Hírek az iparból

Chemol International Rt. Értékesítették a Chemolimpex jogutódjaként tevékenykedõ cég szerves és szervetlen vegyi anyagokat, valamint mûanyag alapanyagokat forgalmazó részét. A vásárló, a szintén amerikai ICC Industries Inc., új cégként létrehozta az ICC-Chemol Kft.-t. Az agrokemikáliákkal foglalkozó üzletág továbbra is a Chemol International Rt-nél maradt. Ennek tulajdonosa 6 év óta az amerikai polimer adalékanyagokat gyártó Great Lakes Chemicals. Ez az értékesítés az anyacégnél tavaly végbement profiltisztítás “begyûrûzése” volt. Az új Kft. természetesen koordinálni fogja a régióban az ICC Inc. egyéb típusú értékesítéseit is. Ilyen terület lesz az illat- és aromaanyagok forgalmazása.

EGIS Rt. Körmend városa Pro Urbe emlékplakettet adott a Lacta Tápszergyár igazgatójának, Bálint Károlynak.

Richter Gedeon Rt. 1998. év közepétõl mûködik Dorogon igen jó tapasztalatokkal a szteroid beruházás elsõ üteme. Különlegesség a szuper mélyhûtési lehetõség -50 oC-ra. Az üzembõl kilépõ véggázokat egy kísérleti biofilter berendezés “kezeli”. Az itt nyert tapasztalatok alapján adja meg a gyártó az ajánlatát. Az elõzetes eredmények igen pozitívak: az oldószerterhelés a jól mûködõ kondenzátorok miatt kevesebb a vártnál.

MAGYOSZ Megjelent a magyar gyógyszeripart rendkívül részletesen és színesen bemutató MAGYOSZ Évkönyv ‘98. Ebben a hazai gyógyszeripar és -piac fõbb adatai mellett, a tagvállalatok legfontosabb adatai is szerepelnek.

Caola Rt. 7 Mrd Ft-os tavalyi árbevétel és 1,6 Mrd-os eredmény után milliárdos ingatlan eladásokat tervez a cég. Ezek közül a legérdekesebb a Bocskai úti gyárterület.

Graboplast Rt. 25 Mrd forintról 20 Mrd forintra csökkentette idei árbevételi tervét a cég a romló orosz piaci helyzetre hivatkozva, az adózás elõtti nyereségtervet pedig 3,7-rõl 3,1 Mrd-ra. A Graboplast 5,21 Mrd-os jegyzett tõkéjébõl az 1998 féléves gyorsjelentés alapján 18 %-ot birtokol a Bankers Trust Co. és 13 %-ot a cég vezetõit tömörítõ Menedzser Invest Kft. (MI Kft.). Szeptember elején gyakorlatilag leállították az oroszországi exportot. Ezzel komoly veszélybe került a 20,6 MUSD kiviteli terv. Ezt már az elsõ féléves 5,2 MUSD tényszám is jelezte. Ezzel összefüggésben a vezetõség további létszámleépítés mellett döntött.

Körtvélyessy Gyula

Magyar Olaj és Gázipari Rt. Mint már beszámoltunk róla, a cég az eddig fûtõolajként eladott desztillációs maradékok petrolkoksszá történõ átalakítása mellett döntött. Ennek biztos vevõi a magyar erõmûvek, illetve cementgyárak, de a petrolkoksz hiánycikknek számít a mediterrán térségben is. Ez természetesen változást okoz majd a hazai erõmûveknél a fûtõolaj- igényben. Nemzetközi felmérések szerint általános tendencia, hogy a nehéz fûtõolajok erõmûvi felhasználása csökken. Ez környezetvédelmileg is elõnyös, hiszen magas kéntartalmuk miatt az erõmûvi véggázok kéntelenítésére – a szigorodó normák teljesítése érdekében – újabb és újabb beruházások válnának szükségessé.

A MOL Rt. által termelendõ petrolkoksz elõzetes tüzelési kísérleteit a Bakonyi Erõmû Rt. ajkai erõmûvében hajtották végre. Az alacsony kalóriaértékû ajkai és balinkai szenekhez 10 %-os arányban bekevert petrolkoksz csökkentette a fajlagos szénfelhasználást és a salakképzõdést.

A program lényeges része a fûtõolajból a kokszolóban keletkezõ nehéz gázolaj feldolgozása érdekében végzett jelentõs átalakítás az 1992-ben épített középnyomású vákuumpárlat kénmentesítõ üzemben. Az üzemet középnyomású hidrokrakkoló üzemmé alakítják át. Az átalakításra szolgáló beruházás költsége mintegy 7 milliárd forint. Az üzem a legkorszerûbb minõségû dízel motorhajtóanyag elõállítására alkalmas gázolajat és kénmentesített katalitikus krakkoló alapanyagot állít elõ.

