Szerte
a világon évente több millió tonna nátrium-szilikátot
gyártanak nátrium-karbonát és homok hevítésével.
A SiO2H2ONa2O rendszer fázisdiagramján
üveges, folyékony, kristályos és amorf anyagok
tartományai követik egymást. Folyadékok úgy
állíthatók elô, hogy a képzõdött
anyagokat nagy nyomáson oldják vízben, és az
oldhatatlan maradékot leszûrik. A folyékony nátrium-szilikátokat,
a vízüveget tisztítószerekhez, ragasztókhoz
használják fel. Ezek a folyékony szilikátok
sok szilárd átmenetifém-sóval reagálnak.
A folyamatokban színes csapadék képzôdik, s
a csapadék egy idô múlva látványos szálakká
alakul "kék, zöld, barna
hajtások tobzódó vegetációja" jelenik
meg.
A reakció
során a fémsó körül vékony féligáteresztô
hártya fejlôdik. A membránon csak a vízmolekulák
diffundálhatnak át. A növekvô ozmósinyomás
szétrepeszti a hártyát, és a fémsó-oldat
kiáramlik a nátrium-szilikát-oldatba. Rendszerint
fölfelé (a kisebb sûrûségû réteg
felé) indul el, és újabb szilárd réteg
keletkezik körülötte. A folyamat ezután ismétlôdik.
A vegyész kertje (vagy üvegháza) ezekbõl az ág-bogas szálakból áll. A kertépítés egyszerû. Hígítsunk fel 1 rész nátrium-szilikátot 2 rész ionmentes vízzel, és öntsük üvegedénybe. Az üveg aljára homokot is tehetünk (várjuk meg, amíg leülepszik). Ha kiválasztottuk a fémsókat, vegyünk egy kb. 1 cm átmérõjû üvegcsövet, és úgy tartsuk, hogy csaknem az edény aljáig érjen. Ezen keresztül dobjuk be a fémsó rögöket az oldatba. Így oda "ültethetjük a növényeket", ahová akarjuk. A kert néhány óra alatt népesül be. (A legfeljebb 0,5 cm átmérõjû rögökkel látványosabb eredményt kapunk, mint a finom porral. Ionmentes vízre azért van szükség, mert a csapvízben levõ kalcium- és vasionok zavarossá tehetik az oldatot. A nátrium-szilikát-oldatot óvatosan kiönthetjük a lefolyóba, ha csapvízzel bõségesen hígítjuk közben.)
Néhány bevált fémsó