I. Bevezetés

1. Bemutatkozás

Dorn Zsuzsanna vagyok, a 2004/2005-ös tanévben is Budapest XXII. kerületében, a Rózsakerti Általános Iskolában tanítottam fizikát és matematikát. Iskolánk Zsolnai József nevével fémjelzett Értékközvetítő és képességfejlesztő pedagógia és program (ÉKP) alapján működik.

2. Miért mentem el az Ankétra?

Az évek során az ankétokon hallott sok lehetőségből én is hasznosítani tudtam a mindennapi munkám során.

A fizika kis óraszáma miatt iskolánkban egyedül tanítok fizikát, így minden lehetőséget megragadok arra, hogy fizikát tanító kollégáimmal találkozzak, tájékozódjak tapasztalataikról, összehasonlítsam az általam tapasztaltakkal. Erre év közben a munkaközösségünk foglalkozásain, továbbképzéseken van lehetőségem.

Az Ankét egy olyan fórum számomra, amely segít abban, hogy felkészüljek az elmúlt évek tapasztalatai és az új lehetőségek megismerése alapján a következő év fizika tanítására.

Az idei évben különösen az érdekelt, hogy milyen lehetőségeink vannak a fizikaoktatásban bekövetkezett új helyzetben, milyen módszerek segíthetnek a fizika oktatás hatékonyságának megőrzésében, a leszűkített két éves időkeretben.

Érdekelt, hogy az eszközkiállításon milyen új, érdekes eszközöket látok, milyen ötleteket kapok a kísérletekhez az előadóktól és egymástól.

II. Az Ankét programjának hasznosítása saját tanári munkámban

1. Előadások, műhelyfoglalkozások

Szabó Gábor: A fizika éve c. előadásával kezdődött az idei Ankét. Tájékoztatást kaptunk a fizika nemzetközi évének magyarországi eseményeiről. Tanítványaimmal mi is megemlékeztünk a fizika évéről: a gyerekek anyagokat gyűjtöttek internetről, újságokból, tablót készítettek, házi dolgozatokat írtak. Einstein életéről, munkájáról is sok érdekességet tudtak meg. Több helyen halljuk, hogy a fizika népszerűtlen, tapasztaljuk, hogy radikálisan csökken a fizikával tölthető órák száma az iskolai oktatás keretein belül. A fizika évének rendezvényei segítenek felkelteni a fizika iránti társadalmi érdeklődést, a fizika elfogadtatását. A tanulókat nagyon lelkesítette a rendezvények közül a fénystaféta. Az Eratosztenész–mérés megismerteti a tanulókat egy olyan módszerrel, amellyel az ókorban is, és ma is megmérhetjük-kiszámíthatjuk a Föld méretét. A modellalkotás, a kísérlet és a matematika egységét könnyen szemléltethetjük ezzel a példával, mely szintén segíthet a gyerekek érdeklődését a fizika felé fordítani, megérteni a különböző tantárgyak kapcsolatát, az események időbeli, történelmi elhelyezését. Ebben az előadásban is benne volt a már évek óta visszatérő gondolat, hogy a fizika szép, a gyerekeknek nagyon fontos, hogy minél többet halljanak róla, gyűjtsenek tapasztalatokat, végezzenek kísérleteket.

A második előadást is Szabó Gábortól hallhattuk: A méter ősétől a műholdas helymeghatározásig címmel. Történeti áttekintést kaptunk a távolság és az idő méréséről. Érdekes, hogy az alapvető emberi gondolkodás mennyire állandó az idők során. Az ember mindig arra törekszik, hogy az adott kor mérnöki ismerete benne legyen a méter egyre pontosabb definíciójában, illetve, hogy őseinkhez hasonlóan mi is a távolság mérését az időmérésre vezetjük vissza. Ez az előadás azért is nagyon fontos volt számomra, mert a következő évre az időről, mint fizikai mennyiségről és az ember életét átszövő, irodalmi művekben csodálatosan megfogalmazott fogalomról szeretne egy tanítványom kutatni, ha sikerül egy tudományos diákköri dolgozatot írni, így ebből az előadásból néhány gondolat segítségünkre lehet.

