A Giergl-Györgyi család
|
|
|
|
Giergl Alajos:
Ezüst cukortartó
(Fémműves bélyegsor, 1984)
|
Györgyi (Giergl) Alajos:
Deák Szidónia
(Festmény II. bélyegsor 1967
|
Giergl Henrik:
Pohár
(Bélyegnapi bélyegsor, 1980)
|
Giergl István:
Lap a Concordia tarokk kártyából
|
|
|
|
|
Korb Flóris és Giergl Kálmán: Zeneakadémia, 1903-1907
|
Hoepfner Guidó és Györgyi Géza: A római magyar művészház terve, 1911
|
Czakó Elemér - Györgyi Kálmán:
Magyaros ízlés,
belső címlap
|
Györgyi Dénes: Balatonalmádi általános iskola, 1948
|
A Giergl (Györgyi) család honlapjának kezdeti, nyers vázlata: a család
történetére, a családnak a
különböző művészeti ágakban, és más szakmai területeken ismertté vált
tagjaira
vonatkozó információkat gyűjti és teszi
közzé. Egyelőre korántsem törekszik a családtörténet teljeskörű
feldolgozására. A családfán az itt bemutatottak személyeken kivül is számos
ismert személyiség található, akiknek adatai a honlapra (még) nem
kerültek fel.
A honlap jelen állapotában elsősorban az Interneten megtalálható
forrásokra, adatokra
mutató linkeket gyűjti, helyenként további adatokkal és
képekkel kiegészítve. A honlapot folyamatosan fejlesztjük. Minden
kiegészítést, javaslatot, hibajavítást köszönettel fogadunk.
Összefoglaló írások
Dr. Györgyi Gézáné Zámor Magda
(1907-1994): A Györgyi (Giergl) és Zámor
család története
A Magyar Történelmi Társulat pályázatán különdíjat kapott
dolgozat bővitett változata (PDF file, kb. 1MB)
A dolgozat utolsó módosítása: 2005. aug 20.
Budapesti séta
(rövid áttekintés a Giergl család tagjainak
működéséhez kapcsolódó műemlékekről,
épületekről, budapesti múzeumokban kiállított
műtárgyakról)
Könyvek a Magyar Elektronikus Könyvtárban
Bakay Margit, B.: A biedermeier kor elfelejtett festője -Györgyi (Giergl) Alajos
http://mek.oszk.hu/01500/01588
Kubinszky Mihály: Györgyi Dénes
http://mek.oszk.hu/01100/01196
Baránszky-Jób Imre: Zámor Ferenc
In: Szőke Béla [szerk.]: Műszaki nagyjaink, I. kötet, 237-260.old.
Gépipari Tudományos Egyesület kiadása, Budapest, 1983.
http://www.mek.iif.hu/porta/szint/muszaki/kozleked/zamor/html/index.htm
Megjegyzés: a MEK 1.0 változatában található
A
Giergl család és a Giergl név eredete
A család első ismert őse, Martin Giergl szabómester
a család hagyományai és feljegyzései szerint
az 1724 körül
időben vándorolt be Tirolból, és telepedett le
Pesten. (Forrás: Giergl Henrik
naplója). Az első dokumentálható adat róla a pesti német szabó céh
bejegyzése 1728-ban, amikor mesterré fogadták, neve a bejegyzésben
"Martin Görgl" formában szerepel.
A család neve egyes dokumentumokban "Girgl",
a 18. században "Görgl", "Gürgl" formában is előfordul. A "Giergl"
írásmód a 18, század legvégén, a 19. század elején válik általánossá.
A "Giergl" név a
"Georg" keresztnév becézéseként használatos
német nyelvterületen, főként Ausztriában
és Bajorországban. A családnév alapján is feltehető, hogy a család osztrák nyelvterületről származik.
A "Györgyi" nevet csak Giergl
Alajos festő vette fel jóval később, művésznévként 1860-ban.
Hivatalosan fiai, Géza és Kálmán magyarosították nevüket 1884-ben.
Giergl Henrik fiai megtartották a "Giergl" nevet. Andor nevű unokája, a fiatalon elhúnyt Giergl Imre fia a
"Gelley" névre magyarosított.
