Egyesületi élet

MKE HÍREK

Az MKE Intézôbizottsága a nyári szünet után elsô ülését október 15-én tartotta, melyen a júniusban alakult Gazdasági Kabinet terjesztette elô javaslatait az MKE gazdasági tevékenységének jobbítására annak érdekében, hogy 1998. évre nullszaldós mérleg legyen tervezhetô. A javaslatok alapján a döntést az IB a novemberi ülésre halasztotta.

Az ülésen elnöklô Kálmán Alajos MKE elnök megerôsítette megválasztásakor hangsúlyozott elképzelését arról, hogy az MKE operatív vezetô szerve az Intézôbizottság.

A különfélék között Kálmán Alajos bemutatta a Náray-Szabó István Tudományos Díjban részesülôket illetô érem mintapéldányait. Az egyiket Ács József szobrászmûvész, a másikat Vizi Béla szobrász tervezte. A család választása Ács József mûvére esett.

MTESZ HÍREK

A MTESZ és a Nemzeti Szakképzési Intézet között 1997. június 24-én együttmûködési megállapodás jött létre a szakmai tapasztalatok és információk kölcsönös átadására.

Ugyancsak együttmûködési megállapodást között a MTESZ 1997. július 4-én az Ipari Parkok Egyesületével, melynek során törekednek a minél szélesebb körû ismeretátadásra annak a kölcsönös és tartós érdekek érdekében, melyek a nemzetgazdaság szerkezetének folyamatos korszerûsítését és fejlesztését szolgálják.

TÁJÉKOZTATÓK RENDEZVÉNYEKRÔL

Már korábban hírt adtunk arról, hogy az MKE és a Festékipari Kutató Kft. közös rendezésében 1997. december 2. és 4. között Magyar Festék Szimpózium -- MFS '97 -- megrendezésére kerül sor, mely fórumot biztosít a festékipari szakemberek közép-európai nemzetközi talákozójára.

A konferenciának a Budapesti Mûszaki Egyetem ad otthont a korábban meghirdetett Budapesti Kongresszusi Központ helyett a kedvezôbb szervezési költségek következtében.

A konferencián 18--20 elôadás hangzik el elsôsorban a környezetbarát, a korszerû bevonóanyagok, a vízzel higítható rendszerek alapanyagai, gyártástechnológiai, alkalmazási körülményei, vizsgálati módszerei és tulajdonságainak tárgykörében.

A konferencia nyelve angol és magyar. A szervezôk szinkrontolmácsolást biztosítanak.

A konferenciával párhuzamosan kerül sor szintén az MKE és a Festékipari Kutató Kft. közös szervezésében 1997. december 3-án és 4-én a Budapesti Mûszaki Egyetem aulájában és emeletén a Magyar Festék Kiállítás '97 megrendezésére, mely a festékipari alapanyagok, gépek, berendezések, mûszerek és szolgáltatások bemutatására ad lehetôséget.

A kiállításon való magyar részvétel ösztönzésre OMFB támogatás igénybevételével a rendezôk elônyös árakat alakítottak ki.

A decemberi kiállítás kiváló alkalom arra, hogy a következô év reményteljes indításához termékek, illetve szolgáltatások teljes választéka bemutatásra kerüljön és találkozzanak a régi vagy leendô üzleti partnerek, cégüknek új kapcsolatokat, termékeiknek új alkalmazási területeket biztosítva.

A kiállítás 400--500 m² területen 30--40 kiállítónak ad helyet, melyek között számos ismert külföldi alapanyaggyártó és festékgyártó már jelezte helyigényét.

A konferencia és kiállítás kísérô rendezvénye a megnyitás délutánján a szervezôk állófogadása a résztvevôk számára, valamint a kiállítás elsô napján a Rohm Haas fogadása.

A rendezvényekkel kapcsolatosan további információt, felvilágosítást az MKE titkársága ad.

