Egyesületi élet
BESZÁMOLÓK RENDEZVÉNYEKRÔL
A 40. Magyar Spektrokémiai Vándorgyûlés
(Spektrokémia '97)
(Debrecen, 1997. június 29. -- július 4.)
A Magyar Kémikusok Egyesülete Spektrokémiai Társasága 1997. június 29-tôl július 4-ig tartotta jubileumi, 40. Magyar Spektrokémiai Vándorgyûlését Debrecenben, a Kossuth Lajos Tudományegyetemen.
Ezt a szakmai konferenciát vándorgyûlések sorozata elôzte meg. Az elsô, 1958-ban tartott soproni konferencia óta a rendezvény hosszú utat tett meg. Az eredetileg emissziós spektroszkópiai tárgykör a mérési technika fejlôdésével fokozatosan a teljes atomspektroszkópiát felölelte, majd 1985-ben a molekulaspektroszkópiával is bôvült.
Két nagy egyéniség szervezte évtizedeken át a konferenciát: Dr. Török Tibor professzor, aki a vándorgyûlések tartásának kezdeményezôje volt, és Dr. Zimmer Károly professzor, aki sajnos ma már nem lehet velünk.
A vándorgyûlés jubileumi jellegét azzal is hangsúlyoztuk, hogy nemzetközi jelleggel szerveztük meg. Ezért munkanyelve magyar, illetve angol volt. A vándorgyûlés keretében tartottuk a 8. Magyar-Olasz Spektrokémiai Szimpóziumot is.
A megnyitó ülésen Billes Ferenc bevezetô szavai után üdvözlô beszédek hangzottak el. Sergio Caroli professzor a szimpóziumon résztvevô olasz küldöttség, Dr. Gianfranco Cicognani tudományos atassé a budapesti olasz nagykövetség, Bazsa György professzor a KLTE rektora a vendéglátó egyetem, Lipták András professzor a MTA Kémiai Tudományok Osztálya, Sohár Pál professzor a Magyar Kémikusok Egyesülete, Záray Gyula professzor a Magyar-Olasz szimpózium nevében köszöntötte a vándorgyûlést. A beszédeket kultúrmûsor követte.
Az elôadások három szekció keretében folytak:
A konferencia keretében több mint 200 orális és poszter elôadást tartottak, illetve mutattak be, szekciónként kb. azonos számban. A résztvevôk száma közel 200 volt, ebbôl 80 külföldi szakember.
Általánosságban megállapítható, hogy az elôadások jórészt a spektroszkópiai módszerek gyakorlati, elsôsorban analitikai alkalmazásával foglalkoztak, emellett azonban számos elméleti, valamint új kísérleti módszereket bemutató elôadás is elhangzott.
Nagyon lényeges volt, hogy mind a hazai, mind a külföldi résztvevôk, illetve elôadók között igen sok volt a fiatal. Ez részben annak volt köszönhetô, hogy egyetemi hallgatóknak és doktoránsoknak részvételi kedvezményt adtunk.
A konferencia keretében mûszerkiállítást is rendeztünk. Több mint 20 hazai és külföldi kiállító mutatta be a hazai és nemzetközi spektroszkópiai mûszeripar hardver és szoftver újdonságait.
A 8. Magyar-Olasz Spektrokémiai Szimpózium
A kétévenként magyar, illetve olasz helyszínen megrendezésre kerülô szimpózium tudományos programjának gerincét ezúttal olyan elôadások alkották, amelyek a környezetkémiai kutatásokhoz szükséges analitikai módszerfejlesztéseket ismertették. A 29 olasz vendég 22 orális és 9 poszter elôadást, míg a magyar kollegák 15 orális és 7 poszter elôadást tartottak. Kiemelkedô jelentôségû volt Caroli professzor elôadása, amelyben az Antarktisznak, mint a föld antropogén hatásoktól legjobban megkímélt területének vizsgálata során nyert analitikai eredményeket ismertette. A különbözô toxikus elemek biológiai rendszerek által történô felvételét és az elemek kémiai formájának (specieszeinek) jelentôségét szemléltette elôadásában Körös Endre akadémikus. Ehhez a témához kapcsolódott két meghívott vendégünk Broekaart professzor (Németország) és Camara professzor (Spanyolország) elôadása is, akik a specieszek meghatározására kifejlesztett analitikai módszereiket mutatták be.
