Kérdés: Valamikor elgondolkodtatott a Miért? rovat 35. kérdése, amelynek kapcsán én is hasonló jelenségre lettem figyelmes, amelyet azután a 82. kérdés formájában tettem fel még annak idején. Most erre a két kérdésre jutott eszembe egy gondolat, amely lehet kissé laikus válasz is egyben.

Tehát a kérdések a következõk voltak:

35. Egy pohár vízbe gyöngyöt teszünk, ami a pohár aljára kerül jelezve, hogy nagyobb a sûrûsége a vízénél. Viszont ha megkeverjük egy kanállal, a gyöngyök az örvény, illetve a pohár közepére sodródnak ahelyett, hogy a szélére vinné
õket a centrifugális erõ! Miért?

82. Miért gyûlnek össze középen a tubifexek, miután a tál vizét megkavarjuk és a víz forgása lelassul?


1. válasz: Egy hasonló jelenség kapcsán eszembe jutott egy esetleges magyarázat erre a jelenségre is. Az a hasonló jelenség a gázok termodinamikájához kötõdik, miszerint egy gázelegyben a termodinamikai egyensúly kialakulásakor a gázelegy különbözõ tömegû molekulái azonos hõmérsékleten vannak. Viszont ez a hõmérséklet a molekulák átlagos mozgási energiájának felel meg, amely kiszámolási képlete alapján (mv2/2) a nagyobb tömegû molekulák kisebb sebességel mozognak. Vagyis statisztikailag valahogy úgy alakul ki, hogy a nagyobb tömegû egybefüggõ részek, molekulák lassabban mozognak, mint a kisebb tömegûek.

Ehhez hasonlóan lehet, hogy a vízben lévõ nagyobb összefüggõ részek, mint a gyöngyök és tubifexek, a víz megkavarása után lassabban mozognak mint a vízmolekulák, és a nagyobb sebességû vízmolekulákra nagyobb centrifugális
gyorsulás hat a szélek felé, mint a kisebb sebességû nagyobb részecskékre, ezért inkább a vízmolekulák kerülnek a szélek felé, miközben a forgási középpont felé nyomják a jelen esetekben megfigyelt gyöngyöket és tubifexeket.

B.T., Budapest


2. válasz: lásd a gyöngyök esetét.



Vissza a kérdésekhez