BESZÁMOLÓK RENDEZVÉNYEKRÔL

XXXII. Komplexkémiai Kollokvium
(Kecskemét, 1997. június 4--6.)

A Magyar Kémikusok Egyesületének hazai rendezvényei között az egyik legrangosabbat, az 1963-ban Balatonszéplakon az akkor már kialakult vagy éppen szervezôdô komplexkémiai iskolák (ELTE, JATE, KLTE, VE) vezetô oktatói és kutatói (Beck Mihály, Burger Kálmán, Körös Endre) által útjára bocsátott és a késôbbiek során kitüntetett figyelemmel gondozott és kísért, immár hagyományosnak mondható Komplexkémiai Kollokviumot ebben az esztendôben Kecskeméten a Hotel Szaunában rendezte meg az MKE Komplexkémiai szakcsoportja. Az 1. táblázat adatai is mutatják, hogy az elôadások száma 1997-ben is az elmúlt tíz esztendô során tapasztaltaknak megfelelôen alakult.

A kollokviumon elsôsorban a már említett iskolák oktatói és kutatói számoltak be a komplexkémia különbözô területén hazai laboratóriumokban és kiterjedt nemzetközi együttmûködés keretében elért új eredményekrôl. A hagyományoknak megfelelôen lehetôséget kaptak a tehetségüket már Tudományos Diákköri Konferencián is bizonyító, s tudásukat PhD programok keretében fejlesztô fiatal kémikusok, vegyészmérnökök és kémiaszakos tanárok. A programfüzetben az elôadók és az elôadások társszerzôi között Ausztrália, Ausztria, Olaszország, Svájc és Svédország komplexkémikusainak nevét is feltüntethették a szervezôk.

A hazai koordinációs kémia "erejét" az mutatja, hogy a komplex vegyületek szerkezetének, egyensúlyi folyamatainak és kinetikai viselkedésének megismerésére irányuló kutatások újabb és újabb területeket ,,hódítanak meg''. Elég csupán az egyre dinamikusabban fejlôdô biokoordinációs kémiára, a fémkomplexekkel katalizált homogén és heterogén katalitikus szelektív szintézisekre, a koordinációs vegyületek ipari, gyógyászati felhasználására és a természet globális egyensúlyi folyamataiban is jelentôs szerepet játszó reakciók vizsgálatára utalnunk. A kollokviumon valamennyi itt említett területrôl elhangzott több figyelemre méltó elôadás. A beszámolókat általában élénk érdeklôdés kísérte, s az elôadóterem nemcsak a június elején kissé szokatlan meleg és a légkondicionálás hiánya miatt volt idônként forró, hanem azért is, mert az elôadók egyrészt rendre "telt ház'' elôtt mutatták be munkáikat, másrészt gyakran kellett több kérdésre választ adniuk és a megjegyzésekre reagálniuk. Ennek ellenére néhány, sok Komplexkémiai Kollokviumon ,,edzett'' kolléga megjegyezte, hogy egy-egy PhD hallgató elôadása során olyan alapos munkát és több oldalról alátámasztott eredményeket ismerhettünk meg, ami sokkal inkább jellemzô már befejezett, lezárt mûvekre, mint fiatal kutatók elsô "szárnypróbálgatására". E megjegyzésekbôl arra következtethettünk, hogy bizonyos értelemben hiányoztak azok az elôadások -- bár ilyenekre is volt példa --, amelyek valaminek a kezdetét, vagy méginkább a kutatásokat igazán széppé és vonzó kalanddá felemelô megoldatlan problémákat és igazolásra, bizonyításra váró sejtéseket tártak volna az érdeklôdô hallgatóság elé.

A 2. táblázat adataiból nyilvánvaló, hogy az elhangzott elôadások ,,területi megoszlásában'' egyfajta kiegyensúlyozatlanság mutatkozott. A Kossuth Lajos Tudományegyetem Szervetlen és Analitikai Kémia és Fizikai Kémia tanszékein folyó intenzív és eredményes koordinációs kémiai kutatásokat jól tükrözte, hogy az elôadások több mint felét a KLTE munkatársai tartották. Az elôzô kollokviumhoz viszonyítva kevesebben vettek részt a József Attila és az Eötvös Loránd Tudományegyetemrôl (3, illetve 0 elôadás). Örvendetesnek mondható egyfelôl az, hogy ismét szerepelt néhány külföldi elôadó, másfelôl az, hogy a kollokviumon újra megjelentek a Janus Pannonius Tudományegyetem és a Soproni Egyetem munkatársai is.