Külön szekció foglalkozott a légköri aeroszolok vizsgálatának kérdésével, amelynek bevezetô elôadását Mészáros Ernô akadémikus tartotta, megvilágítva a légköri aeroszolok klímára gyakorolt hatását. Ebben a szekcióban a mintavétel, valamint a szervetlen és szerves komponensek meghatározását biztosító analitikai módszereket ismertették az elôadók.
A hunánbiológiai vizsgálatokról számot adó szekcióban a biomonitorálás jelentôségét és lehetôségeit mutatta be Menditto professzor. Képet kaptunk a nyomelemeknek a betegségek diagnosztizálásában, orvosi kezelésében és a megelôzésben betöltött szerepérôl, az emberi agy elemösszetételének meghatározását biztosító analitikai eljárásokról és a szelén humánbiológiai és biokémiai szerepérôl.
A módszerorientált szekciók munkája elsôdlegesen a kapcsolt technikák (kromatográfok on-line kapcsolása atomemissziós spektrométerekkel vagy tömegspektrométerrel) fejlesztési eredményeinek a bemutatására vagy konkrét alkalmazásokra irányult. A résztvevôk emellett információt kaptak az atomabszorpciós és a totálreflexiós röntgenfloureszcens spektrometria legújabb módszerfejlesztési eredményeirôl és környezetanalitikai alkalmazásukról.
Atomspektroszkópiai szekció
Az atomspektroszkópiai szekció központi témája az atomspektroszkópia környezet- és egészségvédelmi alkalmazása volt. Ennek keretében több elôadás foglalkozott az analitikai atomspektroszkópia minôségbiztosítási és speciációs problémáival. Nagy súllyal szerepelt a nyomelem-meghatározás. Ennek keretében nehézfémek (higany, cink, kadmium, vas, ólom, arany) igen kis mennyiségének kimutatása volt a központi probléma. Emellett kismennyiségû nemesfémes elemek, pl. szelén és kén kimutatására kidolgozott eljárásokat is ismertettek.
A konkrét eljárások ismertetése mellett több elôadó mutatott be olyan eljárásokat, amelyek matamatikai módszerekkel segítik elô a mérési eredmények értékelését.
A központi témának megfelelô és kiterjedt volt a vizsgált minták köre. Ezek között szerepeltek élelmiszerek, növények, talajminták, állati szervek, emberi vér, haj, porminták a levegôbôl, vizes oldatok, ércek és kôzetek, üledékek.
Az alkalmazott meghatározási módszerek között az ICP (indukciósan csatolt plazma) módszerek domináltak. Így ICP összekapcsolása tömegspektrometriával (ICP-MS), atomemissziós spektrometriával (ICP-AES), optikai emissziós spektrometriával (ICP-OES). Emellett számos más módszer eredményes alkalmazásáról is beszámoltak az elôadók, ilyenek voltak a rádiófrekvenciás kapacitíve csatolt plazma (RF CCP, új módszer), az atomabszorpciós spektrometria (AAS), a röntgenfluoreszcens spektrometria (XRF), az optikai emissziós spektrometria (OES), a lángfotometriás spektrometria (FAES), lézergerjesztéses fluoreszcencia spektrometria (új módszer). Mintaelôkészítésre, illetve a minta bevitelére alkalmazta a grafitkemencét (GF), a mikrohullámú elpárologtatást (MIP), az ultraibolya lézeres ablációt (UVA), az elektrotermikus elpárologtatást (ETV).
A 41 orális és 24 poszter elôadás közül kiemelkedôek voltak a meghívott elôadók elôadásai. Matusiewvicz professzor a MIP-ICP-AES módszernek a környezeti nyomelemzésre való alkalmazási lehetôségeit elemezte. Slovak professzor szilárd minták GF-AAS rendszerbe történô közvetlen bevitelével foglalkozott. Bulska professzor a higany-meghatározás problémáit elemezte. Gücer professzor az aktív szén alkalmazást mutatta be mintadúsításra illetve elválasztásra FAAS nyomelemzéshez. Tsalev professzor az AAD perspektíváit mutatta be, míg Veber professzor az AAS környezetvédelmi alkalmazásához adott szempontokat.
