2005 vezető eseménye a fizika területén
az American Institute of Physics összeállítása alapján
http://www.aip.org/pnu/2005/split/757-1.html
magyar kutatók hozzájárulásával publikált eredmény:
A jelenleg ismert legforróbb anyag folyadék
halmazállapotú
A long islandi Brookhaveni Nemzeti Laboratórium (BNL) Relativisztikus Nehézion Ütköztető (RHIC) nevű gyorsítójánál négy nagy kísérleti csoport közös bejelentést tett, melyben először számoltak be sokéves adatgyűjtésük egységes értelmezéséről. A RHIC nehézion ütközéseiben olyan tűzgömb keletkezik, ami a korai Világegyetem egyfajta mása, az Ősrobbanás utáni néhány mikromásodpercből. Noha ez a tűzgömb az atommagok már ismert elemi építőköveiből: kvarkokból és gluonokból áll, azonban tulajdonságai eltérnek a várakozástól, mivel nem gyengén kölcsönható kvarkok és gluonok gázaként, hanem sokkal inkább egymással erősen kölcsönható kvarkok és gluonok alkotta folyadékként viselkedik. (PNU 728).
Ebben felfedezésben a magyar kutatók jelentős és
nemzetközileg is elismert szerepet játszottak. A PHENIX kísérletben három
magyar intézmény: a Debreceni Egyetem, az ELTE és a Magyar Tudományos Akadémia
KFKI Részecske és Magfizikai Kutató
Intézet munkatársai és doktoranduszai vesznek részt, a PHENIX-Magyarország
együttműködés keretében, melynek tudományos témavezetője Csörgő Tamás (MTA KFKI
RMKI). A Dávid Gábor (BNL és Debreceni Egyetem) vendégprofesszor által vezetett
debreceni csoport (Tarján Péter, Vértesi Róbert, Veszprémi Viktor) lényegesen
járult hozzá az arany-arany ütközésekben keletkező új anyag azonosításához a
részecskesugarak elnyelődését vizsgálva. Az ELTE TTK Atomfizikai Tanszék (Csanád
Máté, Deák Ferenc, Kiss Ádám) és a KFKI RMKI kutatói (Csörgő Tamás, Hidas Pál,
Ster András [aki az MTA MFA kutatója is],
Sziklai János és Zimányi József) főleg az ütközések frontálisságának
meghatározásához, és a folyadékkép érvényességének kísérleti igazolásához
járultak hozzá.
Kutatásaikat támogatta a Magyar
Tudományos Akadémia, az MTA – OTKA – NSF együttműködés, a NATO és
az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA). A RHIC gyorsító üzemeltetését az USA
Energiaügyi Minisztériuma finanszírozza.
[Erről a felfedezésről és az abban játszott magyar
szerepről az MTA honlapja korábbi híreiben is beszámolt:
http://www.mta.hu/index.php?id=634&backPid=645&swords=folyad%E9k&tt_news=1219&cHash=3093cfe0dc
http://www.mta.hu/index.php?id=856&backPid=406&tt_news=1221&cHash=cf2f277f41
]
2005 további vezető fizikai eseményeit időrendben sorolja fel az Amerikai Fizikai Intézet (AIP) honlapja:
A Cassini űrhajó megérkezik a Szaturnuszhoz, a Huygens szonda pedig sikeresen landol annak Titán nevű holdján (PNU 716);
Szilícium alapú lézereket fejlesztettek ki (Nature, Február 17.);
A legnagyobb mért, Naprendszeren kívülről jövő fénykitörés észlelése (PNU 721);
Szilárd anyagban észlelt szuperfolyékonyság újabb bizonyítékai (PNU 724);
Naprendszeren kívüli bolygóról jövő infravörös sugárzás észlelése (PNU 724);
Zeptogramm tömeg érzékenységű tartókaros szenzor (PNU 725);
Alacsony nyomáson fröccsenésmentesen becsapódó cseppecskék (PNU 725);
Pirofúzió, a piroelektromos kristály segítségével létrehozott fúziós reakció (PNU 729);
A hadronok tömegének eddigi legpontosabb, rács-QCD számoláson alapuló leírása (PNU 731);
A gyenge kölcsönhatás eddigi legpontosabb mérése (PNU 736);
Ultrahideg fermi atomok közvetlenül észlelt szuperfolyékonysága (PNU 734);
A „frekvenciafésű" technika (egy, a 2005-ös Nobel-díjhoz kapcsolódó téma) ultraibolya tartományba való kiterjesztése (PNU 735);
A Föld belsejében keletkező neutrínók észlelése (PNU 739);
Sötét atom-molekula keverék állapotok (PNU 744);
Influenza vakcinák hatékonyságának statisztikus mechanikán alapuló becslése (PNU 724);
Hidrofób víz (PNU 747);
A 2005-ös fizikai Nobel-díj (PNU 748);
Sétáló molekulák (PNU 751);
fonon Hall effektus (PNU 750);
Kettős neutroncsillagok összeomlásából származó rövid gamma-kitörések azonosítása (Nature, Október 6.);
Hiper-kevert állapotok (PNU 754);
További előrelépés a balkezes avagy negatív törésmutatójú anyagok kutatásában, többek között tökéletes lencsézés (Science 22 April), infravörös tartománybeli közel tökéletes lencsézés (PNU 750, valamint a negatív törésmutatójú viselkedés infravörös-közeli tartományba való kiterjesztése (PNU 756).
(Az AIP 2005 vezető fizikai eseményeit felsoroló honlapját magyarra Csanád Máté és Csörgő Tamás fordította.)