁSOK ÉS RESTAURÁLÁSOK BUDÁN A XIX-XX. SZÁZAD FORDULÓJÁN
" ...a belső terek díszítésénél a magyar ornamentika formakincsére támaszkodott, elsősorban Györgyi Géza,..."
http://arch.eptort.bme.hu/12/12mezos.html

AZ ÚJ KIRÁLYI TRÓNTEREM
http://www.idg.hu/expo/varosliget/milkonyv/153-hun.html

Györgyi Géza: Buda Mátyás király idejében : A Marsigli féle török fölvétel és régi metszetek nyomán  (1900) grafikai, Hauszmann Alajos. A magyar királyi vár építésének története, Bp. : Pátria, 1900. t. XI.
Kép a Fővárosi SzabóErvin Könyvtár Budapest Gyűjteményében
http://database.fszek.hu:2006/pic/ft.png?v=fototar&a=pic&id=001009&no=0


Hoepfner Guidó és Györgyi Géza:  Palota szálló (Ma: Grand Hotel Praha), Tátralomnic (Tatranská Lomnica, Szlovákia)
http://www.tatry.net/grandpraha/
http://www.ta3.sk/lomnica/lomnica_history.html
http://www.archinet.cz/index.php?mode=article&art=12675&sec=12670&lang=cz
A szálloda képe egy fürdőpoháron
http://www.thomasgraz.net/glass/gl-997.htm

A Herkulesfürdői szálloda-és vendéglő-pályázaton az első díjat Hoepfner Guidó és Györgyi Géza  kapta
Krónika, Művészet,   Hatodik évfolyam, 1907   Második szám, p. 127-144.
http://epa.oszk.hu/00000/00009/06/127-144-kronika.htm#1

Hoepfner Guidó és Györgyi Géza:  Broadway filmszínház (ma Belvárosi színház) épülete, eredetileg a Viktória Biztosító Társaság bérháza, 1912, Budapest, Károly körút 3/A
http://www.koh.hu/index.php?_mp=muemlekvedelem&_amp=MNY&_url=db/muemlek.php&imgs=&kohaction=result&azon=11175&torzssz=16061&cim=
http://www.epiteszforum.hu/holmi_detailed.php?mhmid=3036
http://www.epiteszforum.hu/mitholmikor/broadway/broadway.pdf
http://www.archilink.hu/php/modules.php?name=al_News&file=article&sid=413
http://www.octogon.hu/index.php?pa=main&lan=0&kat=10&cik=1511&szov=&akat=&sti=&sess=&lakat=
http://www.multesjovo.hu/hu/content_one.asp?ContentID=414&PrintedID=27
http://www.mszp007.hu/modules.php?name=Reviews&rop=showcontent&id=280

MINTALAPOK iparosok és ipariskolák számára.
Krónika 5., Művészet, Harmadik évfolyam, 1904, Hatodik szám, p. 405-420.  
http://epa.oszk.hu/00000/00009/03/3-6-5-kronika.htm

A zsüri a római kiállítás területén építendő magyar művészház terveire a kivitelt a pályázók közül Hoepfner Guidó és Györgyi Géza műépítészeknek ítélte oda
A Műcsarnokból, Művészet,  Kilencedik évfolyam, 1910, Negyedik szám, p. 175-178.
http://epa.oszk.hu/00000/00009/09/175-178-mucsarnok.htm
A Művészház tervei Hoepfner és Györgyi: A római magyar művészház    Művészet,  Kilencedik évfolyam, 1910, Negyedik szám, p.  156
http://epa.oszk.hu/00000/00009/09/e9p156.jpg

Az Iparművészeti Társulat bíráló bizottsága [...] A szálló-szobára kiírt pályázaton a háromszáz koronás első díjat az a szobaberendezés nyerte el, melyet Gelb M. és fia készített Hoepfner és Györgyi műépítők terve szerint, a kétszáz koronás második díjat pedig az a szobaberendezés, melyet a Gregersen-cég készített Fehérkuthy és Dózsa terve szerint.
Művészet, Negyedik évfolyam, 1905, Első szám, p. 50-72. HAZAI KRÓNIKA
http://epa.oszk.hu/00000/00009/04/050-072-kronika.htm

Pavilon építészet - Kiállítás a Magyar Építészeti Múzeum anyagából
2001. május. 7-tõl, OMvH Aula, Budapest I. Táncsics M. u. 1.
A kiállítás katalógusát szerkesztették az Építészeti Múzeum munkatársai. A kötethez Prakfalvi Endre írt bevezetõt.
http://www.epiteszforum.hu/holmi_detailed.php?mhmid=671


Utolsó módosítás: 2006. febr. 6.

Az oldal magáncélra készült, egyes itt közölt dokumentumok szerzői jog által védettek lehetnek
A Giergl-Györgyi család honlapjára      A Giergl-Györgyi család honlapjára