Molekulaspektroszkópiai szekció
A szekcióban elhangzott elôadások (33) és bemutatott poszterek (34) témája az elméleti és kísérleti molekulaspektroszkópia szinte minden területét átfogta. A számos infravörös spektroszkópiai elôadás keretében olyan újabb kísérleti módszerekkel kapott eredményekrôl számoltak be, mint a fotoakusztikus detektálás, nagynyomású és magashômérsékletû mérések, diffúz reflexiós vizsgálatok. Számos elôadásban számoltak be Raman spektroszkópiai mérési eredményekrôl, újabb kísérleti módszer ezen a téren a felület erôsített Raman spektroszkópia (SERS). Külön kiemelendô Reiner Salzer professzor igen értékes elôadása a Raman spektroszkópia legújabb módszereirôl és azok biológiai alkalmazásairól.
Az ultraibolya és a látható tartományban a mérések célja elsôsorban mennyiségi analitikai jellegû volt.
Az optikai spektroszkópiai mérsésekkel foglalkozó elôadások mellett más szerkezetvizsgálati módszerek is jelentôs számban szerepeltek. Ilyenek az egy- és kétdimenziós 1H- és a 13C-NMR mérések, az ultraibolya- és röntgenfotoelektron-spektroszkópiai vizsgálatok, a Mössbauer-spektroszkópia, az Auger- és SIMS-spektroszkópia. A spektroszkópiai vizsgálatokat sok esetben röntgendiffrakciós mérésekkel egészítették ki.
Számos elôadás kvantumkémiai számítások (HF, MP2, DFT és speciális módszerek) segítségével értelmezte a kísérleti eredményeket. A matematikai modellezés is jelentôs szerepet kapott.
A vizsgált vegyületek köre igen széles volt. Az olajok vízzárványai, átmeneti fém komplexek, bonyolult homo- és heterociklikus molekulák, porcelán, lignit, gyógyszer alapanyagok, szervetlen nitridek és szulfidok, hasis karbének, ioncserélôk, szupravezetôk szerkezetvizsgálata szerepelt többek között az elôadásokban.
Összegezve az eredményeket megállapíthatjuk, hogy a konferencia sikeres volt, jól demonstrálta a hazai spektroszkópusok munkásságát és eredményeit, növelte a magyar spektroszkópusok hírét a világban.
A konferencia megrendezését a Magyar Tudományos Akadémia, az Országos Mûszaki Fejlesztési Bizottság, a Kossuth Lajos Tudományegyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Rt. támogatta.
Billes Ferenc
A Bruckner-termi elôadóülés
(Budapest, 1997. november 7.)
A Bruckner termi elôadás-sorozat "évadnyitó" tudományos ülésére 1997. november 7-én az ELTE Kémiai Tanszékcsoport épületében került sor. A program -- az MTA Peptidkémiai Munkabizottsága kezdeményezésére -- a véralvadással/vérzékenységgel kapcsolatos hazai kutatásokról adott átfogó képet, de a Bruckner termi elôadások hagyományaihoz híven, az elôadók megvilágították a kutatások hátterét és perspektíváit is.