A Giergl család férfitagjai három generáción keresztül szabómesterek
voltak. A szakmán belül való kiemelkedés, feljebb törekvés ezekben a generációkban is érzékelhető
. Martin Giergl egyik unokája, Franz, 1788-ban elnyeri a
pesti polgárjogot. Később a céh vezetője (Obervorsteher) , majd 1807-ben beválasztják a
"száz választott polgár"
közé is, ami igen tiszteletreméltó és tekintélyes pozíció. Ugyancsak
elnyeri a polgárjogot öccse, Leopold, valamint egyik fiának, Ignácnak későbbi
apósa, a Baden tartományból, Zuzenhausenból bevándorolt Heinrich
Lockheimer is, mindketten Franz ajánlásával. Fiait ő is, Leopold öccse is a
pesti piarista iskolába
járatja. Franz és Leopold fiai közül már csak egy-egy folytatja a
szabómesterséget (érdekes módon mindkettejüknek Anton a neve), a
többiek művészi szintű iparosmesterségek felé fordulnak,
Alois
ezüstműves,
Ignatz üvegműves,
Carl
kártyafestő lesz. Alois korának Szentpétery mellett legkiválóbb
mestere, az ötvös céhben ő is kiemelkedő szerepet tölt be, jelzőmester
lesz.
Alois egyik fia,
Alajos, az
ezüstművességet kitanulja ugyan, de azután festő lesz, másik fia,
Ludwig, kártyafestő. Ignatz fia,
Henrik, művészi szinten folytatja az
üvegesmesterséget, műhelye világkiállításokon is sikerrel képviseli a hazai üvegművészetet.
Carl fiai,
Stefan és
Johann, ugyancsak
kártyafestők. A család leány tagjainak házasságkötésében is
érzékelhető a család társadalmi emelkedése, a férjek foglalkozása
könyvkereskedő
(Lauffer, Stolp), tisztviselő
(Goszleth), vendéglős
(Pilvax), szobrász
(Marschalkó), jószágigazgató
(Mauksch), bankigazgató
(Sartory), orvos
(Pisztóry). A kiterjedtebb rokonságban sok más ismert
pesti polgárcsalád és néhány nemesi család neve is felbukkan
(Chappon, Eggenberger, Wieser,
Haliczky, Zitterbarth, Bene, Tüköry, később, már a 20. században
Pattantyús Ábrahám Géza, Szabó Gusztáv műegyetemi tanárok).
A század közepén az addig német nyelvi közösségben élő család
megindul a magyarosodás útján. Már a század elején is -- az
akkori szokás szerinti kézzel másolgatott verseskönyvből vett --
magyar
szerelmes versekkel ostromolta menyasszonyát Giergl Alajos az ötvös.
A szabadságharc idején Giergl Henrik
nemzetőrként szolgál, Kossuthért lelkesedik. Alajos a festő nem szolgál
ugyan nemezetőrként, de "Vigasztalás" c. képén emléket állít a levert
szabadságharcnak. Alajos öccse, Victor, honvédhadnagyként szolgál.
Van a családban "schwarzgelb" érzelmű is, Henrik öccse,
Franz, Észak-Itáliában tiszt az osztrák császári hadsereg tagjaként.
Bátyja, Henrik próbálja a nemzeti ügy oldalára állítani, de sikertelenül.
A szabadságharc után Alajos, a festő, és Henrik, az üvegműves a
családban addig gyakori Anton, Johann, stb. nevek helyett fiaiknak a
Géza, Kálmán, Imre neveket adják.
Az ő gyermekeik, a következő generáció tagjai közül többen is a művészethez szorosan
kapcsolódó értelmiségi pályákra lépnek.
A kiegyezés után, a
millennium idején munkába álló
nemzedékben
Györgyi Alajos festő fiai közül
Géza építész lesz,
Kálmán a
rajzoktatással, iparművészettel szorosan összefonódó tanári pályára
lép, kiemelkedő alakja lesz a hazai rajzoktatás fejlesztésének, és a hazai iparművészet magyaros szellemben való
fejlesztésének, Czakó Elemérrel együtt a."Magyaros ízlés"-ről jelentet
meg összefoglaló könyvet.
Giergl Henrik fiai
közül
Ernő sikeresen emeli magasabb
művészi színvonalra a Giergl üvegművész, üvegkereskedő cég munkáját, a
fiatalon elhúnyt
Imre verseskötetet jelentet meg,
Giergl Kálmán
és
Györgyi Géza Ybl és Hauszmann tanítványaként dolgoznak
mesterük mellett, és hamarosan önállóságra
tesznek szert. Giergl Kálmán a
Korb
és Giergl
építésziroda tagjaként a századforduló egyik legnevesebb
építésze lesz. Györgyi Géza pedig évekig dolgozik Hauszmann mellett a
királyi Vár, a Műegyetem építésén, majd a
Hoepfner és
Györgyi cég tagjaként tervez értékes épületeket.
Ez a polgárcsaládból művészdinasztiává fejlődött generáció az ország kiegyezés utáni kiépülésében, művészeti
mozgalmaiban, Budapest városi arcának megformálásában jelentős szerepet
játszik..
A honlapot összeállította
Zimányi
(Györgyi) Magdolna,
Györgyi Alajos dédunokája
Az oldal magáncélra készült, egyes itt közölt dokumentumok szerzői jog által védettek lehetnek.
A honlap 6. változata Utolsó módosítás: 2006. június. 3.