A Komplexkémiai Kollokvium 1998-ban eléri azt a kort, amit "hivatalosan" a fiatalság felsô határaként szokás megjelölni. A szervezôk bíznak abban, hogy a "felnôtté válás születésnapját" egy újabb sikeres rendezvénnyel lehet emlékezetessé tenni.

XXVI. Kolorisztikai Szimpózium
(Tata, 1997. szeptember 10--12.)

A Magyar Kémikusok Egyesülete 1997. szeptember 10--12. között Tatán rendezte meg a Kolorisztikai Szimpóziumot, amelynek sora ezzel immár a második negyedszázados ciklusba lépett. A Szimpózium célja, hogy idôrôl idôre áttekintést adjon a különbözô iparágakban színekkel foglalkozó szakemberek munkájáról, a színtannal, színérzékeléssel, színméréssel, színmegjelenítéssel, színes környezettervezéssel kapcsolatos hazai és nemzetközi kutatások eredményeirôl, továbbá az objektív színmeghatározás terén használatos mûszerek fejlôdésérôl.

Örömmel állapíthattuk meg, hogy a résztvevôk száma az elôzô Szimpóziumhoz képest emelkedett (ezért is kellett új helyet keresni a rendezvény számára) és a közel 70 résztvevô mintegy harminc céget, kutatóhelyet és oktatási intézményt képviselt.

A megnyitó elôadást immár hagyományosan Lukács Gyula tartotta az egyéni éthoszról. Számos gondolatot vetett fel a jelenkor problémáival kapcsolatban, amelyek az egyéni éthoszra is hathatnak.

Az elsô nap szakmai programjának gerincét a Budapesti Mûszaki Egyetem Szerves Kémiai Technológia Tanszékén folyó kutatásokról tartott elôadások alkották. A Rémi E., Perdi Sz., Lepenye Gy., Fenyvesi É., Rusznák I., Vig A. kutatócsoport elôadásai a ciklodextrin új alkalmazási lehetôségeivel foglalkoztak. A ciklodextrinek széleskörû felhasználását mutatja, hogy az egyik munkában (Perdi Sz.) a vízben oldhatatlan fénystabilizátorok szolubilizálását, a másikban (Rémi E.) textíliák formaldehidmentes kikészítését végezték különbözô ciklodextrinekkel, reményteljes eredményekkel. Szintén textílipari témát tárgyalt Czilik M., Csányi S., Rusznák I., Vig A. elôadása, amelyben az objektív fényállóság-értékelés (pl. számítógépes képfeldolgozással) lehetôségeit vizsgálták, különös tekintettel a hagyományos értékeléshez felhasznált kék skálában mutatkozó hibák kiküszöbölésére. A technológiai fejlesztés körébe tartozott Csontos I., Marosi Gy., Kômives J. elôadása, amely azoszínezékek számítógépes folyamatirányítással megoldott környezetkímélô elôállításáról, a diazotáláskor keletkezô nitrózus gázok mennyiségének csökkentésérôl számolt be.

A textíliák mosásához ajánlott mosóporok hatásvizsgálatával foglalkozott Geri I., Süvegesné Váradi G., Szabó Tné. elôadása, amely a reklámokban megjelenô, különbözô hangzatos néven nevezett, de nehezen értelmezhetô mosópor tulajdonságokat (pl. "mélymosó hatás") fordította le az alkalmazástechnikai vizsgálatok nyelvére és hasonlította össze. Számos, a mindennapokban is hasznosítható információval lett gazdagabb a hallgatóság az üzletekben kapható igazán sokféle mosópor hatásosságának vonatkozásában.

A. Mayer a nap külföldi elôadója a felületek reflexiós tulajdonságairól és ehhez kapcsolódóan a fényességfelmérésrôl tartott részletes és alapos áttekintést.

Szeliné Szomor J., Pozsik T., a kerámiagyártás színbeállítási és színreprodukálhatósági problémáit ismertette, számos mintával illusztrálva a színek születésének bonyolult, az égetés és az alapanyag számtalan jellemzôjétôl függô folyamatát.