Elôször Dr. Bajusz Sándor, a kémiai tudományok doktora (Gyógyszerkutató Intézet) a kémikus szemszögébôl mutatta be a peptidekre alapozott véralvadásgátlók kifejlesztése terén elért -- világviszonylatban is úttörô -- eredményeit. A trombin keletkezésének vagy mûködésének gátlása bizonyosan a vér alvadásának gátlásához vezet. A terápiában alkalmazott kumarin és a heparin típusú véralvadásgátlókkal szemben koncepcionálisan új kutatási irányt jelentett a trombin szerin proteáz aktivitásának gátlása peptidaldehidekkel. Ezekben a vegyületekben a peptidrész a trombin szubsztrátjaként kötôdik az enzimhez, az aldehid-csoport pedig a katalitikus OH-csoporttal hemi-acetálrészt képezve érvényesíti a gátló hatást. A Gyógyszerkutató Intézetben végzett szisztematikus, szerkezet--hatás összefüggéseket feltáró kutatómunka és Dr. Bagdy Dániellel kialakított gyümölcsözô együttmûködés 1975-ben az elsô nagyhatású szintetikus trombin inhibitorhoz, a D-Phe-Pro-Arg-aldehidhez vezetett. Érdemes megjegyezni, hogy még 1989-ben is csak három vegyületet tartott számon a szakirodalom, mint ígéretes trombingátlót. Ezek egyike a fenti peptidszármazék volt. A vegyület 1987-ben amerikai szabadalmat kapott és kiváló in vivo tulajdonságai alapján licencét 1991-ben az Eli Lilly cég vette meg. Az efegatran névre keresztelt vegyület a heparinnál hatékonyabbnak és biztonságosabbnak bizonyult.
Az újabb kutatások során a figyelem olyan peptidszármazékok irányába fordult, amelyek orális hasznosulása magas, továbbá képesek behatolni az alvadékba és ott úgy gátolni a trombin és/vagy más faktor(ok), pl. a Xa faktor mûködését, hogy közben nem befolyásolják a fibrinolízis enzimjeit.
Az elôadóülés második részében Dr. Sas Géza egyetemi tanár (Országos Hematológiai és Immunológiai Intézet) izgalmas elôadásban vázolta a vérzékenység terápiás problémáit, lehetôségeit. Felhívta a peptidkémikusok figyelmét e mindezideig eléggé kevéssé kutatott területre, amely Magyarországon is jelentôs betegcsoportokat érint. Míg a vér fokozott alvadékonysága következtében kialakuló trombózis megelôzésére ma már "százszámra'' állnak rendelkezésre gyógyszer-jelöltek, a vérzékenység csökkentésére szinte egyetlen lehetôség nyílik, a hiányzó véralvadási faktor pótlása. Fôleg a véralvadás VIII faktorának veleszületett képzési zavara okoz súlyos és viszonylag gyakori vérzékenységi betegséget, az "A'' hemofíliát. E faktort újabban igen drága és gyakran immunreakciót kiváltó rekombináns vegyülettel pótolják, szemben a hagyományos vérkészítménnyel, amelynek viszont vírusmentessége nehezen biztosítható. Enyhe hemofília esetében hatásos lehet a dezamino-D-Argvazopresszin (DDAVP), amely képes az érfalból kisebb mennyiségû VIII faktor mobilizálására. Elméletileg az antitrombin gátlásával a vérzékenységi állapotok kedvezôen befolyásolhatók lennének. Az anti-trombin ugyanis központi szerepet játszik az érpályán belüli alvadás megakadályozásában. Egy ilyen inhibitor feleslegessé tenné a mai faktorpótló kezeléseket. A fibrinolitikus rendszer gátlására nagyobbak a lehetôségek. A plasminogén aktív helyére kötôdô -amino kapronsav vagy a ciklokapron jelentôsen gátolja a fibrinolízist, ami vérzéscsökkentô hatással jár. A marha hasnyálmirigybôl izolált aprotinin is szerin-proteáz gátló. E polipeptid a plazminon kívül a kallikreint is gátolja, ezért alkalmazása szívmûtétek (cardiopulmonáris bypass) során jelentôsen csökkentheti a veszteség pótlására szükséges vérmennyiséget.
Az MTA Szerves Kémiai Bizottsága, az MTA Peptidkémiai Munkabizottság, az MKE Szerves és Gyógyszerkémiai szakosztálya közös szervezésében lezajlott esemény "zsúfolt" nézôtér elôtt, a közönség tetszését megnyerve sikeresnek bizonyult.
Hudecz Ferenc
A Klímaváltozási Keretegyezmény-ankét
(Százhalombatta, 1997. november 21.)
