Hálózati kislexikon

[O]

oktet
Az Internettel kapcsolatos szövegösszefüggésben az oktet pontosan nyolc bitet tartalmazó adatot jelent. A személyi számítógépekkel kapcsolatban ez az adatstruktúra egy byte. Azonban léteznek olyan számítógépek, amelyekben a legkisebb adategység (a byte) nem nyolc, hanem mondjuk 12 bitbõl áll. A félreértések elkerülése érdekében ezért a nyolc bitet oktetnek nevezik.

 
Open Systems Interconnection (OSI)
Angol kifejezés, jelentése: nyílt rendszerek összekapcsolása.

Az ISO Nemzetközi Szabványügyi Szervezet által kidolgozott referenciamodellt (ISO OSI hivatkozási modell, röviden: OSI modell) értik alatta, amely a különbözõ nyílt hálózatok, rendszerek összekapcsolására vonatkozik (olyan rendszerek, amelyek nyitottak más rendszerekkel való kommunikációra). Az OSI modell az "oszd meg és uralkodj" elvet alkalmazza. A modell szerint a hálózatot legjobban úgy lehet megvalósítani, hogy azt a feladatok szerint egymástól független különbözõ rétegekre osztjuk, ahol aztán az egyes rétegek egymással kommunikálnak. A modell hét réteget különböztet meg. Ezek a rétegek aztán a rájuk vonatkozó protokollok szerint végzik a feladatukat.

Az OSI modell az Internet felépítését, architektúráját nem adja vissza teljes mértékben, ugyanis az az ARPANET fejlesztõinek a munkáját tükrözi. A különbség az ARPANET és az OSI munkatársai közötti kisebb-nagyobb nézeteltérésekben kereshetõ, illetve abban a tényben, hogy a kidolgozás idõpontjában (1980 körül), az OSI (illetve senki) nem gondolta volna, hogy az ARPANET internet architektúrája annyira elterjed, hogy az lesz a meghatározó az Internet fejlõdésében.

Az OSI modell a hálózatot mintegy réteges tortát képzeli el. Ennek a tortának hét rétege van. Szakszerûen azt mondanánk, hogy protokoll-veremrõl van szó. Minden rétegnek megvan a maga protokoll-készlete, amelyek a réteg feladatát hivatottak szabályozni. Az egyes rétegek egymással csak logikai kapcsolatban állnak, fizikailag mindig az alattuk lévõ réteggel kommunikálnak. A két hálózat tényleges fizikai kapcsolatát csak a fizikai réteg adja. Az alsó négy réteg azzal foglalkozik, hogy hogyan kell egy üzenetet a hálózat két pontja között továbbítani. Ezek:
 

A következõ három réteg a felhasználók számára biztosít szolgáltatásokat. A három réteget együtt felsõ rétegeknek nevezik.
 
A fentiek fényében foglaljuk össze, hogy hogyan mûködik egy ilyen hálózat ! A küldõ számítógépen egy alkalmazói program adatot küld a protokoll-vermen. A megjelenítési réteg az adatokat tömöríti, esetleg titkosítja, majd tovább adja a szállítási rétegnek, amely a megfelelõ méretû csomagokra bontja az üzenetet. Minden csomag információt tartalmaz arra nézve, hogy hová kell küldeni. A csomagok lejjebb kerülnek a hálózati réteghez, amely meghatározza az útvonalat, majd az adatkapcsolati és a fizikai réteg segítségével kiadja azokat a hálózatra. A célállomáson a folyamat fordítottja történik: az adatokat a vevõ oldal fizikai és adatkapcsolati rétegén keresztül a hálózati réteg fogadja. A szállítási réteg a csomagokat megfelelõ sorrendben összeállítja, a megjelenítési réteg pedig dekódolja az alkalmazási réteghez forduló programok számára. Egy ilyen kommunikációt úgy lehet elképzelni, hogy az adatok az egyik oldalon a protokoll-verem aljára (fizikai réteg) kerülnek, ott kijutnak a hálózatra, majd a másik oldalon a fizikai rétegen keresztõl bejutnak a protokoll-verembe, és fel egészen az alkalmazói programokhoz. Mindebbõl a felhasználó nem vesz észre semmit, õ ezt úgy látja, hogy az adó oldal alkalmazási rétege kommunikál a vevõ oldal alkalmazási rétegével.

 
operációs rendszer
Olyan számítógépes programok rendszere, melyek egymással együttmûködve képesek kezelni a számítógép hardverét és egyúttal biztosítják a felhasználóval történõ kommunikációt. A mai bonyolult operációs rendszerek ennél lényegesen több szolgáltatást próbálnak több-kevesebb sikerrel nyújtani, de a fent említett alapszolgáltatásoknak mindenképpen meg kell felelniük. A legelterjedtebb és legismertebb operációs rendszerek a Windows, a Unix, a Linux,  de a felsoroltakon kívül még nagyon sokféle létezik.

 
optikai kábel (üvegszál)
Az optikai kábel nem más, mint egy nagyon tiszta kvarcüvegbõl vagy mûanyagból igen vékonyra kihúzott szál, amelyet egy külsõ védõburok vesz körül. A szálban nagyon gyorsan lehet fényimpulzusokat továbbítani. Ezt úgy valósítják meg, hogy az üvegszál egyik végén egy erre a célra szolgáló eszközzel (LED dióda) bevilágítanak, és fényt a szál másik végen egy ugyanilyen eszközzel érzékelik. A világítás intenzitását változtatva a továbbított jelek megkülönböztethetõk. A fény az üvegszálban sorozatos fénytörésekkel terjed, és mindvégig a szálon belül marad. Az optikai szál átmérõje sokkal kisebb a hagyományos kábelekénél, ezért több szálat kötegekbe kötnek, és így több kapcsolatot építenek ki egyszerre. Ma már a telefonközpontok összekötésére is ilyen kábeleket használnak. Mivel az üvegszál fényimpulzusokat továbbít, a zavaró elektromos hatásoknak kitûnõen ellenáll. Ugyanakkor ez a kábeltípus a legdrágább a három leggyakrabban használt hálózati kábel közül.

 
OSI
Angol mozaikszó, az Open Systems Interconnection kifejezés rövidítése.

 


Vissza a Mutatóhoz