Az izzadság csak víz; mitõl szagos mégis?
Az izzadság a H₂O-molekulákon kívül sok más molekulát is tartalmaz.

Például?
A verejtékmirigyek igen híg, kissé savas folyadékot termelnek, amely fõleg nátrium-kloridot, kálium-kloridot, tejsavat és karbamidot tartalmaz. A sportolók a melegben gyakran szednek sótablettákat, hogy pótolják a nátriumionokat és megelõzzék az izomgörcsöt, bár ez valószínûleg más okokra vezethetõ vissza.

Honnan jön a szag?
A Streptococcus albus baktérium tejsavat választ ki, amelyet más baktériumok megemésztenek. A folyamatban keletkezõ termékek többsége karbonsav, például butánsav (vajsav), pentánsav (valeriánsav) és hexánsav (kapronsav). A kapronsav glicerin-észtere elõfordul a kecskevajban; a sav a kecskérõl (latinul caper) kapta a nevét. A vajban vajsav-észterek is vannak, és ha a baktériumok lebontják ezeket az észtereket, vajsav képzõdik (részben ettõl szagos az avas vaj).
 

butánsav	pentánsav	hexánsav

A verejték más vegyületeket is tartalmaz, például hormonokat, butándiont (ennek a szaga a sajtéra emlékeztet) és "hónaljszagú" 3-metil-2-hexénsavat.
 

butándion	3-metil-2-hexénsav

Kezdenek-e valamit a rendõrkutyák az izzadsággal?
Igen, mert minden emberi verejték a vegyületek sajátos, egyedi keveréke. A kutyáknak ez olyan, mint az ujjlenyomat.

Hogy mûködnek az izzadásgátlók és a dezodorok?
Ezek a szerek neomicin nevû antibiotikumot és különbözõ cinksókat tartalmaznak, amelyek elpusztítják a baktériumokat. Rendszerint Al₂(OH)₅Cl és Al₂(OH)₄Cl₂ összetételû alumínium-hidroxi-kloridokat is kevernek a készíményekbe, hogy összehúzzák a pórusokat és csökkentsék az izzadást. (Ez emlékeztet az alumíniumvegyületeket tartalmazó timsórudakra, amelyeket borotválkozás után használtak a vérzés csillapítására.) Az is elõfordul, hogy a felszabaduló savakat szagtalan sókká alakítják át. A dezodorokba kevert illatanyagok minden szagot elfednek.

És mi van a babbal?
 

metántiol

A szerveztünknek naponta körülbelül fél liter olyan gáztól kell megszabadulnia, amely az étkezés, emésztés során keletkezik. Ennek mintegy a fele a levegõ nitrogénje, melyet az étellel együtt nyelünk le. A többi fõként az élelmiszerek lebontásából keletkezõ szén-dioxid. A fehérjék bakteriális lebontásakor azonban ammónia és hidrogén-szulfid is képzõdhet. A bab egyes oligoszacharidjai, például a raffinóz, nehezebben emészthetõk; amikor a vastagbélben lebomlanak, sok metán és egyéb gáz keletkezik, ezért több gáztól kell megszabadulnunk. (A tehenek naponta 500 liter metángázt "termelnek"!)

Ha az ételben, például a hagymában és a fokhagymában kénvegyületek vannak, erõs szagú metántiol (CH₃SH) is keletkezik; ez okozza a rossz lehelletet. Az emberi orr nagyon kis (0,000000002 százalék) metántiolt is megérez a levegõben. A kellemetlen szag néha hasznos: a földgázba egy kevés metántiolt kevernek, hogy érezzük a gázszivárgást.