A magyar vegyipar és kémiatudomány


HÍREK, ADATOK, INFORMÁCIÓK

MOL Rt.

A MOL Rt. 1997. évi gyorsjelentése a folyamatos hatékonyság- és nyereségességjavulásról tanúskodik. A cég üzleti eredménye 1997-ben 50,6 Mrd Ft, adózás utáni eredménye 30,8 Mrd Ft, amelyek 57, ill. 36%-kal haladták meg az egy évvel korábbi értékeket (IAS szerinti, nem auditált adatok). Mándoki Zoltán ügyvezetõ vezérigazgató szerint a cég eredményei jórészt a kõolajfeldolgozás és kereskedelem területén bekövetkezett erõs javulásnak tulajdoníthatók, ahol az 1996-ban megkezdett finomítói és logisztikai hatékonyság javítás eredményeként a költségek több mint 11 Mrd Ft-tal csökkentek. A belföldi kereslet megélénkülése, a nagyobb exportmarginok, a kisebb kõolaj beszerzési árak ugyancsak fontos tényezõi a sikernek. Ezzel a MOL Rt. az 1998. évre kitûzött 10%-os tõkearányos nyereséget már 1997. évben elérte.

A társaság két nagyobb területen, a kutatásban és a termelésben, valamint a kõolajfeldolgozásban és termékértékesítésben tevékenykedik. Ismertetésünkben az utóbbi, a vegyiparhoz közelebb álló területtel foglalkozunk és a gazdálkodás elemzésére összpontosítunk.

A MOL Rt. 1997-ben 5,4 Mt importált orosz olajat dolgozott fel. Az átlagos beszerzési ár az 1996. évihez képest 11,7%-kal esett USD-ben, míg Ft-ban számolva 10,2%-kal növekedett. A MOL folytatta a finomítói hatékonyság növelõ és logisztikai költség csökkentõ programjait, amelyek az éves célt jelentõsen meghaladva 11,3 Mrd Ft költség-megtakarítást eredményeztek.

A belföldi kõolajtermék igények mérsékelten növekedtek az év során, és a MOL eladásai is 1,1%-kal, 5 357 kt-ra bõvültek. A belföldi eladások emelkedése a vámvédelem mérséklõdése ellenére következett be, fõként az új, rugalmas ár- és kedvezménypolitika-eredményeként. Az export-eladások egyidejûleg 7,3%-kal, 1 794 kt-ra estek, de ezt a közvetlenül a végfelhasználók részére történõ eladások arányának javulása miatt az exportmarginok növekedése kísérte. Az alacsonyabb export-eladások bizonyos mértékben visszavezethetõk az elsõ félévi átmeneti kapacitás-problémákra, valamint az egyes célpiacokon tapasztalt fizetési nehézségekre is.

A belsõ igény a kulcstermékekre általában emelkedett, kivéve a fûtõolajat, amelybõl az értékesítés enyhén csökkent az 1996. évihez képest. A MOL összes motorbenzineladása 1997-ben 8,2%-kal növekedett (belföldön 7,4%-kal, az exportban 11,1%-kal). A gázolaj eladások 2,9%-kal mérséklõdtek (a belföldi 5,9%-os növekedést 16,1%-os export visszaesés kísérte). A fûtõolajértékesítés 2,4%-kal csökkent. A bitumen eladások 6,9%-kal növekedtek a magasabb exportra és a növekvõ belföldi keresletre visszavezethetõen. A kenõanyagértékesítés 16,2%-kal esett a kisebb kivitel és a belföldi igények további csökkenése miatt.

A fenti értékesítés lehetõvé tette, hogy a MOL fenntartsa, vagy erõsítse hazai piacvezetõ helyét a fõbb kõolajtermékek kereskedelmében. A nagykereskedelmi piaci részesedése a motorbenzineknél 89%-ra nõtt (az 1996. évi 85%-ról), a gázolajoknál 90% maradt. A fûtõolajoknál elért piaci részesedés 68% volt (az 1996. évi 67%-kal szemben), míg bitumeneknél fennmaradt az egy évvel korábbi 98%. A MOL kenõanyagok piaci részaránya 63%-ra mérséklõdött az 1996. évi 65%-ról.