Szacsky Mihály: Infravörös diagnosztika c. előadása bemutatta, hogy milyen hasznos egy interdiszciplináris tudomány. Fontos, hogy az emberek életében előforduló vizsgálatokról pontos információjuk, tudásuk legyen. A fizika népszerűsítése is elsősorban gyakorlati alkalmazásai révén lehetséges.

Kolláth Zoltán: Mit tanulhatunk a csillagok megfigyeléséből? c. előadása szintén egy jó ötlet arra, hogyan szerettethetjük meg tanítványainkkal a fizikát. A csillagászati témák érdeklik a gyerekeket, szívesen választják házi dolgozatuk témájául. Az égbolt fényképezése sok érdekes megfigyelésre ad lehetőséget. A fénytan fényképezésről szóló tananyagát a valóságban megtapasztalhatják a gyerekek. A szép képek a tanulók környezetét is szépíthetik, esztétikai élményt nyújthatnak. Az előadás során hallottunk a csillagok fényességéről, színükről, hangokról, a fényszennyezésről, annak káros hatásairól (élővilág zavarása, éjszakai fény ökológiája – madarak pusztulása). Sok szép fotót láthattunk az előadás során. Az előadásból a tanulók számára hasznosítható ötlet, hogy a fotós iskolába járó tanulók próbálkozzanak ilyen témájú képek készítésével is, melyről házi dolgozatukban írhatnak. A szép felvételeket tablók formájában ki is állíthatjuk akár állandó dekorációként, kellő mennyiségű anyag esetén egy kis kiállítást is készíthetünk. A kis óraszám miatt ez a lehetőség nagyon fontos, ilyen témával növelhetjük a tanulók fizika tanulásával töltött idejét, úgy, hogy közben a gyerekek azzal foglalkoznak, amit szeretnek, így a fizikához való pozitív hozzáállásuk is kialakul. A tanulók számára érdekes téma segítségével az önálló tanulási képességüket hatékonyan fejleszthetjük. A fényképezés fizikai alapjai szintén jó kutatási területnek bizonyulhatnak. A gyerekek megismerhetnék Dulovics Jenő munkásságát, akinek nevéhez Budapestről készített csodálatos képei mellett sok technikai újítás is fűződik. Az elmúlt évekhez hasonlóan fontos feladatunk a jó szövegértés, ezen belül a jó szakszövegértés fejlesztése, melyhez jó téma a csillagászat, a fényképezés története, technikai megvalósításai.

