A magyar vegyipar és kémiatudomány


HÍREK, INFORMÁCIÓK

Megjelent a Vegyipari Riasztási és Információs Központ kézikönyve

A VERIK fogalmáról, elõrehaladt elõkészületi munkáiról már tájékoztattuk olvasóinkat [Magy. Kém. Lapja, 52, 384 (1997)]. 1998. március 4-tõl már hivatalosan is mûködik a Szolgálat. A Vegyipari Riasztási és Információs Központ hivatalos indulását az ún. VERIK-kézikönyv ünnepélyes átadása jelképezte. Ennek keretében Várhegyi Miklós, a Magyar Vegyipari Szövetség elnöke, a Tiszai Vegyi Kombinát Rt. vezérigazgatója átadta a VERIK-kézikönyv példányait azoknak a hivatalos szervezeteknek, illetve a vezetõiknek, amelyek felelõsek a veszélyes anyagok szállítása közben bekövetkezõ balesetek következményeinek enyhítéséért.

Az ünnepélyes átadáskor a partnerek (Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium, Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium, rendõrség, polgári védelem, tûzoltóság) egyhangúlag gratuláltak és nagyon pozitívan értékelték a Központ mûködésére irányuló kezdeményezést. A hozzászólók azt jó példának tartották arra a magatartásra, amely szerint a gazdálkodó egységek felelõssége nem ér véget a gyárkapunál. Elmondták, hogy a Központ munkája hiányt pótló, mivel ez idáig ezt a tevékenységet kényszerûségbõl a jóval kisebb szakmai felkészültséggel rendelkezõ polgári védelem látta el. Ugyanakkor a vegyi anyagok szállításával kapcsolatos riasztások száma növekvõ tendenciájú és 1997-ben már elérte a 100-at.

A központ szolgálatáról megtudtuk, hogy az teljesen önkéntes, ami szervesen kielégíti az elemi katasztrófa-megelõzés és elhárítás rendszerét.

A VERIK rendszer mûködésének 3 fokozata van:

1. fokozat: azonnali tanácsadás telefonon vagy faxon,
2. fokozat: tanácsadás a baleset helyszínén,
3. fokozat: mûszaki segítségnyújtás a helyszínen.

A VERIK-rendszer mûködésének mindhárom fokozatára igaz az, hogy a keretein belül végzett tevékenységért a szakértõk szakmai felelõsséget vállalnak, jogi felelõsséget azonban nem. A VERIK-szakértõk tevékenységüket mindenkor alávetik a kármentést irányító hivatalos személy döntéseinek. A segítségre szorulók azonban biztosak lehetnek abban, hogy a vegyi anyagokat leginkább ismerõ gyártók és felhasználók legjobb tudásuk szerint és felelõsségteljesen végzik feladatukat a kár megelõzése és elhárítása során.

A rendszer hét társközpontból áll, amelyek közül a nemzetközi kapcsolattartást a Százhalombattán mûködõ MOLFER-VERIK központ látja el. A Dunai Finomító jól szervezett, önálló tûzoltóságához telepített központ 24 órán át fogadja a hazai és külföldi segélyhívásokat. Ez a központ ad felvilágosítást és tanácsot azon vegyipari vállalatok által gyártott vagy használt vegyi anyagokkal kapcsolatosan is, amelyek nem mûködtetnek folyamatos ügyeletet. A Dunai Finomító a rendszer mindhárom fokozatát mûködteti.

A további hat társközpont szintén nagyobb vegyipari vállalathoz BorsodChem Rt., Tiszai Vegyi Kombinát Rt., PORÁN Kft., Budapesti Vegyimûvek Rt., Nitrogénmûvek Rt., Nitrokémia Rt. települt, hatóterületük befedi az ország teljes területét. Ily módon a baleset helyszínéhez legközelebb fekvõ központ segítségével gyors megelõzõ és elhárító munkára kerülhet sor. Valamennyi társközpont 24 órás ügyeletet tart. A felsorolt vegyipari vállalatok a rendszer alábbi fokozatait mûködtetik:

BorsodChem Rt.: 1. fokozat,
Budapesti Vegyimûvek Rt.: 1, 2. fokozat,
Nitrogénmûvek Rt.: 1, 2. fokozat,
Nitrokémia Rt.: 1, 2. fokozat,
TVK Rt.: 1, 2, 3. fokozat,
PORÁN Kft. 1. fokozat.

A rendszer mûködését a Magyar Vegyipari Szövetség szervezte meg külföldi (elsõsorban német) segítséggel az úgynevezett Felelõs Gondoskodás Program keretében. Ez a Program a gazdálkodó szervezetek elkötelezettségét jelenti amellett, hogy tevékenységük során minden tõlük elvárható intézkedést megtesznek a biztonság-, az egészség- és a környezetvédelem érdekében gyárkapun belül és kívül.

A szolgáltatást igénybe veheti minden olyan hivatalos szervezet rendõrség, tûzoltóság, polgári védelem, szállító társaságok stb. , amely felelõs a nyilvános szállítási útvonalakon veszélyes vegyi termékekkel bekövetkezõ balesetek kármegelõzéséért és kárelhárításáért. E szervezetek számíthatnak arra, hogy a VERIK vegyiparban dolgozó szakemberei az általuk gyártott vagy felhasznált vegyi anyagok biztonságával kapcsolatos kérdéseket úgy ismerik, hogy tanácsaikkal, gyakorlati segítségükkel a kármegelõzést és a kárelhárítást egyaránt hatékonyabbá tehetik.

