ÉSZREVÉTELEK ÉS JAVASLATOK A

NEMZETI ALAPTANTERV 2012

Nyilvános vitaanyagához

A NAT 2012 elkészítését, alapkoncepciójának kialakítását - a kidolgozási folyamatának egyes szakaszaiban – eddig nem volt módunk véleményünkkel segíteni. Ugyanakkor a bevezetés időpontja már nagyon közeli, ezért most, csak a szerintünk leglényegesebb, még megvalósítható változtatásokra tehetünk észrevételeket és módosítási javaslatokat. Tanítványainkért és így jövőnkért érzett felelősségünk arra késztet bennünket, hogy észrevételeinket legjobb tudásunk, meggyőződésünk szerint őszintén, elsősorban szakmánknak és hivatásunknak megfelelő részre, indoklással mondjuk el.

(A javasolt konkrét változtatásokat kövér betűkkel jelezzük. A ® az új gondolatok kezdetét jelöli. A táblázatokban az oszlopok és sávok sorszámával jelöljük a hivatkozott részt).

A köznevelés cél- és feladatrendszereit többszintű szabályozás (Alaptörvény; a Nemzeti Köznevelési Törvény; a NAT 2012; Kerettantervek; Helyi tantervek, tanmenet,) fogja egységes rendszerbe. Ezek tartalma, egyértelmű egymásra épülése, érvényességi határai, szakmai színvonala stb. alapvetően befolyásolja az iskolákban végzett munka hatékonyságát és minőségét. A mi feladatunk most – a már elkészült szabályozási szintek tudomásulvétele alapján – a még nem véglegesített részek elkészítésének segítése, minőségének javítása és azok megvalósításával kapcsolatos lehetőségek vizsgálata. Amiről nem írunk, azt felkészültségünkön kívül esőnek, illetve lényegében jónak, vagy elfogadhatónak tartjuk.

I.RÉSZ

® Alapvető kérdésnek tartjuk azt, hogy a szabályozás dokumentumainak elkészítése meddig kizárólag központi feladat és hol jelenhetnek meg a sajátos szempontok. Ennek egyértelmű megfogalmazását nem találtuk a vitaanyagban. Megítélésünk szerint a dokumentumok elkészítése az Alaptörvénytől a NAT-ig központi feladat. Mivel a NAT „színbólikus”(?) dokumentum (Kaposi: 2012. február 16, Columbusz utca) egy, a minisztérium által elkészített kerettanterv rendszerrel gyakorlativá kell tenni. A minisztériumi kerettantervtől kezdve, azzal párhuzamosan azonban fokozatosan erősödni kell a helyi sajátosságok érvényesülésének. A helyi tantervek elkészítését már többféle, jóváhagyott, párhuzamos kerettanterv rendszernek kell segíteni, amelyek közül az iskolák kiválaszthatják a számukra legjobban megfelelőt. Az egyetlen kötelező „mindenkinek felhasználandó és így senkinek sem megfelelő” kerettantervi rendszer alapján ugyanis, az iskolák többségének túlzottan nagy feladat lenne a sajátos igényeiknek megfelelő helyi tantervük elkészítése. Ebben a kérdésben a minisztérium állásfoglalásának világossá kell válni a NAT-ból.

Ezért javasoljuk a következőket:

6. oldalon az 1.1. fejezet bevezető részének második kiemelése a következő legyen:

- tantárgyak részterületeivé válhatnak, vagy önálló tantárgyként jelenhetnek meg a kerettantervek - és az ezek valamelyikét alapul véve elkészített - iskolai helyi tantervek szerint.

12. oldalon a: 2. A NAT, A KERETTENTERVEK…..fejezet 2. bekezdésének első mondatát javasoljuk a következőre változtatni: Az oktatásért felelős miniszter által kiadott, illetve más szakmai közösségek által készített és a miniszter által jóváhagyott….

