A magyar vegyipar és kémiatudomány


ÖSSZEFOGLALÁSOK

Kerti József: Irányzatok, tapasztalatok és tévtanok a mágneses és elektrosztatikus "folyadékkezelés'' témakörében. A mágneses és elektrosztatikus tér hatása folyadékokra

Az ún. mágneses és elektrosztatikus víz-(általában folyadék)-kezelést több évtized óta számos szabadalmas tünteti fel alkalmasnak arra, hogy az a gyakorlatban való felhasználás számára mindig elônyösen, de semmiképpen sem hátrányosan változtassa meg a folyadékok sajátságait. Ezen állítás különös voltára utalással a közlemény az állítólagos kezelés állítólagos termékét -- nem minden irónia nélkül -- "filantróp víz'' megnevezéssel illeti s egyúttal kimutatja, hogy ezeket a hatásokat mindmáig soha nem igazolták szabatos, reprodukálható kísérleti adatokkal, s emellett ezen ,,kezelés'' puszta feltételezése is ütközik a termodinamika alapvetô törvényeivel az örökmozgó lehetetlensége miatt.

[Magy. Kém. Lapja, 52, 533 (1997)]

Fekete Jenô--Romvári Zsuzsanna--Klebovich Imre--Ürmös István: A nagyhatékonyságú folyadékkromatográfia (HPLC) fejlôdése és alkalmazási lehetôségei, I.

A szerzôk a teljesség igénye nélkül megpróbálták nagyvonalakban összefoglalni a HPLC-vel kapcsolatos fejlôdési tendenciákat (módszer, oszlop, detektálás) és a alkalmazási lehetôségeket. A modern elválasztástechnikai módszerek közül a nagyhatékonyságú folyadékkromatográfia (HPLC) alkalmazása a legszélesebb körû. A HPLC fejlôdését a kolonnatechnológia, a mûszerezettség és nem utolsó sorban a számítógépes irányítás nagy mértékû fejlesztése tette lehetôvé. A kapcsolt technikák közül a HPLC-MS-MS technika az atmoszférikus nyomású ionforrással nem csak az ismert vegyület pontos mennyiségi, hanem az ismeretlen komponensek szerkezetének meghatározását is lehetôvé teszi.

[Magy. Kém. Lapja, 52, 540 (1997)]

Kónya József -- M. Nagy Noémi -- Várallyai László: A b-sugárzás visszaszórásának gyakorlati alkalmazása felületi rétegek vastagságának mérésére

A b-sugárzás és anyag kölcsönhatásán alapuló visszaszórási jelenség lehetôséget ad hordozóra leválasztott vagy felhordott rétegek vastagságának és egyenletességének roncsolásmentes meghatározására. A dolgozatban a szerzôk akrilfestékréteg vastagságát vizsgálják 45Ca-, ill. 90Sr +9 0Y)-izotópok segítségével, megadják az izotópok kiválasztásának szempontjait az egyes vastagságtartományok esetén.

[Magy. Kém. Lapja, 52, 549 (1997)]

Kristóf Tamás -- Salamon Tamás: Számítási módszer többkomponensû kémiai egyensúlyok grafikus megjelenítésére

A termodinamikai stabilitási diagramok jellegzetes példája a potenciál--pH diagram. Szerkesztésük összetett kémiai rendszerek esetén nagyon bonyolulttá válik. A probléma megoldására olyan általános módszert dolgoztunk ki, amely felhasználja az anyagi rendszerre felírható teljes kémiai egyenletrendszereket. A számítógépes szerkesztési eljárás illusztrálására a vas-kén vizes rendszerre mutatnunk be potenciál--pH diagramokat.

[Magy. Kém. Lapja, 52, 553 (1997)]

Kovács András: Biológiailag gyorsan lebomló kenôanyagok

A technika mai állása és a racionális munkavégzés körülményei között elkerülhetetlen, hogy elhasznált kenôolaj a környezetbe ne kerüljön, ahol ezeket a szennyezô anyagokat arra szakosodott mikroorganizmusok megfelelô tápforrás kiegészítô elemek megléte esetén elsôsorban vízre és szén-dioxidra bontják le rövidebb vagy gyorsabb idôn belül. Értelmezzük a biológiai lebomlási képesség fogalmát, ismertetjük a biológiai lebonthatósági vizsgálati gyakorlatokat, párhuzamot vonunk a laboratóriumi és a természetes lebomlási jelenségek és jellemzôk között. A kenôanyagok használat közben megváltozott összetétele akadályozza a biológiai lebomlási folyamatok hatékonyságát. A biológiailag könnyen lebomló kenôolajok piaca a környezetvédelmi törvénykezés szigorának köszönhetôen elsôsorban a veszteséges kenési, a kis üzemi szigorúsági körülmények közötti alkalmazásoknál valósul meg. A késztermékek formulázásában az alkalmazás közbeni stabilitás igényének és a lebomlási követelménynek antagonisztikus feladatával kell megbirkózni, alapvetôen az alapolaj kiválasztására helyezik a hangsúlyt és törekednek a mikroorganizmusokra különös veszélyt jelentô fémtartalmú adalékokat a kompozícióból számûzni.

[Magy. Kém. Lapja, 52, 557 (1997)]

Czimmer Györgyi: Levegôszétválasztó technológiák

A közlemény áttekinti a levegôszétválasztás technológiáiban, ezen belül a membránszeparáció, a nyomáslengetéses adszorpció valamint a kriogén rektifikáció területén az elmúlt néhány évben végbement változásokat. Bemutatja az egyes technológiákkal elérhetô termékmennyiségeket és termékminôségeket, az egyes technológiák fajlagos energiaigényét. Vázolja a további fejlesztések irányvonalait.

[Magy. Kém. Lapja, 52, 565 (1997)]


Vissza