A SZEVIKI 1999. december 8-án ünnepelte 50 éves fennállását. Az intézetet ebbõl az alkalomból köszöntötték a fontos ipari partnerek képviselõi: Bogsch Erik, a Richter Gedeon Rt. vezérigazgatója, Faix Frigyes, az Egyesült Vegyimûvek Rt. elnök-vezérigazgatója és Tömpe János, az EGIS Gyógyszerárugyár Rt. fõosztályvezetõje.

"A SZEVIKI Rt. szaktudása és korrekt magatartása meghatározó a Richter életében"– mondotta Bogsch Erik. A két intézmény együttmûködése négy fõ területre irányul: gyógyszerhatóanyagok elõállítási eljárásának fejlesztése, környezetvédelmi vizsgálati, fejlesztési és szakértõi tevékenység, berendezések fejlesztése, gyártása és telepítése, valamint oldószer-visszanyeréssel kapcsolatos fejlesztések és megvalósítások. A részleteket a mellékelt összeállítás mutatja.
 
 

Bogsch Erik	Faix Frigyes	Tömpe János

Faix Frigyes arról szólt, hogy az intézettel való együttmûködés során több sikeres termék született. Ezek közül az EVIPOR a legjelentõsebb. A SZEVIKI több környezetvédelmi megoldást dolgozott ki az EVIPOR, majd a fenol-formaldehid gyantagyártás vizeinek kezelésére. A jövõben az Egyesült Vegyimûvek Rt. a kozmetikai és háztartás-vegyipari termékek elõállításában mûködne szívesen együtt a SZEVIKI-vel.

Tömpe János úgy vélte: "Az intézetben olyan a szürkeállomány, hogy még élvonalbeli cégeknek is tudnak segíteni". A SZEVIKI több eredeti "EGIS-molekula" eljárásfejlesztésében vett részt. A megvalósult eljárások közül igen jelentõs a 100 tonnánál nagyobb mennyiségben gyártott és exportált allopurinol elõállítása. A SZEVIKI a juvenil hormonhatású szerek fejlesztésében is alapvetõ segítséget nyújtott az EGIS-nek.

Körtvélyessy Gyula

A SZEVIKI munkájáról Körtvélyessy Gyula vezérigazgató és munkatársai tájékoztatták a népes hallgatóságot. Székely Dénesné tudományos osztályvezetõ emlékezett arra, hogy mintegy ötven éve, 1949–1950-ben a gyárak kutató–fejlesztõ munkáját az az újonnan létrehozott ipari kutatóintézetekbe igyekeztek áttelepíteni. Az új létesítmények egyike az 1949-ben alapított Szerves Vegyipari Kutató Intézetet volt. A fiatal, lelkes gárda – jobb híján – maga tervezte és készítette a mûszereket, például a gázkromatográfokat, a rotációs bepárlót  és a molekulatömeg mérésére szolgáló készüléket.

A fejlesztômunka elsô sikeres ipari eredménye a 150 tonna/év kapacitású ecetsavanhidrid üzem volt 1953-ban. A gyártás korszerû, keténalapú technológiára épült. Ezért a munkáért az intézet egyik kutatómérnöke, Dr. Matolcsy Kálmán, Kossuth-díjat kapott.

A SZEVIKI fô célkitûzése a szerves nagyipar alapjainak lefektetése volt. 1954-ben indult meg a kaprolaktám gyártástechnológiájának kidolgozása. A kaprolaktám az elsô szintetikus hazai mûszál alapanyaga volt. A próbagyár 1958-ban kezdte meg a folyamatos mûködést a Budapesti Vegyimûvek területén.

Székely Dénesné

A kaprolaktám üzem beindítása után figyeltek fel az intézet munkájára, és megérkeztek az elsõ ipari megrendelések is. 1990-ig a SZEVIKI fôleg az ipari igények kielégítésével tartotta fenn magát. A fontos munkák közé tartozott a kis mennyiségû, hiányzó alapanyagok gyártása, a gyógyszer-hatóanyagok elôállítására szolgáló új technológiák kifejlesztése, az egyre jobb és gazdaságosabb módszerek kidolgozása mind a gyógyszer, mind a növényvédôszer intermedierek gyártására, az ipari, mûanyagipari segédanyagok elôállítása, a szennyvizek kezelése, a környezetvédelmi feladatok megoldása, a használt oldószerek regenerálása.

A jelentôs ipari feladatok megoldása mellett az intézetben alapkutatás is folyik. A SZEVIKI 198 szabadalmat jelentett be, 11 védjeggyel és egy ipari mintaoltalommal rendelkezik. A publikációk száma ezer fölött van.

Az intézet büszke arra, hogy a munkatársak saját erôbôl megszervezték a minôségbiztosítást. A kémiai kutatás–fejlesztési szolgáltatás minôségügyi rendszerét a Magyar Szabványügyi Testület 1995. november 1-jétôl tanúsította. 1997 januárjától a tanúsított rendszert kiterjesztették a finomkémiai anyaggyártásra is. A Nemzeti Akkreditáló Testület az intézet két vizsgálólaboratóriumát 1996-tól akkreditálta.

Az ipari kutatóintézetek 1990-tôl egyre kevesebb kutatás–fejlesztési feladatot kapnak, mert a gyárakban a kutatók már modernebb mûszerállománnyal rendelkeznek. Az 1949-ben létesített mintegy 10 ipari kutatóintézetbôl csupán a SZEVIKI maradt meg önálló intézetként. Ez annak köszönhetõ, hogy nemcsak a kémiai technológiai munkát fejlesztik, hanem a megváltozott gazdasági és piaci helyzetnek megfelelôen folyamatosan megújítják tevékenységüket.

Meszlényi Gábor	Lelkes Andrásné	Nyitrai Józsefné	Lányi Tamás

A finomkémiai anyaggyártásról Hajpál István, a mûanyagok alkalmazástechnikai vizsgálatáról Nyitrai Józsefné, az analitikai vizsgálatokról Meszlényi Gábor, a tenzidkutatásokról Lelkes Andrásné, a környezetvédelmi problémák  megoldásáról Körtvélyessy Gyula, a mûszaki fejlesztésekrõl Lányi Tamás számolt be.

Hajpál István	Beke Judit

Fekete Szilárd	Mánya László

Az ünnepség záróakkordjaként Körtvélyessy Gyula köszöntötte mindazokat, akik 50 éve kezdtek el a SZEVIKI-nél dolgozni és elsõ ízben kiosztotta a Matolcsy Kálmán-díjakat. Az I. díjat Mánya László nyerte el az okténsav- és decénsav-észterek fejlesztéséért. A II. díjat  Fekete Szilárd és munkatársai kapták a kémiai oxigénigény csökkentésére kifejlesztett eljárásért és a hulladékhasznosítási megoldásért. A III. díjat Hajpál Istvánnak és Gerendainé Beke Juditnak ítélték a 2,2,6-trimetil-ciklohexanon tisztítására kifejlesztett oximképzési megoldásért.