Könyvismertetés

A szerzô – lapunk szerkesztôbizottságának a tagja – elôszavában azt ígéri, szerényen, hogy a szûk keretekbe szorítva átfogó képet próbál nyújtani a fenomenológiai termodinamikáról. A terjedelmi korlátozás miatt csak a klasszikus hômérséklet- és entrópiafogalom használatával elérhetô kérdéseket vizsgálja, a modern termodinamika információ-, katasztrófa-, káosz- és fraktálelméleti vonatkozásai, valamint általános statisztikus mechanikai megalapozása a következô kötetre maradnak. A kezünkben tartott kötet azonban így is tartogat meglepetéseket. Szépszerével Gábos az elsô a magyar szakirodalomban, aki a termodinamikai rendszer energiaváltozáasait nem csak a hôközlés és a mechanikai munkavégzés, hanem az elektromágneses, a kémiai és egyéb kölcsönhatások lehetôségének konkrét felsorolásával írja fel. Nála szerepel magyar tankönyvben elôször a homogén testek rendszerének olyan tárgyalása, amely a reális gázok fázisátalakulása páldaértékû leírásának mintájára kezeli a folyadék–gáz rendszer után a paraelektromos–ferrolektromos állapotokat, a szupravezetô anyagok viselkedését mágneses erôtérben vagy a hadronanyag–kvarkanyag fázisátmenetének kérdéseit. Az inhomogén testek rendszerének egyensúlyával foglalkozó fejezetben az elektrostrikció, a piezoelektromos jelenségek, a kristályszimmetriával és megváltoztatásaival kapcsolatos jelenségek kerülnek terítékre. Az elszigetelt rendszerek folyamatainak tárgyalása magába foglalja a hôvezetés, az egy- és többkomponensû kontinuumok áramlástana, a magnetohidrodinamika, a termo- és galvanomágnesség és a kémiai reakciókinetika fôbb mozzanatait. A stacionárius állapotokról szóló fejezetben szerepel az entrópiaprodukció, az oszcilláló kémiai reakciók, a politrop csillagmodell, a negatív abszolút hômérséklet problémája és az irreverzibilis termodinamika variációs elve, a Gyarmati-féle kormányzóelv a disszipatív folyamatokra. Érdekes az utolsó fejezet, a relativisztikus termodinamika, ami a kötet kb. egytizedét teszi ki. A termodinamika relativisztikus megfogalmazása nemcsak a hidrodinamika oldaláról, hanem pl. az elektromágneses erôtér oldaláról is vet fel kérdéseket. A fôtételek megfogalmazása után Gábos sort kerít a fekete lyukak termodinamikájának áttekintésére is. A záró megjegyzésekben a századunk egyik nagy ismeretelméleti tanulságokkal járó kalandját, a hômérséklet relativisztikus megfogalmazásának alakulását tekinti át.
A kötet a magyar (nyelvû) szakirodalom nagy nyeresége, mely a klasszikus témát a legfrissebb, aktuális kérdések elemzésével is gazdagítva mutatja be. A kötet elkészítését a Collegium Transylvanicum Alapítvány, a Soros Alapítvány és a magyar Mûvelôdési és Közoktatási Minisztérium támogatta.