Wágner Éva: Differenciált foglalkozások szervezése; probléma-centrikus fizika tanítás c. előadása a fizika órák jobb kihasználására mutatott példát. Miért kell a kérdéssel foglalkozni? Erre is választ kaptunk: A tanulók érdeklődése és teljesítménye az idők során változott, a rendelkezésünkre álló idő lecsökkent, a gyerekeknek alkalmazásképes tudásra van szükségük az iskolák elvégzése után. A tanulók nagyon különbözőek, ezért szükség van a differenciálásra. Hatékonyan csak a gyerekek együttműködésén alapuló módszerek működnek. A gyerekekben nagy tartalék van, ezért nagyon fontos előzetes tudásuk felmérése. A módszer elsőre időigényesnek tűnik, de jobban átgondolva a tanórán időt takarítunk meg, ha jól tudjuk felmérni tanulóink tudásszintjét, és a csoportmunka adta differenciálási lehetőséggel mindenki a megfelelő módon fejlődhet, kevesebb lesz az „újra tanítás”, ha az előadásban említett módon a fizika és kémia órákat átcsoportosítjuk. A csoportmunka lehetőséget ad arra, hogy minden gyerek értelmesen dolgozzon az órán. Megismerhettünk egy lehetséges módszert a tanítás hatékonyságának növelésére. Megtudhattuk, hogy mikor hatékony a csoport munka, hogyan lehet motiválni együttműködésre a diákokat, hallottunk a csoportok kialakításának gyakorlatáról, a tanulók csoportbeli felelősségéről, a csoport és az egyén számonkéréséről. Részletesen hallottunk a tanár megváltozott szerepéről: a segítő szerep a fontos, figyeli, segíti a tanulókat, a gyerekeké a főszerep, a feladatokat együtt oldják meg. A projekt módszer megismertetése a tanulókkal nagyon fontos, hiszen a társadalmi elvárások is megváltoztak, szükség van arra, hogy már az iskolában is találkozzanak olyan munkamódszerekkel, amelyek keretében majd a későbbiekben dolgozniuk kell. Ez az előadás bemutatott egy olyan módszert, amelynek segítségével a természettudományok megszerettetése, a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése a tanulók aktív közreműködésével valósul meg. Nagyon fontos, hogy már az általános iskolában olyan tudást szerezzenek a gyerekek, amelyek segítségével a későbbi életük során alkalmazkodni tudnak az állandóan változó körülményekhez, lehetőségekhez. A megismert módszer segítségével jó lehetőség nyílik az önművelés képességének, igényének kialakítására is.

Nagyon hasznos segítséget jelent a módszerhez az Ankéton kapott Hogy is van ez? Problématár a fizika tanulásához CD. Nagyon sok érdekes feladatot tartalmaz a CD Problématár és a Projektek a törzsanyaghoz része. Módszertani segítséget is tartalmaz a CD. A vita és az interjú feladatok segítségével fejleszthetjük a tanulók beszédkészségét, vitakultúráját, a szakszöveg használatát. Az érdekes témájú cikkek elemzésével a szövegértés nagyon jól fejleszthető. Ezekből a feladatokból biztosan fogok használni a következő években a fizika tanítása során.

A havi villanyszámla projekt segítségével a tanulók az iskolában szerzett tudásukat a mindennapi életben tudják használni. Az általuk is használt elektromos eszközök energiafelhasználásáról, költségéről is ismeretekhez jutnak. Megtanulják, hogy az energiával takarékoskodni kell.

Az energia témakörben több előadást is hallottunk: a Nap és a szélenergiájának hasznosításáról. Sudár Enikő: Napkollektorok működési elve és gyakorlati alkalmazása c. előadásában hallhattunk a Napról, mint új energiaforrásról, melynek hasznosításához magas színvonalú technika alkalmazása szükséges. Megtudtuk, hogy a napkollektorokat rendszerként kell kezelni. A technológia elterjedésének fő akadálya maga az ember. Meg kell tanulni a szolártechnikát, szakembereket kell képezni, hiszen, ha nincs olyan ember, aki megtervezi, kivitelezi, működteti, akkor ez a technika nem lesz használható. Nekünk tanároknak abban nagy szerepünk lehetne, hogy minél többen megismerjék ezt a fontos energia forrást és részt vegyünk a szakemberek képzésében. Hallottunk a napkollektorok tájolásáról, fajtáiról.

Pálffy Miklós: Napelemek alkalmazása c. előadásában áttekintést kaptunk a napelemek előzményeiről, a mai helyzetről. Megtudtuk, hogy alkalmazásának minden tetőn van létjogosultsága, bele kell illeszteni a tervezésnél. Megismerhettünk néhány tervezési adatot az alkalmazásoknál, tájékoztatást kaptunk a napelemek felépítéséről, előállításáról, alkalmazási területekről.