® Mivel a „NAT-ban meghatározott célok és feladatok kimunkálása a részletes és több változatban készülő kerettantervekben öltenek testet”, szükségesnek érezzük, hogy a kerettantervek és helyi tantervek készítői, illetve az iskolákban dolgozó tanítók és tanárok munkáját a következő kiegészítés segítse.

A 12. oldal 3. bekezdés gondolatjelekkel tördelt részébe 3. kritériumként a következő kerüljön: - egyértelműen meghatározzák a tantárgyak rendszerét, egymáshoz rendelik a nevelési célokat és oktatási feladatokat, egyértelművé teszik a közös műveltséganyagot, az általános műveltséget megalapozó és az élethivatások elsajátításához szükséges szakmai tartalmakat, illetve ezek tanításának logikai felépítését. Ezek meghatározásánál figyelembe veszik az életkori sajátságokat, a tantárgyak tanításához és hozzájuk kapcsolható neveléshez biztosított tanítási órák számát.”

A jelenlegi 6. kritérium egészüljön ki a következővel:

….teljesítéséhez, javaslatot tesz az ezeket segítő szervezési formákra.

® A tagozatos osztály elnevezés a szokásos szóhasználat szerint egy teljes osztályra utal, ahol minden tanórán ugyanazok a tanulók vannak együtt és egy vagy két tantárgyat emelt szinten tanulnak. Amennyiben csak ez a szervezési forma ajánlott (engedélyezett?), az 1 – 2, de még a 3 párhuzamos osztállyal működő iskolák is hátrányos helyzetbe kerülnek. Tagozatos osztály, ilyen helyen ugyanis, legfeljebb egy, esetleg kettő hozható létre. Ez azonban az ilyen (több mint 50%-kot jelentő) főleg vidéki iskolákban, nagyon leszűkíti a választás lehetőségét. A tanulók döntő többségének a tehetsége nem univerzális. A többségnek csak egy – két területen jobb a képessége az átlagosnál és csak itt terhelhetők jobban az általános műveltséget meghaladó szinten, a sikerélmény reményében. Ezért is kellene a tehetséggondozás érdekében a tanulók érdeklődésétől, az iskola osztályainak számától és a szaktanári ellátottságtól függően, több féle szervezési formát lehetővé tenni.

A fenti indokoknak megfelelően, a 14 oldalon „A tagozatos szervezési forma” című bekezdésben a következő változtatásokat javasoljuk:

A cím legyen: A tehetséggondozás szervezési formái

- A tagozatos szervezési forma: a tehetséggondozás sajátos módja, amelyben az .……….emelt óraszámban, az osztály minden tanulója számára valósul meg.

- A több osztály tanulóiból szervezett forma: amelyben 1 – 2 tantárgyból emelt szintű a tanítás. Az ezekből a tantárgyakból tehetséges tanulók, a párhuzamos osztályokból csak ezekre az órákra kerülnek egy közösségbe. Ezek a tanulók a többi tanórán az eredeti osztályközösségük azon tanulóival dolgoznak együtt, akik más tárgyakból kaptak emeltszintű tanítást, vagy minden tantárgyat a normál szinten tanultak.

- A szakköri forma: ahol a tanulók az osztályközösségben normálszinten tanulnak, de a délutáni foglalkozásokra párhuzamos osztályokból szerveződnek bármely ismeretkör bővített, emelt szintű feldolgozására.

Ezekben a szervezési formákban kiemelten támogatható a …. történő fejlesztés.

II.RÉSZ

1. KULCSKOMPETENCIÁK

A természettudományos és technikai kompetencia

® A kulcskompetenciákra épülő szemléletmód lassan meggyökeresedik a magyar közoktatásban, amit csak úgy lehet erősíteni, ha ezt a fogalmat a hivatalos szakmai anyagokban is következetesen, az elfogadott meghatározás értelmében használjuk. Sajnos ez az anyag ebben is következetlen. Pl.: „Kulcskompetenciák” című fejezet első mondata az EU-ban elfogadott módon értelmezi ezt a fogalmat: …”kulcskompetenciákon azokat az ismereteket, képességeket és attitűdöket értjük”… olvasható, ugyanakkor:

- a 19. oldalon, a „Természettudományi és technikai kompetencia” című rész első mondatában ez olvasható: „A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent…”. Tehát ismeretet és attitűdöt nem? Javaslat: …kompetencia azokat az ismereteket, képességeket és attitűdöket jelenti, amelyekre építve , megfelelő módszerek felhasználásával leírhatjuk és magyarázhatjuk a ….

