A legnagyobb titokról
1268
(The Opus Majus of Roger Bacon, a translation by Robert Belle Barke, Vol. II., University of Pennsylvania Press, Philadelphia, 1928 – részlet)
(in: The History of Science in Western Civilization, Vol. I., Antiquity and Middle Ages, eds. L. Pearce Williams and Henry John Steffens, University Press of America, 1979)
III. példa
Harmadszor, ennek a tudománynak a fennköltségére az alkímia szolgálhat példaként. Hiszen az egész mûvészet oly tökéletes, hogy a kiválóbb fémek elôállíthatók a gyengébbekbôl, amint az arany az ólomból, az ezüst a rézbôl. Ám ez a mûvészet soha nem képes arra, hogy megmutassa az arany természetes és mesterséges fokozatait és a fokozatok módjait. Pedig a kísérleti tudományok mindkettôt napvilágra hozták, mert felfedezték a négy természetes fokozatot és ezek tizenhét módját, valamint a mesterségeseket. Kísérlettel huszonnégynél is több produkálható. Így annak az edénynek, amely a folyadékot tartalmazta, úgy, ahogy a szántóvetô a király hirnöke lett, a huszonnégynél sokkal nagyobb aranytisztasága volt, amint vizsgálata és értéke megmutatta. De amikor ez a huszonnégy fok egy aranytömbben van, akkor az az arany a legjobb, amit a természet elô tud állítani. De amikor huszonnégy fok arany mellett egy rész vagy egy fok ezüst van, az arany rosszabb az elôzônél; az arany fokainak csökkenésére tizenhatszor kerülhet sor, hogy nyolc fokozatnyi arany marad ezüsttel keverve. De a föld gyomrában az ásványi erô néha nem képes arany természetûvé emészteni az anyagot, és azzal, hogy ezüst formájúvá emészti, megteszi, amit lehet. És azt, hogy képzeletem ebben a kérdésben nem vitt tévútra, az a tény bizonyítja, hogy a világ különbözô részein fellelhetôk emberek, akik értenek ennek a tizenhat módnak az elôállításához, s felfedeztek olyan aranydarabokat és aranytömböket, amelyek ebbe a tizenhét módba tartoznak. Ôk az elôbb említett módokon ezüstbôl és levegôbôl arannyal keveréket készítettek úgy, hogy tizenhét darab aranyat kaphattak mesterségesen, s így megismerhették az arany természetes módjait. Mivel ez a mûvészet többnyire ismeretlen azok elôtt, aki arany után kutatnak, sok csalást követnek el ezen a világon. Az alkímia mûvészete nemcsak kihagyja ezeket a módokat, hanem ezt a huszonnégy fokos aranyat is igen ritkán s a legnagyobb nehézségek árán találja meg. Mindig voltak néhányan, akik életük során ismerték az alkímiának ezt a titkát, s ez a tudomány nem lép túl azon. De a kísérleti tudomány az Arisztotelész-féle Titkok Titkával nemcsak huszonnégy fokos, hanem harminc, negyven és annyi fokos arany készítésének módját is ismeri, amilyet csak kívánunk. Ezért mondta Arisztotelész Sándornak: "Bárcsak felfedhetném a legnagyobb titkot"; és valóban ez a legnagyobb titok, mert nemcsak az állam és minden ember javát szolgálná az elegendô arany miatt, hanem végtelenül többet jelentene, meghosszabbítaná az életet. Hiszen az a medicína, amely eltávolítaná az összes szennyezést és rothadást a nemtelen fémekbôl, hogy ezüstté vagy a legtisztább arannyá váljanak, a tudósok szerint az emberi test pusztuló részeit is el tudná távolítani, annyira, hogy az élet hosszú korszakokra meghosszabbodna. Ez az elemek nemesített teste, amelyrôl az imént beszéltem.
| Vissza az alkímiai
sorozat tartalomjegyzékéhez
Vissza a kémiatörténeti sorozat tartalomjegyzékéhez |
http://www.kfki.hu/chemonet/
http://www.ch.bme.hu/chemonet/ |