Az energia témakörben Horváth Gábortól A szélerőművek működése és telepítése címmel hallottunk érdekes előadást. A szél energiáját az ember ősidők óta felhasználja. Hazánkban 10 db szélkerék található, de ugrásszerű növekedésre számíthatunk. Fontos a megfelelő helyszínek környezettudatos kiválasztása. Alternatív energia, melynek kis lokális és ipari alkalmazása is fontos. Megtudhattuk, hogy milyen teljesítményű szélkerekeket használnak a különböző országokban, milyen oszloptípusok terjedtek el, hogy nem a sok lapát a jobb, hanem idealizálni kell a lapátok számát. A szél erősségének mérése függ a magasságtól. Széltérképeket is készítésével vizsgálják a szélparkok ideális helyét. A tanulók számára is hasznos lehet megismerni, hogy mennyi mindent kell figyelembe venni egy ilyen beruházás során. Nagyon jó, hogy kiemelten szerepel a szempontok között a környezetvédelem, vizsgálják a zajt, az árnyékhatást, tanulmányozzák a madarak átrepülését, a villamos hálózat hatását az élővilágra. Esztétikai szempontokat is figyelembe vesznek, hogy ne csúfítsa el a tájat. Érdekes adat a szélparkok 86%-os hatásfoka.

Tapasztalatom, hogy a tanulókat nagyon érdekli a környezetvédelem, de mivel a mai ember nehezen mond le a növekvő elektromos energia felhasználásáról, így nagyon fontos, hogy a tanulók megismerkedjenek alternatív energiákkal. Ezek az előadások számunkra is bemutatták, hogy ez már a jelenben is lehetséges. Ausztriában tett kirándulásunk is erről tanúskodott, ahol működő napenergia központot láthattunk.

Nyolcadikos tanítványaimmal az év végén én is foglalkoztam fizika órán a környezetvédelemmel, a megújuló energiákkal. Az ötletet a Természet Világa mellékleteként megjelenő Ezredfordulóban olvasott cikk adta. Glatz Ferenc: A vidéki Magyarország jövője c. vitaanyagban ír az ember és a természet viszonyának újragondolásáról, közben ismerteti a környezetvédelem történeti kialakulását, olvashatunk a bioenergiáról. A gyerekeket nagyon érdekelte a Gaia-szemlélet. Házi dolgozat, kiselőadás, plakát témája is lehet a jövőben a napenergia, a szélenergia, hazánkban fellelhető hőforrások száma miatt a geotermikus energia, és a bioenergia.

Ifj. Zátonyi Sándor: Elektromos áram az iskolaigazgatóban c. előadása jó hangulatban, a vállalkozó közönség aktív részvételével zajlott. Érdekes kísérleteket láttunk arra, hogy az emberi test vezeti az áramot, ill. áramforrásként is működik. Az előadó a kísérletekhez olyan eszközöket használt, amelyek egy része megtalálható az iskolák fizika szertáraiban, más részüket az orvosi gyakorlatban naponta használják. Jó példákat láttunk arra, hogy a fizika jelen van mindennapjainkban, ez valóban kedvező motivációs hatás a tanulók számára, amint az előadó említette.

Az Ankét záró előadása Károlyházi Frigyes: Séta a téridőn – 100 éves a relativitás-elmélet címmel hangzott el. Az előadó a tőle megszokott módon varázsolta el a közönséget: az egyik példát a népmesék világából vette, a másikat űrutazással szemléltette. Bemutatta, hogy ezt a témát nem lehet a megszokott szemlélettel elképzelni, igazán új gondolatról van szó.

Az idei Ankéton nagyon hasznosak, érdekesek voltak a műhelyfoglalkozások.