A „Szükséges ismeretek, képességek és attitűdök” rész utolsó bekezdése sem következetes a kompetencia szó használatában, ez olvasható ugyanis benne: …”a kompetencia kritikus és kíváncsi attitűdöt alakít ki az emberben.” A kompetencia nem alakítja ki az attitűdöt, hiszen az attitűd a kompetencia része, hanem, a kialakított kompetencia - többek között - olyan gondolat és érzelemvilág meglétét jelenti az emberben, ami alapján pl. dönteni, cselekedni képes.

- Ezért az utolsó bekezdésben a következő változtatást javasoljuk: …kompetencia kialakítása olyan kritikus és kíváncsi gondolkodás és érzelemvilág megszerzését jelenti az ember által, amely alapján igyekszik…..

® A „Szükséges ismeretek, képességek és attitűdök” rész 1. és 2. mondata nem kapcsolódik jól egymáshoz, ezért javasoljuk a 2. mondatban a következő módosítást: Így megértjük a természettudományos elméletek szerepét a társadalmi folyamatok alakulásában is, valamint….

2. MŰVELTSÉGI TERÜLETEK

2.2. Ajánlás a Nat műveltségi területek százalékos arányaira

® A 24. oldalon található táblázat számunkra nem értelmezhető, csak önkényes feltételezések szerint magyarázható. Kérdéseink a következők:

- MINEK A SZÁZALÉKÁBAN ADJA MEG A TÁBLÁZAT AZ AJÁNLOTT MŰVELTSÉGI TERÜLETEK ARÁNYÁT?

- Ha óraszámban – mint a NAT előző „Bizalmas” változatában –, akkor az egyes évfolyamokon mennyi a pl. a tanulók heti óraszámának minimuma és maximuma?

- Hogyan biztosítható a 10% szabad keret, ha a táblázatban nincs külön sorban megadott értékkel utalás erre?

- Ha a táblázatban megadott %-ok tartalmazzák a 10 %-ot is, akkor miért haladja meg az első tíz évfolyamon a műveltségi területekre adott minimális %-ok összege a 90 %-ot?

- Miért nincs útmutatás az érettségi előkészítéssel kapcsolatban legalább az óraszámokra vonatkozóan?

Mivel ez a táblázat az iskolai munkát alapvetően befolyásolja, nem lehet más javaslatunk ezzel kapcsolatban csak az, hogy készüljön egy használható táblázat, amely:

- az óraszámokkal fejezi ki a műveltségi területek (lehetőségének) arányát.

- megadja az egyes évfolyamok - tanulókra vonatkozó - heti alapóraszámát (a régi értelemben vett minimumot) és a tanulók terhelhetőségének felső határát jelentő maximális óraszámot.

- egyértelművé teszi, hogy mennyi használható fel a + 10 % -ból a tehetséggondozás különféle szervezési formáira.

- A táblázat alatti magyarázó rész kiegészítése: * Csak a minimális százalékos arány. Az érettségi felkészítésre heti 5x2 tanóra fordítható.

® Az egyes iskolák sajátos igényinek kielégítése érdekében szabad időkeretet és a tanítandó tartalmak egy részének önálló kiválasztását kellene biztosítani. Erre, a következő megoldás is egy lehetőség volna.

A „10 %” biztosítása két területen valósulhatna meg:

- a tanulók alapóraszámához viszonyított (fölfelé kerekített kb.) 10 %-kal történő óraszám emelésében (ami a tanárok által tartott órák számában többször 10 %-ot is jelenthetne).

