A család tagjai Millennium Világkiállítások Iskolaépítők, tanárok Erzsébet-emlékmű Határainkon kívül Dunakanyar

A Giergl-Györgyi család






Giergl Alajos:
Ezüst cukortartó

(Fémműves bélyegsor, 1984)

Györgyi (Giergl)  Alajos:
Deák Szidónia

(Festmény II. bélyegsor 1967

Giergl Henrik:
Pohár

(Bélyegnapi bélyegsor, 1980)

Giergl István:
Lap a Concordia tarokk kártyából





Korb Flóris és Giergl Kálmán: Zeneakadémia, 1903-1907

Hoepfner Guidó és Györgyi Géza: A római magyar művészház terve, 1911

Czakó Elemér - Györgyi Kálmán:
Magyaros ízlés,
 belső címlap

Györgyi Dénes: Balatonalmádi általános iskola, 1948

A Giergl (Györgyi) család honlapjának kezdeti, nyers vázlata: a család  történetére, a családnak a különböző művészeti ágakban, és más szakmai területeken ismertté vált tagjaira vonatkozó információkat gyűjti és teszi közzé. Egyelőre korántsem törekszik a családtörténet teljeskörű feldolgozására. A családfán az itt bemutatottak személyeken kivül is számos ismert személyiség található, akiknek adatai a honlapra (még) nem kerültek fel.

A honlap jelen állapotában elsősorban az Interneten megtalálható forrásokra, adatokra mutató linkeket gyűjti, helyenként további adatokkal és képekkel kiegészítve. A honlapot folyamatosan fejlesztjük. Minden kiegészítést, javaslatot, hibajavítást köszönettel fogadunk.


Összefoglaló írások

Dr. Györgyi Gézáné Zámor Magda (1907-1994): A Györgyi (Giergl) és Zámor család története
A Magyar Történelmi Társulat pályázatán különdíjat kapott dolgozat bővitett változata (PDF file, kb. 1MB)
A dolgozat utolsó módosítása: 2005. aug 20.

Budapesti séta
(rövid áttekintés a Giergl család tagjainak működéséhez kapcsolódó műemlékekről, épületekről, budapesti múzeumokban kiállított műtárgyakról)

Könyvek a Magyar Elektronikus Könyvtárban

Bakay Margit, B.: A biedermeier kor elfelejtett festője -Györgyi (Giergl) Alajos
http://mek.oszk.hu/01500/01588

Kubinszky Mihály: Györgyi Dénes 
http://mek.oszk.hu/01100/01196

Baránszky-Jób Imre: Zámor Ferenc
In: Szőke Béla [szerk.]: Műszaki nagyjaink, I. kötet, 237-260.old.
Gépipari Tudományos Egyesület kiadása, Budapest, 1983.
http://www.mek.iif.hu/porta/szint/muszaki/kozleked/zamor/html/index.htm
Megjegyzés: a MEK 1.0 változatában található

A Giergl család és a Giergl név eredete

A család első ismert őse, Martin Giergl szabómester a család hagyományai és feljegyzései szerint az 1724 körül időben vándorolt be Tirolból, és telepedett le Pesten. (Forrás: Giergl Henrik naplója). Az első dokumentálható adat róla a pesti német szabó céh bejegyzése 1728-ban, amikor mesterré fogadták, neve a bejegyzésben "Martin Görgl" formában szerepel.

A család neve egyes dokumentumokban "Girgl", a 18. században "Görgl", "Gürgl" formában is előfordul. A "Giergl" írásmód a 18, század legvégén, a 19. század elején válik általánossá.
A "Giergl" név a "Georg" keresztnév becézéseként használatos német nyelvterületen, főként Ausztriában és Bajorországban. A családnév alapján is feltehető, hogy a család osztrák nyelvterületről származik. 

A "Györgyi" nevet csak Giergl Alajos festő vette fel jóval később,  művésznévként 1860-ban. Hivatalosan fiai, Géza és Kálmán magyarosították nevüket 1884-ben.

Giergl Henrik fiai megtartották a "Giergl" nevet. Andor nevű unokája, a fiatalon elhúnyt Giergl Imre fia a "Gelley" névre magyarosított.