A középnyomású hidrokrakkolási eljárás licencére és mûszaki alapterveire kiirt versenytárgyaláson 5 cég vett részt. Háromfordulós versenyeztetés után a tendert a Chevron Corporation San Francisco amerikai cég nyerte el Mild Isocracking Process eljárásával. A szerzõdést a felek a MOL központjában ünnepélyes keretek között 1998. július 8-án írták alá.

A külföldi licenc és mûszaki alaptervek felhasználásával készülõ hazai kiviteli tervek segítségével, egyes kritikus készülékek külföldrõl történõ vásárlásával az üzem átalakítását hazai vállalkozók végzik. A tervezett befejezési határidõ 2000. II. negyedév.

A program szerves része a fûtõolaj feldolgozása során keletkezõ termékek hidrogénezéséhez szükséges hidrogéngyár megépítése is. A hidrogéngyárban termelt hidrogén a kokszolói termékek feljavítása mellett lehetõvé teszi, hogy a finomító valamennyi motorhajtó anyagát az ezredforduló utánra várható legszigorúbb minõségi elõírásoknak megfelelõen lehessen gyártani.

A hidrogéngyár 30 000 Nm3/h hidrogént finomítói gázból 28 500 Nm3/h mennyiséget dúsítással állít elõ, kapacitása összesen 58 500 Nm3/h. A beruházás bekerülési költsége mintegy 6 milliárd forint. A gyár fõ technológiai egységeit kulcsrakészen szállítják be, a helyszíni szerelést, építést hazai vállalkozók végzik.

A hidrogéngyárra kiirt versenytárgyaláson 5 cég vett részt. Kétfordulós versenyeztetés után a tendert a Linde AG nyerte el, amellyel a szerzõdést a felek a MOL központjában ünnepélyes keretek között 1998. július 22-én írták alá. Az üzem várhatóan 2000. I. negyedévben készül el. 

Magyar János

 

BorsodChem Rt. Mint több újságcikkben már megjelent, a BorsodChem Rt. – a maga kategóriájában elsõként az országban – Ipari Erõmû létesítését készíti elõ.

A project indításának az az alapvetõ oka, hogy a jelenlegi hõszolgáltató (a Borsodi Energetikai Kft.) díjtételei magasabbak, mint amit egy korszerû rendszerrel el lehet érni. Tekintettel arra, hogy a szolgáltató, a BorsodChem Rt. ajánlati felhívására a jelenleginél is magasabb hosszú távú árat ajánlott, a vállalat úgy döntött, hogy a hõszolgáltatást saját maga építi ki.

A mai technikai adottságok mellett gazdaságossági, környezetvédelmi és energiahatékonysági szempontok miatt ez csak kapcsolt villamosenergia-termeléssel – mint “melléktermékkel” – együtt valósulhat meg. (Az így megtermelt villamosenergia a saját szükséglet 50-60 %-át elégíti ki.)

Jelenleg az ajánlatok részletes mûszaki- és költségértékelése folyik, mely augusztus hónapban zárult le.

A tenderfolyamattal párhuzamosan folynak az engedélyezési eljárások. Ezek közül a környezetvédelmi engedélyeztetés folyamata a leghosszabb. Környezetvédelmi vonatkozásban az erõmû megépítése minden szempontból kisebb terhelést jelent: a térségben ez a legkorszerûbb technikával épülõ Ipari Erõmû. Ennek egyik oka az, hogy a jelenlegi szénbázis helyett földgázbázison tervezik a hõ- és villamosenergia elõállítást. A másik kiemelendõ tényezõ, hogy a tápvízelõállítást (egyben ionmentes víz is) a jelenlegi ioncserés eljárás helyett korszerû membrántechnológiával tervezik, ami lényegesen csökkenti a környezet sós-szennyvíz terhelését.

Az Ipari Erõmû tervezett üzembelépési ideje a 2000. év közepe. A BorsodChem Rt. (a kiegészítõ beruházásokkal együtt) a több mint 10 Mrd Ft-os programot külsõ tõkebevonással kívánja végrehajtani, vegyes vállalati formában, amire a késõbbiekben születik meg a döntés.

