WALLASZKAY JÁNOS (1709–1767) Pest város fôorvosa. ... Az orvosi diplomát 1734-ben szerzi meg Bázelben "De morbis peregrinantium" címû dolgozatával. Az orvosi gyakorlatot elôbb Bécsben kezdi meg, majd Pozsonyban, végül Pesten folytatja. 1752-ben MÁRTON testvérével együtt magyar nemességet kap MÁRIA TERÉZIÁ-tól. Tagja a Németországban, Schweinfurtban 1652-ben az orvosok által alapított "Academia naturae curiosorum" nevû természettudományi társulatnak, amely társulat 1670-ben I. LIPÓT-tól szabadalmat kap és ezután Academia Caesareo Leopoldina cím alatt él tovább.

WALLASZKAY JÁNOS munkásságát BÉL MÁTYÁS mentette meg. Az ügybuzgó tanár sok mindent feljegyzett róla. ... Így többek között megemlíti WALLASZKAY felfogását a mercurius philosophorum-ról, amelynek alapvetô tételei közül néhányat magyar fordításban idejegyzek:

"Az egész filozófiai munka ebbe a szabályba foglalható össze: oldj és szilárdíts."
"A »mercurius philosophorum« minden testet felold és minden oldatot megszilárdít."
"A »mercurius philosophorum« minden anyagból kivonható, csakhogy az egyikbôl könnyebben, mint a másikból."
"A »mercurius philosophorum«-ban mind a három principium benne foglaltatik: a sal, a sulfur, a mercurius."
"A »mercurius philosophorum«-ban négy tulajdonság van: nedvesség, hidegség, melegség és szárazság."
"A »mercurius philosophorum« aranyat is ad, azért, mert aranytermô erô is van benne."
"A »mercurius philosophorum« sulfurt ad a melegség principiuma miatt és vizet a nedvesség principiuma miatt."
"A megolvasztott só, az, ami a tûzben megömlik, az a mercurius; ami átható szagú, az sulfur vagy tûz, vagy kénes föld, amely fest; ami pedig megmarad benne, az só vagy szilárd föld."
"A megolvadó só a fölösleges tisztátalan föld kiválasztása útján készül, melynek eltávolítása után visszamarad a tiszta só, amely a tûzben olvadó és megmaradó."
"A kémiához és a kémiai kísérletezéshez szükséges: 1. A teljesen egyszerû természetnek pontos ismerete, még pedig nem képzelt, hanem tapasztalati ismerete. 2. Ismerete az egyik test behatásának a másikra, tehát az, hogy hogyan hat egyik test a másikra oldással, bontással és kapcsolódással."
"A fémek javításában és átalakításában jól meg kell figyelni, hogy melyik fémbôl mi hiányzik a tökéletességhez, azt az egyik fémbôl ki kell venni és a javítandóba belevinni."
"A vitriolból és nitrumból készített füstölgô gôz inkább rontja, mint javítja a fémet."
"A vitriolnak fém jellege van, mivel vas és réz van benne, mégsem tud a fémekbe hatolni."

És BÉL még számos WALLASZKAY-mondást jegyezett fel. Az ô idejükben ezek a megállapítások súlyos igazságok voltak, amelyek a laboratóriumi munkát irányították. Ma mosolygunk rajtuk. A földön minden a mulandóság jegyében születik, az elméletek sem örökéletûek.

WALLASZKAY-nak két érdekes jelképes rajza maradt fenn.

Az elsô kép oldalán a Saturnus (ólom) látható, amely a mercuriushoz (mercurius philosophorum) van láncolva. A lánc gyenge; pedig csak erôs kötés mellett érik arannyá, amihez a napsugárnak kell hozzájárulni, mert nélküle be nem következik. Csak így egyesül egy anyaggá a három, amire a zárt gyûrû mutat.

A másik kép a tûzben lévô mercuriust jelképezi, amely az érés módjára utal. A körbe helyezett háromszög "ignis rotae"-t, olvasztó tüzet, tehát magas hômérsékletet jelent. A háromszögben a mercurius philosophorum jegye áll, amely a vitriollal kapcsolatos.