Fenti címmel rendezett ankétot Százhalombattán 1997. november 21-én a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara (ICC) Magyar Nemzeti Bizottságának Energia Szakbizottsága, az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület Kôolaj Szakosztálya, a Magyar Kémikusok Egyesülete Mûszaki Tudományos Állandó Bizottsága és az Energiaipari Vállalkozások Szövetsége közremûködésével.
Az 1992-ben Rio de Janeiro-ban aláírt Keretegyezmény célja az, hogy az üvegházi gázok koncentrációjának stabilizálását az atmoszférában olyan szinten tartsa, amely meggátolhatja a veszélyes antropogén (emberi tevékenységre visszavezethetô) beavatkozást a klímarendszerbe.
Lényege:
Az egyezmény -- amelyet Magyarország 1994. február 24-én ratifikált -- "gentlemen's agreement" jellegû, be nem tartása nem jár jogi következményekkel.
1997 decemberében Kyotoban (Japánban) tartották a harmadik, az egyezmény megvalósítását ellenôrzô konferenciát, amelyen a résztvevô országok a 2000 utáni idôszakra szóló, jogilag kötelezô érvényû GHG kibocsátás korlátozását is megtárgyalták.
E konferencián a magyar kormány elôterjesztette álláspontját az egyezményrôl, amely álláspont tükrözte az ankéton elhangzottakat is az alábbi program szerint:
Cseh Béla, az ICC Hungary Energia Szakbizottságának elnöke megnyitója után
Dr. Poós Miklós, az IKIM önálló osztályvezetôje "A Klímaváltozási Keretegyezmény, Magyarország kötelezettségei és a jövô" címmel tartott elôadást, majd
Dr. Juhani Santhaholma, az ICC Energia Szakbizottság alelnöke ismertette az ICC álláspontját az egyezményrôl.
Dr. Biacs Péter, az ICC Hungary Környezetgazdálkodási Szakbizottságának elnöke, az MMSZ alelnöke "A Klímaváltozási Keretegyezmény környezetvéldelmi szempontból" címmel tartott elôadást, amelyet
Vámos Gábor, a Paksi Atomerômû Rt. biztonsági igazgatójának "Az atomerômûvek és a keretegyezmény" címû referátuma követett.
Bohoczky Ferenc, az IKIM Energetikai Fôosztályának fôtanácsosa "Az alternatív energiahordozók és az egyezmény" címmel, Dr. Rácz László, az ICC Energia Szakbizottságának alelnöke pedig "A szénhidrogénipar és az egyezmény" címmel tartott elôadást, amelynek konklúziói az alábbiak:
Az 1992. évi rio-i "gentlemen's agreement"-et (ami a bázisévi, általában 1990-es CO2 stabilizálását írta elô 2000-re) elôreláthatóan csupán néhány ország (Nagy-Britannia, Németország, Svájc és KKE fogja teljesíteni. A globális felmelegedés veszélye a vezetô tudósok szerint fennáll, ezért sürgôs akciókra van szükség. A megoldás kutatásokat igényel és idôigényes. Politikusi szinten a veszély létezését elismerik, és az 1997 december elejei kyotoi konferencián valószínûsíthetô, hogy a jövôre vonatkozó, jogilag kötelezô érvényû megállapodást fognak kötni.
A szénhidrogéniparon belül a megnyilatkozások szerint a kételkedôk vannak többségben, az elôvigyázatossági intézkedések szükségességét a nagyok közül csupán a BP és a Shell ismerte el. Láthatólag e cégek is abból indulnak ki, hogy a profitot is biztosító környezetvédelemre van szükség és az alternatív energia csak kiegészítô lehet a szénhidrogének mellett. Az EU-n belül az is megfogalmazásra kerül, hogy a finanszírozás költségei (az esetleges energiaadó) nem növelheti az adózók terheit (vagyis más adók egyidejû csökkentésével kell járnia).
A magyar szénhidrogénipar a prognosztizált szénhidrogénigények mellett folyamatosan növeli CO2 kibocsátását. E tendenciát csupán mérsékli a maradékfeldolgozó üzem belépése 2000-ben, amely a nagyobb szénatomszámú fûtôolajból koksz mellett kisebb szénatomszámú és CO2-emissziójú termékeket állít elô. Az is megállapítható, hogy a földgázon kívüli termékek kisebb fajlagos CO2 kibocsátású földgázzal történô helyettesítése nem szorítja le a szénhidrogénipar távlati CO2-emisszióját a bázisnak tekintett 1985--1987. évi átlag alá, tehát a földgáz-olaj háborúnak nincs tétje e tekintetben.