Bencs Judit


A Tiszai Vegyi Kombinát 260 millió német márkás hitelfelvételrõl írt alá szerzõdést egy 15 külföldi és 5 hazai bankból álló konzorciummal. Az ügyletet az OTP Bank mellett a Bayerische Landesbank Girozentrale, a CIB Bank, az MKB és a Raiffeisen Unicbank szervezte. A hétéves futamidejû szindikát hitelt a TVK márkában és dollárban egyaránt felveheti. A törlesztés 2001-tõl esedékes és 10 egyenlõ részletben történik. A hiteljegyzésre jelentkezõ bankok 30 százalékkal magasabb összegre tettek ajánlatot, de a többletre nem tartott igényt a cég. A hitelt a várhatóan két éven belül megvalósuló – összesen 50 milliárd forint értékû beruházási programcsomaghoz használják fel. A hitelbõl 9-10 milliárd forintnyit az olefingyár kapacitásának 15 százalékos bõvítésére, a többit pedig az új polipropiléngyár felépítésére, illetve gyártósorok vásárlására fordítják.

(A Magyar Vegyipar 1998 évi 8. számából)

 

Reanal Átmeneti visszaesés mellett az 1998. I. félévi eredmények alatta maradnak a várakozásnak, a feladatok pedig meghaladják azt. Nem haladják meg viszont a vállalat teljesítõképességét. A REANAL ma minden nehézsége ellenére jobb piaci pozícióban van, jobb a mûködõ képessége, belsõ szervezettsége, mûszaki színvonala, mint korábban, ezért jobbak a kondíciói is. Ebben a félévben befejezték a dialízis üzem próbaüzemelését. GMP-körülményeket teremtettek a térhálós dextrán gyártásához, a vállalati tevékenység egészére kiterjesztették az integrált információs rendszert és április elsejével 24,1 százalékos bérfejlesztést hajtottak végre.

A második félév egyik kulcsfeladata a készletgazdálkodás optimalizálása lesz, a másik pedig a belföldi értékesítés és azon belül elsõsorban a labor-vegyszerforgalom fellendítése.

 

(A Magyar Vegyipar 1998 évi 8. számából)


Néhány mondatban a Magyar Mérnöki Kamara
Vegyészmérnöki Szakmai Tagozatáról

Az 1997 évi LVIII sz. (ún. kamarai) törvény életbe lépése lehetõvé tette a Magyar Mérnöki Kamara (MMK) megalapítását. A megalakuló szervezet fõ feladatának a mérnöki szakmai csoportok önigazgatásának megteremtését, ezen belül a szakmai-minõségi és etikai elvek kidolgozását, érvényesítését, azok jogszerûsítését, valamint az ellenõrzési rendszer megszervezését fogalmazta meg. Az alaptörvény tagsághoz és névjegyzékbevételhez rendel minden mûszaki, tervezõi, mûszaki szakértõi és mûszaki ellenõri tevékenységet.

A területi, illetve országos kamarai intézmények mozgásterét kellõ számú, részletes paragrafus-sor mutatja meg, ugyanakkor a szakmai tagozatok létére csupán a 18.4 § utal. Ennek pontos tartalma:

“A szakmai tagozat véleményezési és egyetértési joggal rendelkezik, amely a kamarai állásfoglalások elõkészítése során az érintett szakmai tagozattól nem vonható el, véleményét a kamara állásfoglalásában képviselni kell.”

A Magyar Mérnöki Kamara Vegyészmérnöki Tagozatának (MMK-VT) megszervezése 1997 februárjában kezdõdött. Az elõkészítõ munkában a résztvevõk legnagyobb feladata a tagozati ügyrend kulcselemeit jelentõ megfelelõ tevékenységi kör megállapítása volt. A témában érintett szakértõk többségi véleménye alapján az alábbi “munkaterület” állt össze:

– tervezõi, mûszaki szakértõi és ellenõri jogosultság elbírálása és a névjegyzékbe vétel,
– szakmai illetékességüket érintõ jogszabály-alkotási, szabványosítási, mûszaki szabályozási, akkreditálási, minõségügyi tevékenységek, a mûszaki felsõoktatás képzési, át- és továbbképzési követelményeinek véleményezése,
– mesteriskolák, tervezési gyakorlatok szervezése egyetemi hallgatók számára,
– a Ph. D és posztdoktori rendszer egyetem-ipari közös érdekszférába integrálásának kezdeményezése,
– mérnöketikai kérdések megválaszolása,
– mérnöki teljesítmény tarifarendszerének véleményezése,
– a mûszaki felsõoktatás felhasználói támogatásának véleményezése.

A MMK-VT 1997. május 28-i alakuló taggyûlésén 58 mérnöki kamarai tag fogadta el a Tagozat célkitûzéseit és ügyrendjét. Az alapító tagok megválasztották a Tagozat elnökét, az elnökségi tagokat, illetve a Minõsítõ Bizottság szakértõit.

1997-ben elkészült a Tagozat Minõsítési Ügyrendje. Megkezdõdött a mûszaki felsõoktatás intézményeivel esedékes együttmûködési rendszer kidolgozása. A Tagozat kezdeményezte az 1998. március 16-án Veszprémben megszervezésre került “Irányelvek a jövõ vegyészmérnökképzésében” c. konferenciát. (Ennek állásfoglalásait a MMK felé továbbította.)

