Kémiatörténeti naptár

Január 1–31.

Rudolf Clausius (szül.1882. január 6.): alapvető szerepet játszott a termodinamika és a kinetikus gázelmélet kidolgozásában; tőle származik az entrópia szó.
Eilhard Mitscherlich (szül.1794. január 7.): kristályszerkezet; izomorfizmus.
Sören Sörensen (szül. 1868. január 9.) bevezette a pH fogalmát a hidrogénion-koncentráció mérésére.
Jan Baptista van Helmont (szül. 1579. január 12.) tőle származik a "gáz" szó; kísérlettel vizsgálta, hogy a növényi élet egyetlen "elemtől" (a víztől) származik-e. Idézet írásaiból..
William Prout (szül.1785. január 15.) Prout-hipotézis (minden atom tömege a hidrogén atomtömegének többszöröse).
Henry Bessemer (szül. 1813. január 19.) Bessemer-féle acélgyártás.
Otto Diels (szül. 1876. január 23.): a diénszintézis felfedezése (Kurt Alderrel); kémiai Nobel-díj, 1950.
John Charles Polanyi (szül. 1929. január 23.): kémiai reakciók dinamikájának kutatása; kémiai Nobel-díj, 1986.
Joseph-Achille Le Bel (szül.1847. január 24.): szerkezeti szerves kémia (tetraéderes szén-vegyértékek).
Robert Boyle (szül.1627. január 25.) elemek definiálása; Boyle-törvény felfedezése; kísérletek vákuummal; A kétkedő kémikus.
Ilya Prigogine (szül. 1917. január 25.) irreverzibilis folyamatok termodinamikája; "disszipatív" struktúrák; kémiai Nobel-díj, 1977.
Edward Morley (szül. 1838:. január 29.): Michelson-Morley kísérlet; relatív atomtömegek meghatározása.
Peter Agre (szül. 1949 január 30.) vízcsatornák a sejtmembránokban; kémiai Nobel-díj, 2003.
Irving Langmuir (szül. 1881. január 31.) felületi kémia (Langmuir-izoterma, Langmuir-Blodgett filmtechnika); kémiai Nobel-díj, 1932.



Kezdőlap