Elõször is a busz nem haladhat fénysebességgel. Még az is fantasztikus energiába kerülne, hogy megközelítse a fény sebességét.

De tegyük fel, hogy a busz a fénysebesség  99,999999%-ával száguld, és valaki a fénysebesség 0,000002%-ával (kb. 20 km/óra sebességgel) elõrerohan. Mi történik?

A busz sebességét egy külsõ megfigyelõhöz képest adtam meg, a benne ülõ utasok nem tudják meghatározni a sebességét. Ha a függönyöket elhúzzák, és a busz állandó sebességgel mozog, senki sem tudja megmondani, hogy a busz mozog-e egyáltalán. Tegyük tehát fel, hogy a busz sebességét egy álló haverhoz képest adtam meg, aki kivülrõl figyeli, hogy a busz elhúz elõtte.

Ha valaki a fénysebesség 0,000002%-ával fut a busz elejére, akkor a sebességét a többi utashoz képest adjuk meg, aki látja, hogy a futó elõreszalad. A nagy kérdés az, hogy az álló haver mit lát. Látja, hogy valaki elõrefut, de a sebességét csak kicsivel érzékeli többnek a fénysebesség  99,999999%-ánál. A két sebesség nem úgy adódik össze, ahogy várnánk. Miért?

A választ a speciális relativitáselmélet adja meg, de itt csak egy egyszerû, bár furcsa képpel érzékeltetjük, hogy mi történne. Az álló haver torzult buszt lát elsuhanni maga elõtt – olyan buszt, amely haladtában szinte palacsinta vastagságúra lapul össsze. A palacsintában olyan közel van a busz vége az elejéhez, hogy a futó sebessége a buszban csak nagyon kicsi lehet. Hogy a busz miért zsugorodik ennyire össze, arra szintén a speciális relativitáselmélet ad választ.