Dr. Zátonyi Sándor: Felmérés a 7. osztály I. témaköréből címmel tartotta foglalkozását. Tájékoztatott a mérés céljairól, melyek tankönyv független témazáró feladatlapok készítése az iskolák számára, az összehasonlítási lehetőség az iskolai adatok és az összesített eredmények között, metodikai következtetések levonása és a további teendők meghatározása. Megismertük a szervezés folyamatát, a felmérés néhány adatát, a feladatonkénti eredményeket. A feladatok műveleti szintjeit a Bloom-féle taxonómia alapján csoportosította. Hallottunk a további tervekről: felmérés a 7. évfolyamon a Hőtan c. témakörből, a 8. évfolyamon az Elektromosság és Fénytan témakörökből, ill. a tanulók gondolkodási képességeinek vizsgálata. A képességvizsgálat vázlatát táblázatos formában láthattuk. A feladatlap 4 változatban készült, iskolánként 2 változatot töltenek ki. A mérés elvégzéséhez feladatlapokat és gyakorlati útmutatót is kaptunk. Szeretném, ha iskolánk is részt vehetne a mérésben, ezt a tanév elején a mérésekért felelős kollégámmal egyeztetni fogom. A mérések ismertetése után olyan érdekes kísérleti bemutatót láttunk, amely fokozná a tanulók fizika iránti érdeklődését.

Ujfaludi László: Fizika a képzőművészetben című műhelyfoglalkozása ízelítőt adott abból, hogy fizikai fogalmak segítségével a műalkotások elemzésének új távlatai nyílhatnak meg előttünk. Az egyensúlyi állapotokat a képek komponálásában figyelhetjük meg. Például a Madonna képeken fellelhető háromszög kompozíció a fizikailag stabil állapotot képviseli, egy konszolidált hangulatot ad a képnek. A négyszög képek stabilitása nem olyan egyértelmű, hiszen a négyszög súlypontja a háromszögével szemben magasabban van. A mozgásokat stroboszkópos felvételekkel fázisaiban bemutathatjuk. A festők is megpróbálták a mozgás-fázisok ábrázolását.

Az áramlások Van Gogh képein jól megfigyelhetőek.

Az erőterek egy érdekes példáját a Sikoly című képen mutatta be az előadó: a rémület, a félelem távoltartásának kifejezését egy taszító erőtér rajzával. Arra is láttunk példát, ahogy a színek segítségével a festők a távolságokat érzékeltetik. A hullámelhajlás ábráját fedezhetjük fel a szakrális jelenetek széttartó fénysugaraiban. A műhelyfoglalkozást a szép fogalmának értelmezésével zárta az előadó.

Adorján Judit – Vida József: Hollywood módszer segítségével napjaink filmjeiből kivágott jeleneteken keresztül bemutathatóak a fizikai törvényszerűségek. Az előadót a gyerekek fizikához való pozitív hozzáállásának kialakítása motiválta.

A módszer jól fejleszti a megfigyelőképességet, a koncentrációt, a lényeglátás képességét. A módszer nagy előnyének tartom, hogy minden tanár olyan filmrészletet választhat, ami neki tetszik, ami az adott osztályban a leghatékonyabb eredményt adja. Sokszor veszek olyan példát én is a filmek világából, amit a gyerekek is láttak, ha nem is vetítjük le, de felidézhetjük a jeleneteket, elemezhetjük az általunk vizsgált fizikai törvényszerűség vonatkozásában. Összefoglalásnál, házi feladatnál szintén jól használható a módszer.

Rend Erzsébet: Az ismeretek rögzítése és felmérése fizika órán egy olyan módszert mutatott a tanulók tudásának gyakorlására, számonkérésére, ami a mai gyerekekhez közel áll, hiszen a számítógép segítségével történik. Megismerhettük a programot, működés közben is láthattuk. Előnye, hogy a tanuló önállóan dolgozik, gyors, időtakarékos. A program bemutatása mellett más módszerekkel is megismerkedhettünk: dominó, kártya stb.