Az utóbbi évek kiskereskedelmi (töltõállomási) eladásainak csökkenése után 1997-ben a motorbenzin-eladások 4,9%-kal, a gázolaj értékesítés 12,7%-kal növekedtek. A (független kiskereskedõket nem magába foglaló) Magyar Ásványolaj Szövetség adatai alapján a MOL kiskereskedelmi piaci részesedése 1997-ben mindkét termékre 40% körül alakult, míg a töltõállomási kenõanyagforgalomban a MOL részesedése 60% volt (a piaci részesedés értékek változatlanok az 1996. évihez képest). A kiskereskedelmi piaci részesedés fenntartásában nagy szerepe van a folyamatban levõ töltõállomás-korszerûsítési programnak, amelynek eredményeként 1997 végén 173 db MOL 2000 típusú kút üzemelt Magyarországon. A gyorsított külföldi terjeszkedési program eredményeként 1997 végére 28 db MOL töltõállomás épült meg a szomszédos országokban (16 Romániában, 8 Szlovákiában, 3 Ukrajnában és egy Horvátországban).

Megkezdõdött a késleltetett kokszoló és hidrogén gyártó üzemek építése a MOL Rt. Dunai Finomítójában, és folytatódott a finomító komplex információs rendszerének kialakítása.

A MOL Rt. 1997-ben több olajat talált, mint amennyit kitermelt.

A teljes MOL csoport nettó árbevétele 1997-ben 634,9 Mrd Ft volt, ez 27,6%-os növekedést jelent 1996-hoz képest. Az exportértékesítés 94,1 Mrd Ft volt, amely 20,0%-os növekedést mutatott a bázishoz képest.

Az anyagjellegû ráfordítások 324,1 Mrd Ft-ról 394,0 Mrd Ft-ra, 21,6%-kal növekedtek. Ennek meghatározó tételei az anyagköltség (166,1 Mrd Ft), amelyben a MOL Rt. által vásárolt kõolaj játszik meghatározó szerepet, illetve az eladott áruk döntõen földgáz beszerzési értéke, amely 187,1 Mrd Ft-ot tett ki.

A racionalizálási program keretében 1997-ben a MOL Rt. létszáma 726 fõvel (4,9%) csökkent, és az év végén 14 044 fõ volt. A létszámcsökkenés 1 075 fõs új felvétel mellett történt, és a MOL Rt.-nél az infláció mértékénél kisebb személyi jellegû költségnövekedést tett lehetõvé.

Az értékcsökkenés 37,3 Mrd Ft-ot ért el (ez 9,7 Mrd Ft-tal haladja meg az 1996. év adatot) az új beruházások aktiválása miatt. A beruházások és a beruházásokra fizetett elõlegek értéke 32,5 Mrd Ft volt, 124,9%-kal magasabb, mint 1996 végén. A beruházási igények finanszírozása hosszú lejáratú hitelek igénybevételével történt. A MOL Rt. az 1997. áprilisában aláírt 500 MUSD-s szindikált hitel felvételbõl az év végéig összesen 203 MUSD-t hívott le.

Az egyéb ráfordítások összege 74,1 Mrd Ft-ról 100,6 Mrd Ft-ra (35,9%-kal) nõtt, fõként az értékesítéshez kapcsolódó adók (útalap, környezetvédelmi termékdíj) változása miatt. A Kõolaj és Kõolajtermék Készletezõ Szövetségnek fizetett díj 4,9 Mrd Ft-ról 7,9 Mrd Ft-ra, 61,2%-kal emelkedett. A fizetendõ bányajáradék összege valamelyest csökkent, 16,0 Mrd Ft volt.

A fentiek eredményeként a MOL Csoport üzleti eredménye 57,0%-kal emelkedett, 1996-hoz képest és 50,6 Mrd Ft-ot ért el.