A VERIK-kézikönyv 50 B/5 formátumú oldalon az alábbi információkat tartalmazza:

Az 14. fejezet az általános tudnivalókat, használati útmutatásokat foglalja öszsze, mint az általános tudnivalók a rendszer mûködésérõl, útmutató a kézikönyv használatához, a felelõsség vállalására vonatkozó ismérvek.

Az 5. fejezet a baleseti bejelentõlap, melyet minden esetben ki kell töltenie annak a VERIK központnak, melytõl segítséget kértek, illetve amelyik bármilyen szintû segítséget adott.

A könyv 6. fejezete mutatja be azon vállalatok adatait, melyek VERIK központot mûködtetnek. A 6.1 táblázatból megismerhetõ a vállalatok

neve,
telephelye,
telefon/fax száma,
segítségnyújtási fokozat, melyre az adott központ felkészült,
a VERIK központot azonosító szám,
és a központ elérhetõségének idõtartama.

A kézikönyv 7. fejezete mintegy 300 vegyi anyag jegyzékét tartalmazza, melyekkel kapcsolatosan valamelyik VERIK központ tapasztalatokkal rendelkezik, segítségnyújtásra vállalkozik. A jegyzék ABC és UN szám szerint rakja sorba a vegyi anyagokat, hozzárendelve a segítségnyújtás fokozatát és azt a vállalati számot, melynél mûködõ VERIK központ felkészült a segítségnyújtásra.

A vegyi anyag nevének ismeretében, a jegyzék segítségével, a baleset helyszínén a kárelhárító erõk vezetõje könnyen beazonosíthatja azt a VERIK központot, mely veszély esetén szakszerû tanácsokat képes adni.

Sz. G.


Az euromérnöki oklevél

Jelenlegi, euroatlanti csatlakozási törekvéseink kapcsán említést kell tenni arról, hogy a MTESZ kezdeményezésére a magyar mérnöktársadalom már a nyolcvanas évek végén megtette az elsõ lépéseket az európai csatlakozás érdekében, s ezeket a törekvéseket a nyugat-európai mérnökszövetségek kedvezõen fogadták.

Az 1951-ben alakult Európai Mérnökszervezetek Szövetsége, a FEANI, a közép-kelet-európai térségbõl elõször hazánkat vette fel tagországai közé 21. tagországként 1990-ben. A mûszaki felsõoktatási intézményeink FEANI által történt akkreditálását követõen 2 évvel késõbb lehetõség nyílt arra, hogy mérnökeink és üzemmérnökeink is pályázhassanak az EUR ING cím viselésére jogosító euromérnöki oklevél megszerzésére.

A FEANI fõ célkitûzései között szerepel a mérnökök nemzetközi együttmûködésének elõsegítése, társadalmi helyzetük, társadalmi befolyásuk erõsítése, tevékenységük jelentõségének, társadalmi elismertetésének fokozása. A legújabb célok között kiemelt helyen szerepel a folyamatos, ill. meghatározott periódusonkénti mérnök-továbbképzések rendszerének kialakítása.

Jelenleg a brüsszeli központú FEANI tagországainak száma 27, a szervezet több mint másfél millió mérnököt képvisel Európában. Az EU ING cím viselésére pillanatnyilag közel 30 000 európai mérnök, köztük 367 magyar mérnök jogosult.

Az euromérnöki oklevél jelentõsége többek között abban van, hogy

elismeri és igazolja a mérnökök szakmai képzettségének gyakorlati szempontból megítélhetõ konvertibilitását;
egyes tendereknél az euromérnöki oklevéllel rendelkezõ mérnököket felmutatni tudó cégek elõnyt élveznek;
számos cégnél új munkaerõ felvételénél elõnyt jelent az euromérnöki oklevél megléte;
az EUR ING címet és oklevelet elnyert személyek neve és jellemzõ szakmai adatai bekerülnek a központi európai nyilvántartásba, a FEANI Registerbe.

Az euromérnöki oklevél megszerzésére azok a magyar mérnökök pályázhatnak,

akik a középiskolai érettségi után a FEANI regiszterbe bejegyzett, FEANI által akkreditált mûszaki egyetemek vagy fõiskolák valamelyikén mérnöki diplomát szereztek, és
akik okleveles mérnökként minimum 2 év, illetve okleveles üzemmérnökként minimum 4 év igazolt szakmai gyakorlattal rendelkeznek;
egy idegen nyelvet legalább középfokon ismernek;
akik tagjai a FEANI Magyar Nemzeti Bizottságában közremûködõ valamelyik mérnökszervezetnek.

A pályázathoz az alábbiak szükségesek

kérdõív kitöltése német vagy angol nyelven;
szakmai önéletrajz benyújtása magyar és német vagy angol nyelven;
idegen nyelv ismeretének igazolása (közép- vagy felsõfokú nyelvvizsga, idegen nyelven szerzett végzettség, idegen nyelven tartósan végzett oktatás stb);
külföldön szerzett mérnöki diploma esetén annak honosítása a megfelelõ magyar egyetemen vagy fõiskolán;
két darab színes igazolványkép;
a FEANI Magyar Nemzeti Bizottságban tagsággal rendelkezõ mérnökszervezet (egyesület) írásos ajánlása.

A pályázat költségei 1998-ban: 10 500 Ft (HUF) és 5 000 belga frank (BEF).

A Dr. Pungor Ernõ professzor, akadémikus elnökletével mûködõ Magyar Minõsítõ Bizottság Titkársága a BME Mérnöktovábbképzõ Intézetében mûködik, ahol a pályázathoz szükséges kérdõívek is beszerezhetõk (1111. Budapest, Mûegyetem rkp. 9. T. épület I. emelet. Telefon: 463-3493).

Sárköziné Zágoni Zsuzsanna


Vissza