Kaló Sándorné: Mentálhigiénés szemlélet a tanítási gyakorlatban címmel sok hasznos ismeretet kaptunk arról, hogy a tanítás-tanulás folyamatában milyen fontos szerepet tölt be a tanár egyénisége. Fontos, hogy tanítványainkat önbizalomhoz segítsük, képviseljük a társadalom jobbik felét, legyünk az ismeretek forrása, társas kapcsolatokban játékvezető. Fejlesszük a gyerekek küzdőképességét, példát mutathatunk munkavégzésünkkel. Teremtsünk a gyermekeknek biztonságos légkört, amiben ki tudják fejleszteni a képességeiket. Érdekes adatokat hallhattunk arról, hogy különböző tevékenységek után az ismeretek hány %-ára emlékezünk: 10%-a marad meg az olvasott, 20%-a a hallott, 30%-a a látott, 60%-a a látott és hallott, 70%-a a kimondott, és 90%-a a saját élményű tanulásnak. Erre a fizika tantárgy a kísérletezéssel jó helyzetben van, ezért is tudják jobban a tanulók a kísérletek során elsajátított ismereteket.

Az eszközkiállításon nagyon sok érdekes kísérletet is láthattunk. Nagyon jó volt, hogy kollégáink olyan kísérleti eszközökkel mutattak be érdekes kísérleteket, amelyeket nagyon olcsón, otthon fellelhető egyszerű anyagokból készítettek. A ládából készült lyukkamera volt az idei kedvencem. Különösen nagy érdeklődéssel figyeltük Dr. Márki-Zay János érdekes bemutatóját, melyhez egyszerű papírlapokat, szívószálakat, műanyag flakont, fémcsöveket használt. Szépek, nagyon jók a taneszköz gyártók által bemutatott eszközök, szívesen használnánk a tanítás során, de sajnos ezen eszközök költsége a legtöbb esetben meghaladja egy iskola lehetőségeit.

Az általános iskolai korosztály számára indított fizikaversenyről is tájékozódhattunk. A 2004/2005-es tanévben megtartott versenyről nagyon jó, hogy megjelent és az Ankéton megvásárolható volt az országos döntőről készült kiadvány, amit a jövő évi versenyekre való felkészülésnél, szakkörökön is használhatunk.

Jövő évben is fontos feladatomnak tekintem a kísérletezés mellett a szövegértés, a szóbeli és az írásbeli kifejezőképesség fejlesztését.

Ehhez továbbra is felhasználom a házi dolgozatok készítését, és a kiselőadások megtartását, interjúk készítését, viták lebonyolítását. Az elmúlt évek pozitív tapasztalatai és az Ankéton hallottak alapján ezek azok a területek, amelyeket nagyon komolyan szeretnék fejleszteni a következő években, mert nagyon sokat segít a természettudományok iránti pozitív magatartás kialakításában.

Mindannyian az adott lehetőségeinket figyelembe véve keressük a megváltozott helyzethez a megfelelő, hatékony módszereket, melyek közül néhánnyal az Ankéton megismerkedhettünk. Természetesen elsősorban a tanítási órák hatékonyságát próbáljuk növelni, hiszen itt együtt dolgozunk tanulóinkkal, de az óraszámok ilyen mérvű csökkentése szükségessé teszi azoknak a módszereknek az alkalmazását is, amelyekkel a tanulók szabadidejük egy részét a természettudományok megismerésére fordítják. Célom, hogy ezt szívesen tegyék, és ne csak hagyományos házi feladatokat oldjanak meg a gyerekek. Fontos az önálló ismeretgyűjtés-, rendszerezés-, feldolgozás- és tanulás képességének elsajátítása is, a tanulók írásbeli és szóbeli kifejezőképességének fejlesztése, a természettudományos szókincsük növelése. A házi dolgozatok készítését, a kiselőadásokra, interjúkra, vitákra való felkészülést én olyan lehetséges módszereknek tartom, amellyel az említett célok elérését segíthetjük a megváltozott órakeretben is. A gyerekek a feladat elkészítése során könyveket, folyóiratokat, lexikonokat és az internetet használhatják. Nagyon fontosnak tartom, hogy a házi dolgozat hosszát maximáljuk. Erre már az idei évben is törekedtünk, a maximum két A4-es oldal terjedelmet látom továbbra is reálisnak. Egy érdekes témáról ilyen terjedelemben beszámolni a probléma alapos átgondolását, értelmezését, a lényeg kiemelését teszi szükségessé. A házi dolgozatok készítése során olyan tanulók is sikerélményhez jutnak, akik a hagyományos keretek között nem. Tanulóinknak későbbi tanulmányaik során nagyon fontos, hogy önálló beszámolókat tudjanak készíteni, ehhez az általános iskolában szerzett tapasztalat nagyon sokat segíthet.