A második nap délelôttjén a Veszprémi Egyetem Képfeldolgozás és Neuroszámítógépek Tanszékén folyó kutatásokkal ismerkedhettek meg a szimpózium résztvevôi. Az igen érdekes és aktuális témájú 5 elôadás alapvetôen a képernyôn történô színmegjelenítés aktuális kérdéseivel foglalkozott. Schanda J. a képmegjelenítôn létrehozott és nyomtatóval megvalósított képek színmegjelenítési eltéréseinek problémáit tárgyalta, a CIE legújabb kutatásainak fényében. A különbözô médiumok által megjeleníthetô színtestek eltérései és az eltérô adaptációs állapotok miatt a folyamatok leírására több modell is létezik, melyek összehasonlítása jelenleg is folyik.

Kránicz B. a spektrális mérések feldolgozásának új, az eddiginél pontosabb matematikai módszereit ismertette katódsugárcsöves és aktív mátrixos képmegjelenítôk példáin. A számítógépes információfeldolgozás egyik fontos tényezôje felhasználói oldalról a monitoron megjelenô íráskép olvashatósága. Gombos K. egy monitortesztelô program felépítésérôl és a felhasználásával kapott eredményekrôl számolt be, míg Bodrogi P. a környezeti megvilágításnak a színes képernyôk olvashatóságára gyakorolt hatását elemezte, Síkné Lányi C. pedig a napról-napra egyre népszerûbb, az oktatásban is egyre gyakrabban felhasznált multimédiás programok színhasználatáról mutatott be néhány elrettentô példát, valamint beszámolt egy készülô színtani oktatóprogramról és az abban alkalmazott helyes színválasztásról.

A délelôtti programot Fillinger L., Dézsi Gy., Andor Gy. elôadása tette teljessé, az Országos Mérésügyi Hivatal nagypontosságú spektrofotométerérôl. A közelmúltban felújított, számítógép vezérelte egyfényutas mûszer relatív reflexió, ill. transzmisszió mérésére egyaránt alkalmas a 350--800 nm-es hullámhossz-tartományban, háromféle mérési geometriában.

Az emberek mintegy 10%-át teszik ki színtévesztôk, ezért is kísérte megkülönböztetett érdeklôdés a délutáni szekciót, amelyet elsôsorban a színlátási hibákkal és a színtévesztés korrekciójával foglalkozó elôadások töltötték ki. A Budapesti Mûszaki Egyetem Finommechanikai, Optikai Tanszék kutatócsoportja -- Ábrahám Gy., Wenczel K., Kucsera I. és Soterius M. -- négy elôadásban számolt be a nemzetközileg is elismert kutatásaik utóbbi két évben elért eredményeirôl. Wenczel K. elôadásából megtudhattuk, hogyan látják a színeket a színtévesztôk. Az eredmények meggyôzôen bizonyították a színtévesztésre kidolgozott elméleti modell és a korrekciós megoldás helyességét. Kucsera I. az emberi színlátás anomális típusainak modellezésérôl beszélt, a modellezett színtévesztési típusok egy részét már a gyakorlatban is sikerült azonosítania. Soterius M. a színérzékelô receptorok mérésére kifejlesztett mûszer felépítését és a mérési eredményeket mutatta be. Végül Ábrahám Gy. a színtévesztést korrigáló szûrôk kiválasztásának módszerét ismertette. Osztatlan örömöt keltett a hallgatóság körében, hogy a színtévesztést korrigáló szemüvegek már Budapesten és több más városban is elkészíttethetôk.

A második napon a külföldi elôadókat J. Hartmann képviselte, aki a színminôség-ellenôrzés új szempontjairól számolt be. Az új színminôség-ellenôrzô szoftver a szokásos színmérési adatokon túl számos további lehetôséget is tartalmaz, pl. az eredmények többféle statisztikai értékelése, valamint két- és háromdimenziós megjelenítése terén. Új lehetôség a szín-tûréshatárok (tûrési ellipszoidok) felhasználói döntések elemzésével történô számítógépes meghatározása és a teljes színtérre való kiterjesztése.

