Emlékezés Fabinyi Rudolfra

Az MTA Kémiai Tudományok Osztálya és a Magyar Kémikusok Egyesülete március 10-én a 80 éve elhunyt Fabinyi Rudolfra emlékezett. Délelõtt a Fiumei úti temetõben megkoszorúzták Fabinyi Rudolf sírját. A Magyar Kémikusok Egyesületének elsõ elnökét Kálmán Alajos, az egyesület mostani elnöke méltatta. A koszorúzáson részt vett a Fabinyi család több tagja is. A délutáni, akadémiai emlékülésen Móra László és Kálmán Alajos mondott beszédet.

***

... Fabinyi sokoldalú kutatótevékenységet fejtett ki. A szerves kémiai kutatásoknak belföldi úttörôje volt. A kinolinszármazékokkal, különösen az azaron típusú vegyületekkel foglalkozott. A Fabinyi-reakció szalicilaldehidnek egy jellemzô reakciója (1898). Késôbb tanársegédjével, Széki Tiborral Grignard-reagens alkalmazásáról, továbbá trifenil-metán-származékok vizsgálatáról számolt be. Módszert dolgozott ki naftalinos oldatban lévô szerves anyagok molekulasúlyának meghatározására. Farkas Gyulával szénalapú tüzelôanyag-elemet szerkesztett; már a múlt században kísérletezett a csupán a jelenben és az ûrhajózásban fontossá vált tüzelôanyag-cellás galvánelemekkel. Vizsgálatainak eredményei, szabadalmai ma is gondolatokkal, ötletekkel szolgálnak.
 
 
Kálmán Alajos
Mint a kolozsvári egyetem kémiaprofesszora, 43 éven át az erdélyrészi kémiatanárok, kutatóvegyészek, gyógyszerészek és orvostanhallgatók generációit nevelte. Ô alapította az elsô magyar nyelvû kémiai szakfolyóiratot Magyarországon, a Vegytani Lapokat, amely 1882-tôl kezdve jelent meg Kolozsváron. Tevékeny szerepe volt a Magyar Kémikusok Egyesületének megalapításában is, amelynek elsô elnökévé választották 1907-ben. Számos tudományos közleménye látott napvilágot a hazai és a külföldi szakfolyóiratokban. ... Winkler Lajos joggal állapította meg gyászbeszédében, hogy Fabinyi "a széles nagy világon mindenütt becsületet szerzett a magyar tudománynak".

Szabadváry Ferenc
***

Tavaly jelent meg  Móra László Fabinyi Rudolf élete és kora címû életrajza. A következõ két részletet ebbõl a kötetbõl idézzük.

... I. Ferenc József király 1881. január 4-én engedélyezte, hogy az egyetem a "Magyar Királyi Ferencz József Tudományegyetem" nevet viselje. Errõl az alapítólevelet azonban csak 1897. november 1-jén adta ki. 1895-ben a promotio sub auspiciis regis (királyi kitüntetéssel doktor) engedélyezésével, 1896-ban pedig rektori és dékáni díszjelvények ajándékozásával tüntette ki a nevét viselõ kolozsvári egyetemet. De Fabinyi Rudolf részére más szempontból vált nevezetessé az 1881-es esztendõ. Ez év október 17-én délelõtt 11 órakor helyezték el az alapkövét a felállítandó új vegytani intézetnek. A szokásoknak megfelelõen a nevezetes esemény ünnepélyes külsõségek között történt. Az alapkõ üregébe, zárt üvegdobozban az egyetem 1879/80. tanévének kiadványait, ügyrendjét, fegyelmi szabályzatát stb., valamint az épület tervrajzát helyezték el. Mellé tették a birodalom összes forgalomban lévõ réz- és ezüstpénzének 11 darabját. Az alapkõbe került az a kutyabõrre írott alkalmi emlékokmány, amely megörökítette, hogy az építkezés I. Ferenc József király, Trefort Ágoston
Móra László
vallás- és közoktatási miniszter idején; Haller Károly rektor, Réthy Mór dékán és Fabinyi Rudolf tanár, az építési bizottság tagjai közremûködésével kezdõdött. Az alapkõre ezután Haller rektor meszet helyezett, majd a kalapácsütések következtek, jelmondatok kíséretében. A VKM nevében dr. Szász Károly és dr. Markusovszky Lajos miniszteri tanácsosok kezdték, az egyetem vezetõi folytatták. Fabinyi latinul a "Neved, híred, dicsõséged örökre fennmaradjon!" mondatot idézte. Utána pedig a jelenlévõ hölgyek nevében Fabinyi Rudolfné "Nemzeti mûvelõdésünk elõhaladására!" kívánsággal fejezte be a jelképes kalapácsütéseket az alapkövön.
 

... Az ünnepség fénypontja az 1899. június 4-én tartott díszközgyûlés volt, melyet a kolozsvári Vigadó nagytermében tartottak. Az ünnepség díszelnökei voltak Béldi Miklós fõispán, Szvacsina Géza polgármester és Fabinyi Rudolf professzor. Az ünnepi beszédet Fabinyi Rudolf mondotta. Stílusának és gondolatmenetének jellemzésére idézzük néhány bevezetõ mondatát: "Mélyen tisztelt közgyûlés! A tudományok történelmét lapozgató meg van lepve, midõn látja, hogy az új eszmék és fölfedezések túlnyomó nagy számmal az új és a legújabb korba esnek. Az ismereteknek növekedõ mennyisége és elmélyedése, a legtöbb tudományszaknak a jelenkorban, a múlttal egybe sem hasonlítható gyors fejlõdése, emelkedett színvonala, a tudományt mívelõk speciális, magasabb képzettsége s igen jelentékenyen megnövekedett száma, érthetõvé teszi az új dolgoknak napjainkban való gyors felszaporodását. Az elsõ ember szeme is láthatta már az érett gyümölcsöt fájáról lehullani, fürdött a nap polározott fényözönében s minden légzéskor a levegõvel együtt argont is szívott be a tüdejébe, de a tünemények megfigyelésében való járatlanság, a természettudományi gondolkodás fejletlen volta miatt sok ezer évnek kellett elmúlnia, amíg egy Newton, egy Rayleigh és Ramsay egy-egy véletlen által figyelmessé téve, behatolhatott e jelenségek lényegébe, hogy nagy horderejû felfedezésekkel gazdagítsa az emberiséget."
 


Hírek
Megemlékezések
http://www.kfki.hu/chemonet/
http://www.ch.bme.hu/chemonet/