Gyarmati Judit, Hoffer Krisztina, Oláh Eszter
Patrona Hungariae Gyakorló Általános Iskola, Gimnázium
Budapest

Az illékonyság mintaképe: a kámfor
A Sárospataki Diákvegyész Napokon elhangzott előadás



"Elillan, mint a kámfor." E mondást mindenki ismeri. Szerves kémia tankönyvünk a kámfornak mindössze a képletét mutatja be, a kámfor tulajdonságaival, technika- és kultúrtörténeti jelentőségével, gyakorlati alkalmazásával nem foglalkozik. Előadásunkban igyekszünk bemutatni mindazokat az érdekességeket, amelyekkel akkor találkoztunk, amikor “kutatásaink” során – elméleti és gyakorlati módon – a kámfor nyomába szegődtünk.

A kámfor története

A kámfort már az ókorban is ismerték. Kámforfából vagy babérnövényből vonták ki vizes párolással és desztillációval a kámforolajat, ebből kristályosodott ki a kámfor, melyet szublimációval tisztítottak meg. Voltak, akik fogfájás ellen fülbe tett kámfort ajánlottak. Dzsabir -  arab alkimista - a kámfort a spiritusok közé sorolta, amely csoportba azok az anyagok tartoztak, amik hevítéskor elgőzölögnek (kén, ammóniumsók, arzénvegyületek stb.).

A kámfor elemi összetételét /C10H16O/ Dumas 1840-ben határozta meg. 1872-ben Kekulé – a zseniális vegyész - a kámfornak is aromás szerkezetet tulajdonított, ebben azonban tévedett.

A kutatások néha csak jóval később igazolják a kutatók megérzését, hirtelen felismerését. Bredt már 1893-ban felírta a kámfor helyes képletét, felismerve áthidalt gyűrűs szerkezetét. Ez volt az első ilyen szerkezeti felépítésű vegyület, és sokan nem is akarták elhinni. A szerkezetbizonyító szintézis 1903-ban igazolta Bredt zseniális intuícióját.

A kámfor szerkezete, optikai izomériája

 A kámfor összegképlete C10H16O. Konstitúciója alapján neve: 1,7,7-trimetil-biciklo-(2,2,1)-heptán-2-on.



KÖKÉL-válogatás