- a választott kerettanterv tananyagának kb. 10%-os módosítása (ami a közművelődési tartalom cseréjére, csökkentésére, bővítésére, a tanítási időrend - egy tanéven belüli sorrendjének megváltoztatására adna lehetőséget).

3. MÜVELTSÉGI TERÜLETEK ANYAGAI

® Nem tételezzük fel magunkról, hogy minden műveltségi területnek szakemberei vagyunk és a többi műveltségi terület anyagát csak felszínesen volt időnk átnézni, mégis bátorkodunk néhány általános megjegyzést tenni e fejezet egészéről.

a) „A műveltségi területek anyagai” című fejezet ilyen szerkezete nagyon megnehezíti a kerettantervek és helyi tantervek készítőinek munkáját és a tanárok érzelmi és értelmi azonosulását a NAT 2012-vel. A NAT 2012 mind a fejlesztési feladatokat, mind a közműveltségi tartalmat egy lehetséges (de nem célszerű) szakmai szempontrendszer szerinti csoportosításban adja meg. Ezeket a 6 -8 részre elkülönített csoportokat helyezi az életkorra utaló 4 – 2 – 2 – 4 tanév-intervallumoknak megfelelő oszlopokba. Ez a két elképzelés nem az iskolai munka szempontjait helyezi előtérbe. Az iskolában ugyanis a tanulók életkori sajátosságait figyelembe véve állítják össze és valósítják meg a nevelés – oktatás folyamatát. Ez a szerkezet azonban arra kényszeríti a keret- és helyi tanterv készítőket, hogy pl. (2x7) 14 helyről gyűjtsék össze az iskolai munkában megjelenő egyes tanítási egységek célját, feladatait és tartalmát.

b) Szerintünk:

- jobb lett volna (a gyermekpszichológusok tudása alapján) olyan felépítést megvalósítani, amelynek alapja a tanulók életkori sajátosságainak figyelembevétele. A célokat, feladatokat, módszereket célszerűbb lett volna olyan struktúrában, sorrendben meghatározni, ami figyelembe veszi, hogy egy – egy életkorokban (évfolyamon) mi az amit a tanulók többsége már teljesíteni tud és ebben a korban tudja azt a legjobban teljesíteni.

- a vitaanyag jelenlegi állapotában jelentős eltérés van az egyes műveltségi területek anyagát összeállító szakembereik általános elképzelésében és a fejlesztési feladatok, illetve a közműveltségi tartalmak javasolt arányában (vö. Ember és természet és a többit).

- számottevő - a szakmai sajátosságokkal nem indokolható - különbség van a közművelődési tartalmak kijelölésének szemléletében, konkrétságában és részletezésében (legalább is a fizikára vonatkozó részeket összehasonlítva a többivel).

c) A szerkezetre vonatkozó észrevételeinknél sokkal fontosabbnak tartjuk a szemléleti, a szakmai, és módszertani megjegyzéseink figyelembe vételét.

EMBER ÉS TERMÉSZET

® Általános észrevételek

Erre a műveltségi területre vonatkozó részletek többsége helyeselhető és elfogadható, de még ezek kidolgozása is egyenetlen. Több részletében - főleg a fizika vonatkozásában - a szemlélete, megfogalmazása, a nevelési és oktatási feladatok aránya szempontjából meglepő mértékben eltér, a többi műveltségi terület anyagától. Nem biztosítja az alapvető fogalmaknak, ismereteknek, szabályoknak, törvényeknek azt a rendszerét, „hálózatát”, amire építve a tanulók elsajátíthatnák a „A természettudományos és technikai kompetenciák” (19. oldal), valami az „Ember és természet”című részben az, „Alapelvek és célok” illetve „A fejlesztési feladatok” (101. és 102. oldal) által meghatározottakat. Azt az érzést kelti, mintha nem az alapvető természeti és technikai jelenségeket és az azokkal kapcsolatos fogalmak, gondolatok, ismeretek rendszerét kellene előbb – egyszerű esetekben, célirányos megfigyelések és kísérletek alapján - felismerni, megérteni, megtanulni, és ezeket alkalmazva törekedni a környezetünk részleteinek és egészének megértésére. Inkább a fordítottját sugallja, azt a szélsőséges nézetet, hogy: mivel a tanulókat a modern dolgok (TV, a számítógép, a GPS, stb.) érdeklik, ezek köré kell építeni a nevelést és az oktatást, ezek működését kell megmagyarázni és ezekhez kapcsolva, ennek ürügyén foglalkozni – akár logikátlan sorrendű közlések formájában – az egyes természettudományos fogalmakkal, törvényekkel, stb.