A Giergl család férfitagjai három generáción keresztül szabómesterek voltak. A szakmán belül való kiemelkedés, feljebb törekvés ezekben a generációkban is érzékelhető. Martin Giergl egyik unokája, Franz, 1788-ban elnyeri a pesti polgárjogot. Később a céh vezetője (Obervorsteher) , majd 1807-ben beválasztják a "száz választott polgár" közé is, ami igen tiszteletreméltó és tekintélyes pozíció. Ugyancsak elnyeri a  polgárjogot öccse, Leopold, valamint egyik fiának, Ignácnak későbbi apósa, a Baden tartományból, Zuzenhausenból bevándorolt Heinrich Lockheimer is, mindketten Franz ajánlásával. Fiait ő is, Leopold öccse is a pesti piarista iskolába járatja. Franz és Leopold fiai közül már csak egy-egy folytatja a szabómesterséget (érdekes módon mindkettejüknek Anton a neve), a többiek művészi szintű iparosmesterségek felé fordulnak, Alois ezüstműves, Ignatz üvegműves, Carl kártyafestő lesz. Alois korának Szentpétery mellett legkiválóbb mestere, az ötvös céhben ő is kiemelkedő szerepet tölt be, jelzőmester lesz.

  Alois egyik fia, Alajos, az ezüstművességet kitanulja ugyan, de azután festő lesz, másik fia, Ludwig, kártyafestő. Ignatz fia, Henrik, művészi szinten folytatja az üvegesmesterséget, műhelye világkiállításokon is sikerrel képviseli a hazai üvegművészetet. Carl fiai, Stefan és Johann, ugyancsak kártyafestők.  A család leány tagjainak házasságkötésében is érzékelhető a család társadalmi emelkedése, a férjek foglalkozása könyvkereskedő (Lauffer, Stolp), tisztviselő (Goszleth), vendéglős (Pilvax), szobrász (Marschalkó), jószágigazgató (Mauksch), bankigazgató (Sartory), orvos (Pisztóry). A kiterjedtebb rokonságban sok más ismert pesti polgárcsalád és néhány nemesi család neve is felbukkan (Chappon, Eggenberger, Wieser, Haliczky, Zitterbarth, Bene, Tüköry, később, már a 20. században  Pattantyús Ábrahám Géza, Szabó Gusztáv műegyetemi tanárok).

A század közepén az addig német nyelvi közösségben élő család megindul a magyarosodás útján. Már a század  elején is -- az akkori szokás szerinti  kézzel másolgatott verseskönyvből vett -- magyar szerelmes versekkel ostromolta menyasszonyát Giergl Alajos az ötvös.
A szabadságharc idején Giergl Henrik nemzetőrként szolgál, Kossuthért lelkesedik. Alajos a festő nem szolgál ugyan nemezetőrként, de "Vigasztalás" c. képén emléket állít a levert szabadságharcnak. Alajos öccse, Victor, honvédhadnagyként szolgál.

Van a családban "schwarzgelb" érzelmű is, Henrik öccse, Franz, Észak-Itáliában tiszt az osztrák császári hadsereg tagjaként. Bátyja, Henrik próbálja a nemzeti ügy oldalára állítani, de sikertelenül.

A szabadságharc után Alajos, a festő, és Henrik, az üvegműves a családban addig gyakori Anton, Johann, stb. nevek helyett fiaiknak a Géza, Kálmán, Imre neveket adják.  
Az ő gyermekeik, a következő generáció tagjai közül többen is a művészethez szorosan kapcsolódó értelmiségi pályákra lépnek.

A kiegyezés után, a millennium idején munkába álló nemzedékben Györgyi Alajos festő fiai közül  Géza építész lesz, Kálmán a rajzoktatással, iparművészettel szorosan összefonódó tanári pályára lép, kiemelkedő alakja lesz a hazai rajzoktatás fejlesztésének, és a hazai iparművészet magyaros szellemben való fejlesztésének, Czakó Elemérrel együtt a."Magyaros ízlés"-ről jelentet meg összefoglaló könyvet. Giergl Henrik fiai közül  Ernő sikeresen  emeli magasabb művészi színvonalra a Giergl üvegművész, üvegkereskedő cég munkáját, a fiatalon elhúnyt Imre verseskötetet jelentet meg, Giergl Kálmán és Györgyi Géza Ybl és Hauszmann tanítványaként dolgoznak mesterük mellett, és hamarosan önállóságra tesznek szert. Giergl Kálmán  a Korb és Giergl építésziroda tagjaként a századforduló egyik legnevesebb építésze lesz. Györgyi Géza pedig évekig dolgozik Hauszmann mellett a királyi Vár, a Műegyetem építésén, majd   a Hoepfner és Györgyi cég tagjaként tervez értékes épületeket.

Ez a polgárcsaládból művészdinasztiává fejlődött generáció az ország kiegyezés utáni kiépülésében, művészeti mozgalmaiban, Budapest városi arcának megformálásában jelentős szerepet játszik..


A honlapot összeállította  Zimányi (Györgyi) Magdolna, Györgyi Alajos dédunokája

Az oldal magáncélra készült, egyes itt közölt dokumentumok szerzői jog által védettek lehetnek.

A honlap 6. változata   Utolsó módosítás: 2006. június. 3.