Dr. Szathmáry László: Magyar alkémisták, K. M. Természettudományi Társulat, Budapest, 1928



MARSILIUS FICINUS (14331499) MÁTYÁS-nak, "Magyarország mindenkor gyôzhetetlen királyának" ajánlott aranyvizet, hogy életét meghosszabbítsa.

"Az aranyról, az aranytartalmú ételekrôl és az agyak felfrissítésérôl. Az aranyat minden szerzô javasolja, mint az összes anyagok közül legenyhébb és minden romlástól leginkább mentes szert. Fénye miatt a napnak volt szentelve, enyhesége folytán a Jupiternek, ennélfogva képes a természeti meleget a nedvességgel csodálatos módon mérsékelni, és a testi nedveket a romlástól megóvni. Képes a nap melegét, a joviális meleggel együtt a test részeibe bevinni. E célból szükséges, hogy az arany felette kemény állománya, finomabbá és felszívódásra alkalmasabbá tétessék. Ismeretes ugyanis, hogy a szívre ható szerek akkor fejtik ki hatásukat, ha bennük a hatóerô legkevésbbé szenved. Hogy a szervezet minél kevesebbet szenvedjen, lehetôleg gyengéd módon, a Iegenyhébb anyagok adagolandók. Legjobb volna tehát, ha az »aranyvíz« minden idegen anyagtól mentesen volna készíthetô. De azt eddig legfeljebb összetörve vagy lemezzé lapítva tudják adni. Elmondom tehát, hogyan kapsz »aranyvizet«; gyüjts borago, buglosa, melissa-virágot, mely utóbbit mi citromfûnek nevezünk, akkor, amikor a nap az oroszlán jegyébe lép, vagy a kos-csillagzat vagy nyilas látja a Napot vagv Jupitert. Fôzd ezeket a virágokat rózsavízben oldott fehér cukorral s a fôzet minden egyes unciájára keverj három aranyIapot, ezt idd éhgyomorra kevés aranyszínû borral. Végy azután desztillált vizet, melyet lencse fokuszban vagy más úton melegítettél fel, vedd magadhoz rózsavízzel, amelybe ugyancsak néhány aranylapot tettél, melyet elôbb tûzben kiizzítottál, és a legtisztább forrásvízben hûtöttél. Mindezt keverd az aranyos borba és enyhítsd az italt friss tojás sárgájával. Ilyen módon egész testedben könnyen megtartod a nedveket és azokat gyökeresen konzerválod. Végy ezért tyúk-, csirke-, kappanszívet, májat, gyomrot, herét és agyat, fôzd azt kevés vízzel, sóval, a fôtt anyagot ôröld össze, adj hozzá cukrot, friss tojás sárgát s a pépbôl készíts aranyos lepényt, melyhez kevés fahéjat és sáfránt adj. Élj ezzel éhgyomorra naponta egyszer négy naponként, s használj italul jó bort."

Hogy ilyen módon az aranyból semmi sem oldódik fel, az közismert, de a borrago officinalis-ról már DIOSCORIDES megállapította, hogy üdítô hatású. A többi anyag, ami az "aurum potabile"-hez keverendô, vitamintartalmánál fogva értékes, de errôl az ô idejükben mit sem tudtak.


Itt említem meg a legrégibb magyarnyelvû aranyvíz-receptet, melyet gróf ILLÉSHÁZI JÓZSEF jegyzett fel 1684-ben. A kézirat a Nemzeti Múz. kézirattárában van és orvosi receptgyûjtemény. (280. Quart. Hung.) A recept így hangzik: "Aranyvizet igy kell csinálni. Mikor a gyöngyvirág virágzik, annak az szépségét egy övegbe kell tennÿ, szemenként szedvén ara penig jó erôs bort köl töltenj, sárga violát, rosmarinkot annÿ, sallya virágot, spikinaros virágot, levandula virágot, eziket mind beli tevén tegyek a verô fényre és minden nap keverjék. Mikor ki igetik, azelött hármat nappal tegyenek töröt fahajat beli szerencsendiot is, és annak virágait szegfüvet. Miket mindössze chinálván akar vas fazékban égeti meg, akar másképen de három aranyat tegye beli, úgy által égetti."


Vissza az alkímiai sorozat tartalomjegyzékéhez
Vissza a kémiatörténeti sorozat tartalomjegyzékéhez
http://www.kfki.hu/chemonet/
http://www.ch.bme.hu/chemonet/