1997 végén a MOL Rt. részvényeinek 45,1%-a külföldi befektetõk, 36,2%-a az ÁPV Rt. kezében volt.


EGIS Gyógyszergyár Rt.

A társaság 1997. évi üzleti eredménye 5,6 Mrd Ft, adózás elõtti eredménye 6,3 Mrd Ft körül, tervszinten alakult (magyar számvitel szerinti, nem auditált adatok).

A társaság belföldi árbevétele 13,9 Mrd Ft volt, ami 2%-os növekedést mutat 1996-hoz képest. Részesedése a magyar gyógyszerpiacon a gyógytápszereket is figyelembe véve 1011% körül alakult. Exportja 1997. évben 81,6 MUSD-nek felelt meg, ami 10%-kal magasabb az 1996. évinél. Az export Ft értékének 38%-os növekedésével az export aránya az EGIS Rt. teljes árbevételében az 1996. évi 45%-ról 52%-ra emelkedett. A társaság nettó árbevétele 1997. évben 29,2 Mrd Ft-ot tett ki, ami 18%-os növekedést jelentett az 1996. évihez képest.

Az értékesítés közvetlen költségei 29%-kal voltak magasabbak, mint 1996-ban. Ezen belül a közvetlen értékesítési költségek összege 68%-kal emelkedett, amely a kereskedelmi hálózat bõvítésével és aktivitása jelentõs növelésével függ össze. Az értékesítés fedezeti hányada az elõzõek hatására 63,7%-os volt, ami 3%-kal kisebb, mint 1996. évben.

Az értékesítés közvetett költségei együttesen 15%-kal emelkedtek, ami számottevõen kisebb, mint az árbevétel növekedése. Ezen belül a marketing és értékesítési költségek 59%-kal, a K+F költségek 9%-kal, a termelés és igazgatás általános költségei pedig csupán 5%-kal nõttek.

Az elért 5,6 Mrd Ft-os üzleti eredmény 11%-kal nagyobb az 1996. évinél. Az árbevételhez viszonyított arány 19%-ot ért el, ami a nagymértékben megnövelt marketing és kereskedelmi ráfordítások miatt az elõzõ évinél valamivel kisebb.

A társaság 705 MFt-os pénzügyi eredménye 37%-kal, azaz 190 MFt-tal haladta meg az 1996. évi értéket. Az eredményt növelte a devizakészletek átértékelésébõl származó többlet és egyes határidõs devizaüzletek nyeresége.

Az EGIS Rt. 1997. évi adózás elõtti eredménye 6,3 Mrd Ft körül alakult, ami 12%-kal nagyobb az 1996. évinél. 1997-re az EGIS Rt. még 100%-os kedvezményt élvez a társasági adó alól, így adózott eredménye azonosan 6,3 Mrd Ft körüli. Az eredmény az árbevétel 21,5%-át teszi ki.

A társaság eszközei és forrásai 20%-kal növekedtek 1997. évben. Ezen belül az értékpapírok 63%-os növekedése a szabad pénzeszközök rövidtávú befektetésébõl következik. A társaság tõkehelyzete továbbra is kedvezõ, a saját tõke 22%-kal emelkedett 1997-ben és aránya a források teljes értékében 1997 végén 87%-ot tett ki.

A társaság létszáma 1997. évben 8 fõvel 2 714 fõre csökkent, a diplomások aránya 26%-ot ért el.

A társaság az 1997. évi eredmény után az alaptõkére vetítve 8% osztalék kifizetésével számolt, ezt azonban csak az éves közgyûlés dönti majd el.

Az EGIS Rt. 1997. évi beruházásainak értéke az elõzetes mérleg szerint 3,4 Mrd Ft volt, efelett további 220 MFt-ot tett ki a szellemi termékek értékének növekedése.