Ezeket az észrevételeinket szemléltetjük a következőkkel:

A fejlesztési feladatok 7 témakörre bontva szerepelnek a táblázatban (103.old.). Véleményünk erről a táblázatról és az ezt követő - elsősorban a fizikára vonatkozó - részletező feldolgozásokról az, hogy:

a) nagyon nagy munka lehetett az összeállítása, ennek ellenére a tanításban nem vehető sok haszna. Így csak nagyon odafigyelve gondolható végig az életkorhoz kapcsolódó tényleges nevelési és oktatási feladatrendszer.

b) a táblázatot követő részletes kimunkálásában túl sok a szakmailag kétértelmű, pontatlan, sőt, értelmetlen, hibás fogalmazás!

c) nem sugallja a fogalmak kialakításának folyamat jellegét, sőt.

d) előfordul, hogy egyes fogalmakat a XIX. századból örökölt - mindent létező valóságként értelmező - szemléletben használja.

e) sokszor úgy épít az egyes fogalmakra, hogy azokról bármit is mondott volna az alkalmazás előtt , tehát a hétköznapok - megszokáson alapuló jelentéssel bíró - szavait szaktárgyi fogalomként kezeli.

A 106. oldalon az”Anyag”című rész 2. oszlop utolsó sávjában pl. ez olvasható: „Jelenségek értelmezése a tömegmegmaradás szempontjából”. Az „Energia” című rész 3. oszlop, 3. sávjában pedig: „Az energia-megmaradás elvének megismerése, alkalmazása.”; Ugyanitt a 4. sávban ezt írták: „Jelenségek értelmezése az energiamegmaradás szempontjából”. Az azonban, hogy mi a tömeg, vagy mi az energia, sem előtte, sem a „Közműveltségi tartalom”-ból nem derül ki, még „körülíró”, elemi szinten sem.

A 106. oldalon az „Kölcsönhatások, erők” c. rész utolsó sávjában írtak szerint, a 7. évfolyamtól a 12-ig valamikor, valahogyan meg kell ismerniük a tanulóknak „az elektromosság, a gravitáció, a mágnesség és a sugárzások élővilágra gyakorolt hatását”. Ebből nincs emberfia, aki meg tudná mondani, hogy akkor most mit is kell tanítani ezzel kapcsolatban 7.-ben, vagy 8.-ban, vagy akár a 12.-ben, ha ugyan akkor van egyáltalán fizika tárgy az órarendben. Arról már nem is beszélve, hogy a sugárzások alapjainak megismerése is sok munkát jelentene. Ezek közül, melyekre gondoltak a szerzők?

Az sem elhanyagolható probléma, hogy az elektromosság, a gravitáció és a mágnesség, ill. a sugárzások élővilágra gyakorolt hatásának megtárgyalása előtt tanítani kellene valamit ezeknek a jelenségeknek a tulajdonságairól. De mit? Erre itt nem található válasz. Aggodalomra azonban igazán az ad okot, hogy ez a „Közműveltségi tartalmak” című részből sem derül ki.

Véleményünk szerint: az „Ember és természet„ című teljes fejezetet szemléletében, konkrétságában jelentősen át kellene dolgozni.