A magyar szénhidrogénipar számára megfontoltásra javasolt intézkedések a CO2 kibocsátás monitorálásának megoldása, az energiatakarékossági és veszteségcsökkentô lehetôségek kihasználása, a geotermikus és a napenergiában rejlô lehetôségek célorientált kiaknázása és a CO2-emiszzió csökkentését célzó környezetvédelmi tevékenységek (pl. erdôsítés) támogatása.
Civin Vilmos, az MVM Rt. környezetvédelmi osztályvezetôje ,,A szénerômûvek és az egyezmény'' címû tájékoztatója után az ankét résztvevôi kérdések, hozzászólások formájában mondták el véleményüket az elhangzottakról.
Cseh Béla elnök zárszavában összefoglalta a magyar szakértôk által elmondottakat, és megkérte Dr. Juhaui Santaholmát, hogy azt tolmácsolja az ICC szakértôk, illetve kyotoi konferencia résztvevôinek.
Az ankét a Mol Rt. Dunai Finomítói üzemegységeinek megtekintésével fejezôdött be.
Nagyné Katona Eszter
BESZÁMOLÓK KÜLFÖLDI RENDEZVÉNYEKRÔL
Az Erdélyi Magyar Mûszaki Tudományos Társaság
Vegyészkonferenciája
(Kolozsvár, 1997. november 14--16.)
Több mint 100 romániai és magyarországi szakember vett részt azon a Vegyészkonferencián, amelyet az Erdélyi Magyar Mûszaki Tudományos Társaság -- EMT -- Kémiai Szakosztálya harmadik alkalommal szervezett meg Kolozsvárott, 1997. november 14--16. között.
A rendezvényt dr. Majdik Kornélia, a konferencia elnöke nyitotta meg, majd Székely Zsuzsanna az EMT gazdasági elnökhelyettese köszöntötte az egybegyûlteket.
A jelenlévôket üdvözölte dr. Buchwald Péter Kolozs megye alprefektusa, a Magyar Kémikusok Egyesülete képviseletében dr. Liptay György c. egyetemi tanár, majd dr. Pungor Ernô akadémikus a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Alapítvány fôigazgatója.
A szombati elôadássorozat plenáris üléssel kezdôdött, Pungor Ernô a vegyészoktatás problémáinak alapkérdéseivel foglalkozott, Burger Kálmán Biológiai hatású molekulák koordinációs kémiája címmel tartott elôadást. Termikus analízis és annak magyarországi fejlôdése volt a témája Liptay György elôadásának, Tóth Gábor a szerves kémiai szerkezetkutatás modern NMR módszereit és Vodnár János a kolozsvári Babes-Bólyai Tudományegyetem professzora gáz--folyadékfilm rendszerû, önkeverô kémiai készülékekrôl és gyakorlati alkalmazásukról számolt be.
A délutáni 46 szekció-elôadás a szerves, szervetlen és fizikai, analitikai, alkalmazott kémia és oktatás, módszertan szekcióban hangzott el. Az érdeklôdôk 5 poszteres bemutatót is megtekinthettek.
Középiskolai kémiai szakos tanárok számára elsô alkalommal szervezett társaságunk oktatást és módszertant érintô elôadásokat. Dr. Várnai György a MKE Kémiatanári Szakosztályának elnöke tartott nagysikerû bevezetô elôadást: Környezeti nevelés a kísérletezô kémiaoktatás címmel.
A konferencián három kiállító cég volt jelen: ABL &E JASCO Romania (Kolozsvár), BARTELT Kft. (Budapest), KATALIN NOHSE Kft. (Marosvásárhely).
A szakmai program kiegészítôjeként a vendégek vasárnap délelôtt sétát tettek szakavatott vezetô kíséretében a kolozsvári Házsongárdi temetôben.
dr. Majdik Kornélia