A társaság 1998. évi tervében mintegy 34 Mrd Ft árbevétellel és 7,5 Mrd Ft adózás elõtti eredménnyel számol. A költségek aránya az 1997. évihez lesz közel, de kismértékben tovább emelkedik a kereskedelmi- és marketingköltségek aránya.

A társaság mûködési köre és szervezete 1997 folyamán nem változott. Az ügyvezetésben 1997. január hónapban történt változás, amikor dr. Borsi Mátét dr. Eric Aubert váltotta fel a marketing igazgató beosztásában, valamint dr. Marosffy László vezérigazgató-helyettes címet kapott.

A társaság alaptõkéje változatlanul 7,8 Mrd Ft körül alakul. A társaság továbbra sem rendelkezik saját részvénnyel. A tulajdonosi szerkezetben lényeges változás nem történt, a francia Servier cég 50,91%-os részesedéssel bír az EGIS Rt.-ben, míg a többi tulajdonos egyikének sincs 5%-ot meghaladó részesedése.


PANNONPLAST Mûanyagipari Rt.

A Pannonplast 1997-es gazdálkodását dinamikus árbevétel-növekedés (14,5 Mrd Ft konszolidált forgalom, 49%-os növekedés), emelkedõ export részarány (32%), enyhén csökkenõ fedezeti hányadok, jelentõs pénzügyi bevételek és szintén dinamikusan növekvõ adózott nyereség (2,1 Mrd Ft, 46%-os növekedés) jellemezte (IAS szerinti, nem auditált adatok).

Az egy részvényre jutó nyereség (EPS) 526 Ft, az 1996. évi szintnél 31%-kal nagyobb. A vállalatcsoport összes beruházásai 1997-ben elérték a 2,9 Mrd Ft-ot, melynek kétharmada kapacitásbõvítés, egyharmada akvizíció jellegû volt. A végrehajtott és a folyamatban levõ beruházások eredményeképp a társaság piaci pozíciói mind belföldön, mind külföldön erõsödtek.

Az értékesítési árbevétel 49%-os növekedése mögött az évközben végrehajtott beruházások, fejlesztések és akvizíciók többlet-teljesítménye, a termékek iránt általánosan növekvõ kereslet, valamint az emelkedõ alapanyagárakból fakadó magasabb termék-árszínvonal áll. Különösen dinamikusan nõtt az export árbevétel, valamint annak részaránya (az összes értékesítésen belül 32%-ot tett ki szemben az 1996. évi 27%-kal).

A fedezeti arány az 1996. évi 35,1%-ról 1997. évben 32,2%-ra csökkent, ami három alapvetõ okra vezethetõ vissza. A forintleértékelés miatt jelentkezõ nominál áremelkedést a piaci versenyhelyzetben a társaság nem tudta minden alkalommal, azonos idõpontban és maradéktalanul az értékesítési árakban elismertetni. Másrészt a valamivel a csoportátlag alatti nyereséghányaddal mûködõ csomagoló üzletág gyorsabb ütemben fejlõdött, és hozzájárulása a fedezethez nagyobb arányú. Végül, a társaság piaci bevezetõ árakat alkalmazott az új célpiacok és felhasználói körök esetében.

Az értékesítés közvetett költségei emelkedéséhez hozzájárultak az export-tevékenység növekvõ marketing kiadásai, valamint az értékesítési és minõségbiztosítási rendszerek fejlesztésének költségei. Ennek eredményeként a közvetett költségek növekedési üteme az árbevételével egyezõ mértékû.

A társaság üzleti tevékenységének eredménye az elõzõ évit 354 MFt-tal, 29,5%-kal haladta meg. A 17 tagvállalat közül egyedül az LG Pannon Rt. mûködési eredménye maradt el lényegesen az elõirányzott, ill. az 1996-os szinttõl. A veszteséges mûködést részben a termelési költségek növekedése, részben a felhasználói kör bõvülése érdekében alkalmazott piaci bevezetõ árak okozták.

