Kérdés: Hány nyelven beszélnek a madarak? Ugyanazt éneklik a rigók Franciaországban, mint Angliában?


1. válasz: Sok madárfaj esetében valóban kimutatható a "dialektus". Az egyik legismertebb példa a San Franciscó-i öbölben élõ fehér bóbitás veréb. Azt mondják, a gyakorlott ornitológusok az ének alapján néhány kilométeres pontossággal meg tudják mondani, hogy egy madár az öböl melyik részérõl való.
 
A madárdalnak nagy valószínûséggel van egy genetikai és egy tanult komponense. A tanult elem fontos a dialektusok kialakulásában. A fiókák azt a dialektust tanulják meg, amelyiket a szüleiktõl, szomszédaiktól hallanak. Ha egy kísérletben elválasztják a szüleiktõl és más vidékre viszik õket, az új terület dialektusát tanulják meg.

Az az idõtartam, amely alatt a fiókák énekelni tanulnak, fajonként változik. Néhány esetben csak egy pár hétig tart, máskor a madarak például a rigók életük végéig is tanulnak új elemeket.

Jonathan Wallace, Newcastle-upon-Tyne


2. válasz: Egyes fajok, például a pintyek esetében valóban elõfordulnak dialektusok, míg másoknál, például a kakukkoknál nem tapasztalható "tájszólás". A dialektus változása és a fiatal korban elsajátított éneklés között is van összefügés: az elszigetelten felnevelt kakukkok késõbb "rendesen" énekelnek, a pintyek nem. Egyes esetekben a dialektus elõsegíti a rokonok felismerését és az idegenek távoltartását.

Ami még érdekesebb, néhány dialektust mutató faj esetében az agyféltekék olyan jellegû specializálódására találtak jeleket, mint a kommunikáció és a beszéd esetében.

A madarak dialektusa érdekes hasonlóságot mutat az emberi beszéddel: a majmokkal ellentétben az embernek a születés után megfelelõ környezetben kell elsajátítani a nyelvet, és az emberi nyelv eltérõ a különbözõ vidékeken. Ez megkülönböztet minket más majmoktól.

Az ösztönös viselkedés természetesen csak akkor mutat földrajzi változást, ha megfelelõ genetikai változás van mögötte. A tanuláshoz kötõdõ viselkedés genetikai változás nélkül is módosulhat a különbözõ vidékeken. Az emberi kommunikáció részét képezõ sírás és nevetés például nem sokban tér el a Föld különbözõ részein.

D. Ladd, Department of Theoretical and Applied Linguistics
University of Edinburgh


3. válasz: Gyerekkoromban Észak-Londonban laktunk. Egy rigócsalád gyakran meglátogatotta a kertünket, és az évek során megtanultam "a beszédüket". Néhányat be is tudtam csapni: azt hitték, valamelyik családtagjuk hívja õket. Azt is megfigyeltem, hogy a daluk a napszak és az évszak szerint is változott.

Most Canberrában élek, és újra járnak hozzánk a feketrigók. Bár vannak hasonlóságok, más dalokat énekelnek. Azt sem értik, amit én énekelek nekik. Csak ülnek és néznek rám csodálkozva.
 
Ian Middleton, Canberra

 

Vissza a kérdésekhez
The Last Word Archive
Copyright New Scientist, RBI Limited 1998
For more science news and views, check out New Scientist