1998. szeptember 9-én megalakult a Tagozat elsõ szakosztálya, a Korrózióvédelmi Szakosztály. Jelenleg szervezés alatt áll a Szervetlen Kémiai, Anyagmérnöki, Gyógyszeripari és Olajipari Szakosztály alapítása.

A Tagozat keresi a kapcsolatot a szakterületet érintõ tudományos egyesületekkel, szövetségekkel és szakmai szervezetekkel az értelmes együttmûködés õszinte, korrekt szándékával.

Marton Gyula
a MMK-VT elnökhelyettese


A vegyipar makrogazdasági hírei

Tallózás vegyipari szemmel a Gazdasági Minisztérium
1998. júliusi sajtószolgálatából
Lapzárta (szeptember 17.) elõtt kaptuk kézhez a Gazdasági Minisztérium Sajtó és Tájékoztatási Fõosztálya által kiadott Sajtószolgálat címû kiadvány 1998. júliusi számát. Ebben tallóztunk vegyipari szemmel.

A vegyipar termelési volumenének indexei összehasonlító áron. Az elõzõ év azonos idõszaka = 100 mértékegységben az 1998. elsõ négy hónapjának adata a vegyiparban és az iparban az alábbiak szerint alakult:

vegyipar ipar összesen
január 99,7 111,0
február 93,9 114,8
március 108,1 122,2
április 103,3 110,9

1997 havi átlaga = 100 mértékegység-ben (szezonálisan kiigazítva) az adatok a következõk:

vegyipar ipar összesen
január 99,3 141,0
február 105,2 147,2
március 106,4 145,5
április 120,2 148,9

Foglalkoztatás és átlagkereset. A vegyipar 1997 (!) elsõ négy hónapjában 81700 fõt foglalkoztatott, amelyek nettó átlagkeresete 54 316 Ft volt, ami az ipari ágazatok között a legmagasabb és a nemzetgazdasági átlag 128,9 %-a.

Külföldi tõkebefektetés. 1997 évben a nemzetgazdaságban befektetett külföldi tõke 62 261 MFt volt, amibõl mindössze 269 MFt került a vegyiparba; ami termelési részarányánál jóval kisebb érték. A külföldi vállalkozók a feldolgozóiparba 13 640 MFt, a gépiparba 9 370 MFt-ot ruháztak be. Nem alakult kedvezõen az 1998. I-IV. hónapja sem: a vegyiparba a népgazdaságba beérkezett 8 295 MFt-ból csak 27,5 MFt jutott. Az év elsõ négy hónapjában a nemzetgazdaságban újonnan alapított 1031 vegyes tulajdonú gazdasági szervezetbõl csak 7 a vegyipari.

Beruházási adatok 1992-97. A közelmúltban vizsgált utóbbi hat év változatlan áron számított, összességében 1130 milliárd Ft értékû ipari beruházásban 71,6 % volt a feldolgozóipar, 26,8 % az energetikai ágazatok és 1,6 % a bányászat súlya.

A feldolgozóiparon belül vizsgálva az elmúlt hat évben a legnagyobb – 1992 évi áron számolva 250 milliárd Ft – értékû beruházás a vegyiparban valósult meg! Súlya a feldolgozóipari beruházásokban közel egyharmados (31,2 %). Torzítja a képet, hogy a fenti beruházások felét a MOL Rt. fejlesztései adták. Az óriás cég 1992 éves árszinten számított 128 milliárd Ft értékû beruházásából a ténylegesen a vegyiparba sorolható kõolajfeldolgozás az összes beruházás 40 %-át sem érte el. A vegyipar súlya az ipari beruházásokon belül az utóbbi két évben érdemben nem változott. A vegyiparon belül azonban a kõolajfeldolgozás beruházásainak növekedését jóval meghaladta a vegyi alapanyagok és termékek, valamint a gumi és mûanyagtermékek gyártásának fejlesztési üteme.

Ezért azután nem lehet csodálkozni, ha a feldolgozóipar szakágazatait beruházási költségeik részaránya szerint rangsorolva a toplista:

1. kõolajfeldolgozás 15 %
3. gyógyszeripar 5,3 %
4. mûanyagtermékek gyártása 2,8 %
6. mûanyagalapanyag-gyártás 2,3 %

Az elemzés azt is megállapítja, hogy a feldolgozóipar beruházásainak reálértéke 1996-ban mindössze 32,3 %-kal, 1997-ben 43,8 %-kal haladta meg az 1991. évi szintet, amely a versenyképesség növelését célul tûzõ iparpolitika elvárásaihoz mérten változatlanul alacsonynak mondható.


Vissza