A pénzügyi mûveletek eredménye jelentõsen, 636 MFt-tal emelkedett. Ehhez hozzájárult, hogy a társaság likvid eszközeinek lekötésekor a kincstárjegyek és államkötvények mellett a Budapesti Értéktõzsdén mûanyag alapú gyártó cég részvényeibe is befektetett. A részvények egy részét jelentõs haszonnal értékesítették 1997-ben.

A társaság fejlõdését, nyereséges gazdálkodását az adózás elõtti eredmény 916 MFt-os, 55,2%-os növekedése bizonyítja. A nettó eredmény 2,1 Mrd Ft, ami 672 MFt-tal, közel 46%-kal nagyobb az 1996. évinél.

A készletek 31,1%-os növekedése nem éri el az árbevétel növekedési ütemét. A követelések az 1996. évi szinthez képest 46,1%-kal emelkedtek, részben a dinamikusan növekvõ export következményeként. Az értékpapírok és pénzeszközök együttes állománya 875 MFt-tal csökkent. A likvid eszközök legnagyobb része rövid- és középlejáratú, rögzített hozamú befektetésekben, kisebb része részvény formájában van lekötve.

A társaság saját tõkéje 1997 folyamán közel 13 Mrd Ft-ra, 18,1%-kal nõtt.

A csoport tagvállalatainál bekövetkezett jelentõsebb tulajdonosi szerkezet változások:

a Pannonplast tulajdon-részesedése a Pannunion Kft.-ben 70%-ra, a Pannon-Tara Kft.-ben 100%-ra növekedett,

a csoport új tagvállalattal bõvült, miután az FCI Furukawa Kompozit Szigetelõ Kft. 52%-os tulajdonrészesedését megvásárolta,

a Pannonplast létrehozta a Tu-Plast Kft.-t 100%-os részesedéssel, amely korábban az Almand Kft. részeként mûködött,

a Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. mûködését a Pannonplast megszüntette, a végelszámolás lezárása 1997. december 31-ével megtörtént.

A csoport tagvállalatainál az év során összesen 965 MFt tõkeemelés történt kapacitásbõvítés és választékfejlesztés céljából.

A társaság mûködési területeinek bõvítése érdekében jelentõs fejlesztéseket hajtott végre:

a Pannunion romániai leányvállalata 1997 decemberében megkezdte az élelmiszeripari csomagolóeszközök gyártását. Megtörtént a Centroplast Kft. beolvasztása a Pannunion Kft.-be (mely a jövõben mint a Pannunion budapesti üzeme fog mûködni) és egyidejûleg megkezdõdött a társaság fejlesztése, kapacitásbõvítése,

a Pannonplast megnyitotta Marosvásárhelyen központi kereskedelmi irodáját.

 Sikerrel fejezõdött be a Polifoam Kft.-nél a 100%-os kapacitásbõvítést, valamint a termékskála lényeges szélesítését biztosító mintegy 800 MFt értékû beruházás. Szintén befejezõdött a Multicard Kft.-nél az évi 15 millió darabos kapacitású mûanyagbankkártya, igazolvány- és okmánykártya, valamint ügyfélkártya elõállítását célzó mintegy 250 MFt-os beruházás. A Multicard Kft. rendelkezik a nemzetközi bankkártya társaságok, így az Europay gyártási engedélyével és széles választékban különleges kivitelû, kis sorozatnagyságú szállításra is képes.

A Bank of New York szervezésében megkezdõdött a Pannonplast Rt. részvényeinek forgalmazása az USA tõzsdén kívüli (OTC) piacán letéti jegyek (ADR) formájában.

A társaság vezetõ testületében, a tisztségviselõk körében változás nem volt. A vállalatcsoport összes létszáma 1997 december 31-én 1 731 fõ volt, 35 fõvel több az egy évvel korábbinál. A létszámnövekedés nagy része az FCI Furukawa Kompozit Szigetelõ Kft. létszámának a következménye. 1997 végén a társaság részvényeinek 95,3%-a külföldi befektetõk tulajdonában volt.

R. L.


Vissza