Amennyiben erre, valamilyen okból nem volna lehetőség, a kisebb mértékű átdolgozáshoz is javasoljuk figyelembe venni az előzőekben jelzett problémákat: a szélsőséges felfogást a fogalomalkotásról, az aránytalanságokat és logikátlanságokat a közműveltségi tartalmak kijelölésében, a pontatlan és szakszerűtlen fogalmazást, stb. és a következőkben felsorolt, vagy az ezekhez hasonló, de a mi figyelmünket is elkerülő hibákat.

Konkrét javaslatok és azok indoklása az „Ember és természet” rész átdolgozásához

Alapelvek, célok

® 101. oldal, az 1. bekezdés 5. sorában kezdődő mondat javasolt változtatásával a megismerés életkorral változó voltát és folyamatjellegét szeretnénk hangsúlyozni.

Ennek érdekében a tanulónak, életkorát figyelembevevő folyamatban, egyre mélyülő mértékben kell megismerni a világot leíró ….

A 3. bekezdés 6. és 7. sorában javasolt változtatásokkal a természettudományok gyakorlati fontosságát szeretnénk hangsúlyozni.

A gazdaság hatékonysága és versenyképessége szempontjából létfontosságú…..műszaki szakember, akinek a pályaválasztását érzelmi és értelmi szempontból is képes a közoktatás befolyásolni. Az egyén….

Fejlesztési feladatok

* Az első bekezdés 5. sorában kezdődő mondat: „Olyan általános képességeket fejleszt…” felsorolása hiányos, ezért célszerű stb.-vel befejezni és legalább a következőkkel kiegészíteni:… a saját nézőpont kifejlesztés, a közösségben végzett munka, a rendszerben gondolkozás, a manuális és kísérletező képesség fejlesztése, a megállapítások, szabályok, törvények érvényességi határának keresése és felismerése, valamint a…elismerése stb.

1.Tudomány, technika, kultúra

® Ebben a részben - és máshol is - vigyázni kell arra, hogy a célok, feladatok „mélységi” meghatározás ne legyen félrevezető. Nem mindegy ugyanis, hogy előkészítését, bemutatását, felismerését, megalapozását, kialakítását, alkalmazni kész tudását, vagy mit határozunk meg célként, feladatként. Pl.

105. oldal „Tudománytörténet”c. rész 1. oszlop, első sávjában (tehát 6-10 éves gyereknek előírva) a következő olvasható: „A tudományos megismeréshez köthető történeti szemlélet kialakítása”. Még ezen az oldalon, a „Tudomány technika, kultúra” c. rész 1. oszlop, első sáv első bekezdésében: „A tudomány és technika fejlődése, valamint a történelmi korszakváltások közötti kapcsolat ismertetése egy-egy példa alapján. Szerintünk ezek túlzott igényű meghatározásai a céloknak.

* 105. oldal „Anyag” c. részhez. Az olyan fogalmat, amit még nem értelmeztünk, nem lehet kiterjeszteni. Ezért a 2. oszlop,1. sávjának, első bekezdése a következő legyen: Az anyag és a test megkülönböztetése. Az anyagok csoportosítása közismert tulajdonságaik alapján.

A 2. bekezdés: Az anyag néhány alapvető tulajdonságának megfigyelésre és kísérletre alapozott felismerése (részecskeszerkezet, tehetetlenség, sűrűség, gravitáló- és kölcsönható képesség, különféle halmazállapotok).

Az „Energia c. részben az 1. és 2. oszlop, 1. és 2. sávjának összevonása helyett, a jelenlegi szöveg csak az 1. oszlopba kerüljön. Az így üresen maradó 2. oszlop 1. sávjába írjuk a következőket: Az energiának, mint mennyiségnek az értelmezése elemi szintű megközelítéssel.

A 3. oszlop jelenleg üres 1. sávjában a következő legyen: Az energia és az energiváltozások mennyiségi jellemzése. A munka és a hőmennyiség fogalma.