Az elmúlt évben az elkészített házi dolgozatok alapján szóbeli beszámolót tartottak a tanulók. A szóbeli beszámolóhoz készíthettek tablókat, írásvetítővel vetíthető ábrákat, vázlatokat, végezhettek kísérleteket. Kérdőív, feladatlap, TOTÓ vagy keresztrejtvény segítségével ellenőrizhették társaikat, hogy mennyit értettek ill. jegyeztek meg az előadásukból. A tablókat a fizika teremben kiállítottuk.

Mindannyian keressük a lehetőségeket, módszereket, hogy a kis óraszám ellenére is hatékonyan tudjunk dolgozni. Az Ankétokon tapasztaltak engem is arra ösztönöztek, hogy minél több olyan módszert használjak a munkám során, amellyel eredményesebben taníthatom a fizikát. Az elmúlt tanévben, azokban az osztályokban, ahol matematikát tanítottam néhány témát felhasználtam a fizika tanításához. Kísérleteket végeztünk, mértünk, a kapott adatainkat feldolgoztuk. Néhány példa: mértékváltás: mérések – tömeg, térfogat, hőmérséklet; egyenes arányosság, függvények: az egyenes vonalú egyenletes mozgás segítségével; tengelyes tükrözés: síktükör képalkotása; szöveges egyenletek: forgatónyomaték, mozgásokkal kapcsolatos feladatok; százalékszámítás, arányosság: hatásfok stb. Ezt a következő években szeretném egyre több témára kidolgozni, ezzel is bemutatni a matematika alkalmazhatóságát és a fizikára fordítható idő növelését.

2. Baráti beszélgetések

Nagyon örültem, hogy ismét sok ismerőssel találkoztam az Ankéton. A kisebb iskolákban a fizika kevés óraszáma miatt gyakran egyedül tanítunk fizikát. Nekünk nagyon jó lehetőséget ad az Ankét arra, hogy az év során felmerült problémáinkat megbeszéljük, megismerjük egymás ötleteit.

3. Szabadidős programok

A szabadidős programokon megismerkedhettünk Kőszeggel, kultúrműsort láthattunk Az élet, a Világmindenség meg Minden címmel diákok előadásában, mely számomra különösen tetszett a Galaxis útikalauz stopposoknak film és könyv ismerete után. A csillagvizsgálóban töltött estén távcsővel figyelhettük a csillagokat, bolygókat. A kirándulás és a vacsora az időjárás ellenére jó hangulatú volt.

III. Összegzés

Úgy érzem, hogy a Kőszegen eltöltött öt nap tapasztalatait nagyon jól tudom hasznosítani a további munkám során. Ezúton is szeretnék köszönetet mondani a szervezőknek az Ankét színvonalas programjainak megszervezéséért, és az előadóknak a sok érdekes előadásért, az ötletes kísérletekért, a vendéglátóink figyelmességéért, kedvességéért.

Sok jó ötlettel gazdagodva pihenhetünk a nyári szünetben, majd kezdhetjük a munkát az új tanévben, melynek zárásaként szívesen veszek részt a következő Ankéton is.

IV. Felhasznált források

Fotók: Az Ankéton készült saját fotóim

Dorn Zsuzsanna matematika-fizika tanár

Budapest, Rózsakerti Általános Iskola

I. Bevezetés

1. Bemutatkozás

III. Összegzés

IV. Felhasznált források