Szemle... Szemle... Szemle...


A DuPont biológiailag lebomló mûanyagai

A legjelentôsebb amerikai vegyi cég, a DuPont, 1997 elején jelenik majd meg a világpiacon polietilén-tereftalát (PET) alapú biogradiális mûanyagával, amit 3-féle rövidebb láncú oligomer kopolimerizációjával állít elô. Ott, ahol a kopolimer a mûanyagvázba beépül, a nedves légkörben baktériumok segítségével megbomlik, ami által az alap PET is biológiailag depolimerizál. Az új termék neve: DuPont Biomax; a receptúrától függôen lehet a PET és a polipropilén tulajdonságai közé beállítani és csak kissé lesz drágább a hagyományos PET minôségnél.

A DuPont 1980-ban kezdett a kifejlesztéséhez, mert azt remélte, hogy ezt a terméket az állam dotálni fogja. Ez ugyan elmaradt, de a cég így is megtalálja a számítását, mert viszonylag széles az alkalmazási terület; nevezetesen:

• geotextília,
• mezôgazdasági fólia,
• növénynevelô fészek,
• hulladékgyûjtô zsák,
• háztartási nyeles felmosó pamacs,
• egyszer használatos pelenka.

Egyelôre nem javallott e termék élelmiszercsomagoló fóliaként.

A gazdasági eredményt mindenekelôtt a pelenka révén várják.

Zeolitok által egyértelmûbben az egyik konformáció túlsúlyára vezetnek a fénygerjesztette átrendezési reakciók

Aromás vegyületek szubsztitúciós, vagy átrendezési reakciói általában nem vezetnek egyetlen izomerre, mint ahogy királis vegyületek szintézisénél sem tudnak általában csak az egyik enantiomerhez jutni, nem is beszélve arról, hogy ezek a reakciók rendszerint nagyon reakcióképes kémiai ágensek közbenjöttére játszódnak le, amiket utólag ártalmatlanítani kell. A fotokémiai reakciókkal is ez a helyzet, csak itt nincsenek eltávolítandó reagensek.

Az esetben juthatunk túlnyomórészt csak az egyik izomerhez, ha a reakcióban az átrendezendô molekulát olyan zárványként reagáltatjuk, ahol a befejezô molekula-, ill. kristályváz üregének alakja az egyik konformáció lenyomatát közelíti.

Ilyen reakció az acetaminofen fájdalomcsillapító szintézisének prekurzora, a para-hidroxi-acetofenon, ami fenil-acetátból AlCl₃, HF vagy H₂SO₄ hatására vegyesen vezet az orto-helyzetben szubsztituált molekulához is.

Ha az átrendezést fénygerjesztéssel végezzük, akkor attól függôen kapunk túlnyomórészt hosszanti elrendezésû paraizomer molekulát, vagy inkább gömb konformációjú ortót, hogy milyen alakú az üreg a beadagolt zeolit belsejében. Elsô esetben csô-alakú üreggel rendelkezô ZSM-5 vagy ZSM-11 pentasil zeolitról van szó, a másikban gömb alakú belsô üreggel rendelkezô faujazit X, ill. Y-ról.

A zeolit-kalicka üregét azonban meghatározott adalékkal módosítani lehet, így efedrinnel telítve az egyik királis enantiomert preferáló befogadóvá válik, pl. a cisz-tercier-butil-ciklohexil-ketonok redukciójánál ciklobutanollá, amikor is az egyik enantiomer 25--30%-kal növelt arányban keletkezik.

Az eljárást Vaidhyanathan Ramnerthy professzor vezetésével a Tulane Egyetemen (New Orleans, USA) kutatták.

Villamosfeszültség hatására lézerfényt kibocsátó polimer

A Rochester Egyetem Vegyészmérnök-Tanszékén olyan lineáris felépítésû polimert fejlesztettek ki hidroxált poli(benz-ditiazol-fenilén) alapon, ami lüktetô villamos feszültséggel gerjesztve, intramolekulárisan proton-transzfert szenved és ennek során diódaként pulzáló lézerfényt bocsát ki. A villamos-feszültségnek a polimer enolizált alakját teszik ki, minek következtében az keto-alakba tautomerizál, ami vissza-alakulásának periódusában elektrolumineszkál.

Szuperszónikus lökéshullámokkal növelhetô a zsíros földgázok gôzpirolízisének etilénhozama

A zsíros földgázok tartalmazta etán, propán és bután gôzpirolízissel etilénné krakkolható, de a hozamot csak 800--900 ^oC hômérsékleten lehetne növelni, ez azonban szerkezeti-anyag problémákkal jár.

Nincsen szükség ilyen magas hômérsékletre és az etilén kihozatal mégis 80--90%-osra növelhetô, ha a gôznek és a zsíros földgáznak elegyét szuperszónikus sebességgel fúvókán kiáramoltatják, amikor ez a hangsebesség alá csillapul. E sebességhatár átlépésekor lökéshullámok keletkeznek és ezek energiája fokozza a gôzpirolízis hatékonyságát.

A kutatást a Weizman Tudományos Intézet Környezet- és Energiatudományi Kutatási Osztályán végezték ( Rohovot, Izrael).

Chiptisztítás lézerrel

Elektronikai integrált áramkörök hordozóját (a szilícium-chipet; kb. 15 cm átmérôjû wafer = ostya), elkészülte után rendkívül gondosan meg kell tisztítani. A jelenleg járatos mûvelet a nedves tisztítás, ami chipenként kb. 7,35 USD költséggel jár és alapvetô oldószerként napi 10000--20000 m³ vizet igényel, ezen kívül nagyobb mennyiségben sósavat, hidrogén-peroxidot, nátronlúgot és izopropil-alkoholt; mindez a chipüzem kb. 15 millió márkás beruházási költségében 10%-kal részesedik.

Az új lézeres tisztítóeljárásra doktori disszertációjának kudarcából tanult Audrey Engelsberg a Rensselear Mûegyetemen (Troy, New York). Ebben azt a feladatot kapta, hogy alumíniumvezetékre excimer lézerrel trimetil-alumíniumot csapjon le fémorganikus vegyületet tartalmazó gázból. Minden kísérlete csôdöt mondott, mivel éppen az ellenkezôjét tapasztalta: a lézerfény minden szennyezôszemcsét a drót felületérôl eltávolított. A magyarázat a fénykvantumok energiája, amik a szennyezéseket az elgôzölgésig gerjesztik.

Ez a felismerés vezetett az új eljárásra, amelyhez céget alapítottak ( Radiance Service Company, Bethesda, Maryland); elnökhelyettese a feltaláló. Nem a saját cége gyártja a berendezést, hanem licencben két cég ( Exitech Ltd., Oxford, Anglia, ill. Micro Technolgies Inc. New Hampshire, USA). A berendezés prototípusát a hollandiai Leuvenben állították fel, amelynek kripton-fluorid pulzáló excimer lézere 248 nm-es hullámhosszúságú ibolyántúli fényt bocsát ki 30 Hz frekvenciával. A kezelés 100 nm szemcseméretig minden szennyezést eltávolít; ennek költsége chipenként 2 USD.

Vissza