A valószínűségszámítás statisztikai alapjai

Könyvismertetés

PÁL LÉNÁRD: A valószínűségszámítás statisztikai alapjai 1–2.
(Akadémiai Kiadó, Budapest, 1995)

Hazánk nagyhatalom a valószínűségszámítás – valószínűség elmélet terén. Jordán Károly és Rényi Alfréd nemzetközi hírű iskolateremtô tevékenysége kiváló monográfiák megjelenésében is megnyilvánult. Rényi Alfréd "Valószínűségszámítás" c. számos kiadást megért és sok nyelven megjelent, tankönyvnek indult monográfiája elegáns tárgyalásmódjával nyerte meg olvasóit ennek a napjainkban egyre fontosabb diszciplinának. Prékopa András "Valószínűségelmélet műszaki alkalmazásokkal" c. művét a Műszaki Kiadó elsôsorban az alkalmazások elôsegítése céljából adta ki. Meg lehet említeni Jánossy Lajos "A valószínűségelmélet alapjai és néhány alkalmazása (különös tekintettel a mérési eredmények kiértékelésére)" c. 1967-ben kiadott tankönyvét is. Nincs hiány a magyarra lefordított kiváló külföldi szakkönyvekben sem: pl. W. Feller: "Bevezetés a valószínűségszámításba és alkalmazásaiba" c. könyve, amely egyben az érdekes alkalmazások tárháza is. Ilyen körülmények között magyar szerzônek nem mindennapi bátorságra van szüksége, ha ebben a témában új könyvvel akar az olvasók elé lépni.
Ahogy a szerzô az elôszóban megfogalmazza: "...ezt a könyvet elsôsorban nem matematikusoknak, hanem a matematikai gondolkodást értô és igénylô fizikusoknak (természettudományi kutatással foglalkozóknak) szántam, kénytelen voltam a bizonyításokat csaknem mindig részletesebben (néha talán hosszadalmasabban is) bemutatni, mint ahogy ez a kifejezetten matematikusoknak írt könyvekben szokásos." Ez a részletezô tárgyalásmód azonban a valószínűségszámítási módszereket alkalmazni kényszerülô (fizikus) számára feltétlenül elôny, mivel az elméleti alapok megértéséhez szükséges gondolkodásmód elsajátítása a felkínált matematikai eszközök használatát biztonságossá és hatékonyabbá teszi.
Igen hasznos, hogy a valószínűségszámítás és matematikai statisztika alapvetô ismeretei egy műben kerülnek összegyűjtésre, azonos szigorúságú tárgyalásmódban. A magyar nyelvű szakirodalomban e két téma általában elválik egymástól. A szerzô a címben alapokat ígér, ez azonban enyhe túlzás, hiszen ha valaki a közel ezer oldalt kitevô két kötetben foglaltakat mind elsajátítja, nyugodtan a téma szakemberének nevezheti magát.
A könyv a korábbi művekkel összehasonlítva igen nagy figyelmet fordít a valószínűségi változók jellemzôire és a nevezetes eloszlási függvényekre, beleértve a független valószínűségi változók összegeinek eloszlásfüggvényeit is. Ez a részletesség a második kötetben, a statisztikai alkalmazásoknál fizetôdik ki. A matematikai tárgyalásmódot illetôen figyelmet érdemel még az a gondosság, ahogyan a sztochasztikus konvergencia fogalmát, valamint a gyenge és erôs stabilitás fogalmát tárgyalja. Ez az alaposság pedig akkor térül meg, ha az olvasó a késôbbiek folyamán a sztochasztikus folyamatok elméletével, pl. sztochasztikus differenciálegyenletekkel találkozik.
A kétkötetes mű természetesen tankönyvnek túlságosan tartalmas, de kézikönyvként a fizikusokon kívül haszonnal forgathatják mindazok, akik a megfelelô matematikai alapismeretekkel rendelkeznek. Az Akadémiai Kiadó gondozásában megjelent igen szép kivitelű könyvvel szemben talán csak egyetlen kifogás támasztható: annak borsos ára (2464 Ft). Ahogy azonban köznapian mondani szokás: minden relatív, hiszen e kötetben nagyságrendekkel több szellemi érték halmozódott fel, mint az árban azonos 4–5 ponyvaregényben vagy divatos, megríkató szerelmi történetben együttvéve!
(bgy)



[ Vissza ]