Kérdés: Mivel a fejünk mindkét oldalán van fülünk, tudjuk, hogy jobbról vagy balról szólnak hozzánk. De hogyan különböztetjük meg az elölrõl és a hátulról érkezõ hangokat?

STEVE ARCH
Brüsszel


1. válasz: A hang eredetének megállapításához ösztönösen jobbra-balra mozgatjuk a fejünket. Az agy a hang irányát azoknak a különbségeknek az alapján határozza meg, amelyek a jobb és a bal füllel érzékelt hangerõsségek között vannak a fej két különbözõ helyzete esetén. A hátulról jövõ hang például a bal fülben erõsebb, ha a fejünket balra fordítjuk.

Földi élõlényekként lényegében két dimenzióra korlátozódunk, míg a madarak rendszerint egynél több tengely körül forgatják a fejüket, hogy megállapítsák, mi van jobbra és balra, lent és fönt, elöl és hátul. Egy fa tetején ez igen hasznos lehet. Azok az emlõsök például a kutyák és a nyulak , amelyeknek mozgékony, csésze alakú fülük van, nem forgatják a fejüket a hangforrás betájolásához, mert a fülüket különbözõ irányokba tudják állítani.

PEDRO GONZALEZ-FERNANDEZ
London


2. válasz: Csak akkor tudjuk megállapítani, hogy egy hangforrás elöl vagy hátul van, ha a hang néhány másodpercnél tovább szól. Ilyenkor a fej forgatásával változtatjuk a fülünkben érzékelhetõ hang erõsségét. A hang felé forduló fülünk erõsebb, a másik gyengébb hangot hall.

Viszonyítási alapként, "referenciahangként" célszerû állandó vagy ismétlõdõ hangot használni. Errõl úgy gyõzõdhetünk meg, hogy egy bekötött szemû embert a szoba közepére állítunk, és megkérjük, hogy mondja meg, hol áll az az ember, aki egyet tapsol. A kísérleti alany nem tudja megmondani, hogy elölrõl vagy hátulról jön-e a hang. Ha a tapsolást állandó zajjal, például beszéddel helyettesítjük, könnyebben megtalálja a hang eredetét. A hangforrás keresésének folyamatát láthatjuk is: elõfordul, hogy valaki elõször a rossz irányba fordítja egy kicsit a fejét, majd gyorsan a helyes irányba fordul.

GAVIN WHITTAKER


3. válasz: Az emberi fül belsõ szerkezete olyan bonyolult, hogy a külsõ részt, a fülkagylót gyakran figyelmen kívül hagyjuk, pedig ez segít a hang irányának megállapításában. A fülkagyló tölcsér alakú, hogy a longitudinális hanghullámokat összegyûjthesse és egy kicsit erõsíthesse emlékszünk még a múlt századi hallócsövekre? A fülkagyló nem párhuzamos a fejjel (hanem 2060 fokos szöget zár be vele), tehát a hátulról jövõ hangokat nem gyûjti össze és erõsíti olyan jól, mint az elölrõl érkezõket.
 

MARK ABBOTT
Moncalieri
Italy


4. válasz: Feltételezésem szerint ehhez a nagyon magas hangok érzékelése és a fülkagyló segít hozzá minket. Az emberi hallás határait 20 Hz-ben és 20 kHz-ben szokták megállapítani. A hangok hangszínének kialakulását azonban ennél sokkal magasabb hangok is befolyásolják, vagyis fülünk azokat is érzékeli, ha nem is olyan jól, mint az alacsonyabbakat.

A magasabb hangok azonban nem hajlanak el olyan mértékben, mint az alacsonyabbak, viszont jobban verõdnek vissza. Így fülünk bonyolult alakú kagylóján meglehetõsen érdekes változásokat szenvedhet egy-egy 20 kHz fölötti hang. Vagyis bármilyen irányból is jöjjön egy ilyen összetett hang, teljesen egyedi módon csillapodnak különféle komponensei. Ily módon nemcsak az elõre-hátra irányokat, hanem a föl-le irányokat is hallhatjuk. (Méghozzá nem fejforgatással, hanem tanulással.)

Illés Árpád


Vissza a kérdésekhez
The Last Word Archive
Copyright New Scientist, RBI Limited 1998
For more science news and views, check out New Scientist Planet Science