Mátra, Ilona-völgy

Túránk során a Központi-Mátra északi oldalán haladunk, nagyrészt a Rákóczi-turistautat követve.
A Rákóczi-túra útvonala áthalad az Ilona-völgyi geológiai tanösvényen, így az ott ismertető táblákkal bemu­tatott érdekeségeket is megismerhetjük, közöttük Magyarország legmagasabb vízesését, az Ilona-víz­esést. Túránk végén a Keleti-Mátrára ésa Bükk vonulataira páratlan kilátást nyújtó Sas-kőn át a Kékesre kapasz­kodunk fel.

Rákóczi túra a Mátrában
II. Rákóczi Ferenc fejedelem születésének 300-ik évfordulója tiszteletére 1976-ban az Országos Erdészeti Egyesület Mátrafüredi csoportja a Gyöngyöst Parádfürdővel összekötő sárga sáv jelzésű turistautat felújította és Rákóczi turistaútnak nevezte el. Ez a Mátrát észak-déli irányban átszelő turistaút a hegység egyik legszebb és legváltozatosabb útvonala, amit 2002-ben a Kékes Turista Egyesület további látnivalók és Rákóczi-emlékek bevonása céljából meghosszabbított.

Parádfürdő – Ilona-völgyi geológiai tanösvény
Az Ilona-patak mentén kialakított tanösvény a Keleti-Mátra földtani értékeit és a hajdani érc­bányászat emlé­ke­it mutatja be egy 6.5 km hosszú túraútvonalra felfűzve. Az Ilona-völgy határvonal az eocén és a miocén vul­káni képződmények valamint az oligocén tengeri üledékes kőzetek között. Állomások jelzik az Orczy báró által 1780-ban nyittatott Etelka-tárót, a Timsós-fejtést, a Szent István csevicekutat, az Ördöggátakat és a 8-10 méter magas piroxén-andezitből álló sziklafalon lezuhogó Ilona-völgyi vízesést.

Az Ilona-völgyi vízesés hazánk három vízesése közül a legmagasabb.
A Tőkés-kút táplálta két kis forrásból induló Ilona-patak a Marhád (606 m) és a Cserepes-tető (734 m) meredek oldala közé szorulva több helyen töri át magát a sziklák közt, míg végül a Mátra egyik legszebb völgyét hagyva maga után az utolsó sziklát áttörve zuhan alá. A vízesés függőleges fala egy körülbelül 60 m széles katlan vége, amely akkor mutatja igazi szépségét, ha a Sándor-rét irányából közelítjük meg. A 20-30 méter magas bükkóriások, a kavicsként szétszóródott sziklák csodálatos látvánnyal lepik meg a túrázót.

Utunkba eső látnivalók

Parádsasvár
Majd egy évszázadon át a Rákócziak birtokolták a környéket, majd a szabadságharc bukása után a kincstár elkobozta birtokaikat. A XIX. században a Károlyi grófok uradalmi székhelye lett.

1708-ban II. Rákóczi Ferenc fejedelem állíttatta fel az első üveghutát, a mai üveggyár elődjét.

A neoreneszánsz stílusú kastély Ybl Miklós tervei alapján épült 1881-ben. A Károlyi család keresztelte Sasvár névre.

Parádsasvár közelében, ahol a Parádi-Tarna átfolyik az országút alatt, a híd mellett körülkerített hatalmas juharfa áll. A ritka természeti kincset 1952-ben fedezte fel Papp József tanár. A faj egyedülálló példánya, mivel nem szaporítható.

A parádi térség egyik legismertebb vonzereje a vulkáni utóhatások eredményeképpen kialakult „csevice”. A Csevice-forrás kénhidrogént tartalmazó szénsavas savanyú vizét csaknem 200 éve fogyasztják gyomorpanaszok egyhítésére. A pagodaszerű ivócsarnok épülete 19. századi, Ybl Miklós tervei alapján készült. A kénes vegyületeket tartalmazó szénsavas vizet ma is Parádsasváron palackozzák.

Parád, Palóc-ház
Gazdasági épülete is fennmaradt, így hűen mutatja be az egykor palócföldön élt emberek életét.

Parádfürdő, Cifra istálló
A díszes külseje és vörös márvánnyal díszíett belső kialakítása miatt Cifra istállónak nevezett uradalmi istálló 1880-ban épült Károlyi György megrendelésére Ybl Miklós tervei szerint. Az 1971-ben megnyitott Kocsimúzeumban a kerék feltalálásától a bognármesterség eszközein át a díszes főúri hintókig számtalan érdekességgel találkozhatunk. A múzeumban látható kocsik nagy része a Kölber testvérek műhelyéből került ki, ők voltak az 1800-as években a legnevesebb kocsigyártók Magyarországon. Emellett lószerszámok és parádés kocsisok viseletei gazdagítják a kiállítást.

A Parádfürdői Rehabilitációs Szakkórház elődje már a XVII. században ismert gyógyhely volt. Mária Terézia szorgalmazta a gyógyvizek felmérését és hasznosításukat. A gyógyvizek analízisével és felhasználási javallatainak kidolgozásával elévülhetetlen érdemeket szerzett Kitaibel Pál, az Európa hírű természettudós. A kórház épületének és igényes környezetének kialakítása 1873-ban készült el, Ybl Miklós munkája. Mai arculatát 1936-37-ben nyerte el.
A kórház épületében található az 1986-ban alapított ásványvíz gyűjtemény, amely mintegy 600 üveg ásványvizet mutat be a világ 21 országából.

Erzsébet királyné Park Hotel

Parádóhuta, Asztalos Joachim fafaragó kiállítása
Az életmű-kiállítást a fafaragó özvegye gondozza. Az életnagyságú faragott szobrok élethűen ábrá­zolják az itt élő ember­ek mindennapjait. A szobrok élő, valóságos alakok után készültek.