A Szimpózium zárónapja a színrendszerek jegyében telt. Elsôként Schanda J. adott tájékoztatást a jelenleg elfogadott nemzetközi színrendszerekrôl, a CIE legújabb ajánlásának tükrében. A CIE TC 1-31 bizottság jelentése szerint a ma használatos színrendszerek -- a több közös jellemzô ellenére -- annyira eltérô célokra és felhasználási területekre készültek, hogy jelenleg nem választható ki egyetlen, minden célra egyformán jól használható, szabványosítható színrendszer. Arra azonban feltétlenül szükség van, hogy kialakítsanak egy egységes kritériumrendszert, amelynek segítségével a színrendszerek összehasonlíthatók. Az biztos, hogy a XXI. század elején még mindig több színrendszert fognak használni a szakemberek.

Az utolsó napra is jutott külföldi elôadó A. Nilsson személyében, aki az NCS színrendszer második kiadásáról adott tájékoztatást. Az új kiadásban megnövelték a minták számát, a gyártáshoz környezetbarát festékeket használnak fel és fokozott gonddal járnak el a színminták pontosságát illetôen.

Kovácsné Stahl Á. elôadásában a festékipari gyakorlatban elôforduló színrendszereket hasonlította össze. Rendkívül szemléletesen mutatta be a különbözô területeken alkalmazott színrendszerek, színminta-gyûjtemények és gyári színkártyák eltérô számozási módjaiból, a színminták különbözô pontosságú ismétlôdô kiadásaiból fakadó nehézségeket. Hadnagy A. az általa kidolgozott V*H*C* színrendszert hasonlította össze a Munsell rendszerrel. A bemutatott minták szerint az új rendszer bizonyos színezetek esetén jó közelítést mutat a megfelelô, azonos színezetû Munsell minták egyeneseivel.

A Szimpózium két, a színek esztétikai vonatkozásaihoz kapcsolódó elôadással zárult. Somorjai L. egy "Színtankönyv" didaktikai felépítését és gyakorlati anyagát állította össze szakközépiskolai hallgatók oktatásához. Breitkopf Gy. egy nagyvállalat, a Magyar Posta teljes arculatváltásának folyamatát hozta közel a résztvevôkhöz videófilmjeivel, a közreadott dokumentáció pedig szemléletesen mutatta a rendkívül sokrétû, nem csak a szín- és formavilágra, hanem a kommunikáció és a külsô megjelenés összhangjára is kiterjedô tervezôi munkát. Természetesen egy ilyen nagy volumenû feladat megvalósítása csak fokozatosan történhet.

A tudományos programmal egyidejûleg, élénk érdeklôdés mellett megtartott kiállításon a szakemberek megismerhették a legújabb szín- és fényességmérô mûszereket, színanalizáló és festékipari berendezéseket, számítógépes méréskiértékelô programokat. Az elôadások közötti szünetekben, valamint az elôadások után hasznos és tartalmas szakmai eszmecserékre került sor, segítve a különbözô területeken dolgozó szakemberek közötti kapcsolatok kialakulását.

Kovácsné Stahl Á. -- aki szervezôként, szakemberként és háziasszonyként egyaránt kivívta a konferencia résztvevôinek teljes elismerését -- zárszavában kiemelte, hogy a színekkel kapcsolatos kutatások centruma a három egyetemi tanszék, ami a jövôre nézve reményteljesnek mondható. A Szimpózium egyik fontos érdeme, hogy bemutatkozási lehetôséget biztosít a fiatal oktatók, kutatók számára is, munkáik szélesebb szakmai plénum elôtti megismertetésére.

Reményét fejezte ki, hogy a következô Kolorisztikai Szimpóziumon növekvô részvétel mellett, hasonlóan jó hangulatban találkozhat a színekkel foglalkozó szakembergárda. Egyöntetû vélemény volt, hogy a Tatai Edzôtábor nagyon kellemes, a technikai eszközök tekintetében is kifogástalan környezetet biztosított a rendezvény lebonyolításához, a következô találkozóhoz tehát (ha a lehetôségek is engedik) a helyszín már adva lenne.