Kérdés: Vidéken sétáltam a kutyámmal, és egyszercsak egy nyúl szaladt át az úton. A kutya nem látta a nyulat, de amikor odaértünk, ahol a nyúl átfutott, a földre szegezte az orrát és követte a nyomot. Tíz méter után érezte, hogy rossz irányba megy, és megfordult. Honnan tudta, merre szaladt a nyúl?

G. C.
Dorking
Surrey


Válasz: A kutya a nyom keresésekor elõször gyorsan jár, és körülbelül 13 szippantásból álló sorozatokkal pásztázza a terepet (kb. 6-ot szippant másodpercenként). Ha megvan a nyom, lassít, és körülbelül 36 szippantásból álló sorozatokkal követi a nyomot az egyik irányban (most is kb. 6-ot szippant másodpercenként). Orra közel van a földhöz, de nem érinti. A kutya ekkor dönti el, hogy merre ment a nyúl. Csak 25 lábnyomba kell beleszippantania, hogy az irányt kiválassza.

Az eredmény mintegy 4 másodperc alatt megszületik a lábnyomok fölötti levegõ "szagkoncentrációjában" észlelt különbségek alapján! Minél régebben van a lábnyom a földön, annál gyengébbnek tartja a kutya a szagát, és annál erõsebbnek érzékeli a szagot, minél több "szagmolekulát" észlel egységnyi idõ alatt. A követési irány kiválasztásához a kutya állandó ütemben szaglászik, és állandó magasságban tartja az orrát a szagtól (kb. 1 cm-re), s minden egyes szippantás során azonos levegõtérfogatot vizsgál meg.

D.P. M.
Leedsi Egyetem
Biológia Tanszék


Vissza a kérdésekhez
The Last Word Archive
Copyright New Scientist, RBI Limited 1998
For more science news and views, check out New Scientist Planet Science