Az üressé vált 2. oszlop, 2. sávjának a szövege: Halmazállapot-változások és más hőjelenségek értelmezése tanulói, illetve tanári bemutató kísérletek alapján.

A 2. oszlop, 3. (jelenleg üres) sávjába írjuk a következőket: Az egyszerűsödött köznyelv és a pontosabb szakmai szóhasználat megkülönböztetése és használatuk érvényességi körének tisztázása.

3. Rendszerek

* A rendszer fogalmának értelmezésére, rendszerek és működésük előnyeinek bemutatására, a rendszerben gondolkodás képességének megalapozására és hasznosságának tudatosítására, minden műveltségi területnél a saját közműveltségi tartalmak példáin keresztül kell a lehetőségeket megtalálni. Az „Ember és természet” valamint a „Földünk és környezetünk” műveltségi területek - itt leírt anyaga - többszörösen átfedi egymást. Ezt megszüntetendő javasoljuk a következőket.

107. old. Tér és idő rész 2. oszlop, 1. sávjában a most leírtak fizikai eszközeire és módszereire utaljunk: Lakhelyünkön és annak környékén való tájékozódás (idő, hely, irány, távolság) eszközeinek és módszereinek megismertetése.

A 2. oszlop, 2. sáv jelenlegi szövege helyett: Óra, mérőszalag, iránytű használata terepen való tájékozódás közben.

4. Felépítés és működés kapcsolata

111. old. Nap, Naprendszer c. rész 2. oszlop, 1. sáv első mondata a következő legyen: A Föld két legfontosabb mozgása a Nap körül és ezek következménye a földi életre (nap- és évszakok). Ezt kövesse a már leírt szöveg.

111. old. „Állapot” c. rész összevont 1. és 2. oszlop 1. sávjának kiegészítése 2. bekezdésként: A becslés és a mérés értelmezése. A mennyiség, mint a számérték és a mértékegység szorzata. A mennyiségek maghatározásának lehetőségei.

112. old. 3. oszlop, 3. sáv 1. bekezdése ez legyen: Az SI. mértékegység-rendszer célja, felépítése. Az alap- és a származtatott mennyiségek fogalma.

112. old. „Változás” c. rész 2. oszlop, 1. sáv, 2. bekezdése ez legyen: A változások okainak felismerése. A megfigyelt kölcsönhatások értelmezése.

4. oszlop, 2. sáv,utolsó bekezdése legyen: A megmaradási törvények és a kölcsönhatások kapcsolata.

113. old. „Egyensúly, stabilitás” c. rész 2. oszlop, 2. (jelenleg üres) sávba javasoljuk: Az erőhatás és az erő tapasztalatokra és kísérletekre alapozott kvalitatív értelmezése. Az erő mennyiségi fogalma és mérése rugós erőmérővel.

Közműveltségi tartalmak

Ebben a fejezetben egyértelművé kellene tenni, hogy a közműveltségi tartalomból mi a mindenki számára nélkülözhetetlen a társadalmat összetartó közös rész, és mi képezi a döntő többség számára szükséges, biztosítható és biztosítandó általános műveltség alapját. A boldoguláshoz, a társadalom szolgálatához, a szakma, a hivatás műveléséhez szükséges emeltszintű rész javasolt emeltszintű tartalma a kerettantervekben jelenhetne meg.

Ha valahol, akkor itt látszik igazán a – a minden részre ráeröltetett - szerkezeti felépítés célszerűtlensége, nehéz megvalósíthatósága. Ennek következménye most már csak a kerettantervekben oldható fel. Ezért javasoljuk, hogy ezt a részt a kerettanterv - készítők megtartandó, de kiegészíthető és más csoportosításban is, feldolgozható, megadható tartalomként kezelhessék.

Ennek a résznek, ebben a szerkezetben történő javítását, kiegészítését nincs értelme megkísérelni. Így erre mi sem vállalkozunk.