Szeged lakossága a 30-as években meghaladta a százezret (1936-ban 140,000 fõ), a város jelentõs közigazgatási és kulturális központ volt (múzeum a Somogyi Könyvtárral, színház, szabadtéri elõadások stb.). Egyetemének elõdjét, a Ferenc József Tudományegyetemet 1872-ben Kolozsváron alapították négy fakultással: a jog- és államtudományi, orvosi, bölcsészeti és végül matematikai - természettudományi karokkal. Utóbbin mûködött az Elméleti és Gyakorlati Vegytan Fabinyi Rudolf (1849-1920) vezetésével. Az egyetem Erdély román megszállásakor 1919-ben Budapestre menekült, ahol ideiglenesen két évet töltött.

Az 1921. évi XXV. tc. alapján végleges helyére, Szegedre költözött és a város különbözõ pontjain álló épületekben talált otthont. A természettudományi karon 1924 után két kémiai, az orvosi karon pedig orvos vegytani intézet mûködött. Az I. sz. Vegytani Intézet késõbb Szerves és Gyógyszerészvegytani Intézet néven dolgozott Széki Tibor, majd Bruckner Gyõzõ vezetésével. A II. sz. Vegytani Intézet mint Általános és Szervetlen Vegytan folytatta munkáját kezdetben Bodnár Jánossal (1921-1923), majd 1924-tõl Kiss Árpáddal az élén. Az Orvosi Vegytani Intézetet Reinbold Béla, 1928 után Szent-Györgyi Albert, a Gyószertani és Gyógyszerismereti Intézetet id. Issekutz Béla vezette.

Vissza