Záróvizsga - megoldás


1. (25 pont) Nevezzük el a következõ vegyületeket (vegyük figyelembe a sztereokémiát is, ha jelölve van).


a)

transz-1-izopropil-4-metoxi-ciklohexán


b)

(S)-2-ciklopentil-4-pentén-2-ol


c)

4,10-dibróm-8-etil-1,1,1-trifluor-7-klór-9-metil-dekán


d)

2,5-dimetil-4-nitro-fenol


e)

(E)-5-bróm-4-metil-3-pentén-1-ol


22. (25 pont) Rajzoljuk fel a következõket:

a) a legstabilabb 2-fenil-etanol konformer Newman-projekcióját


b) a metil-jodid hidroxidionnal lejátszódó SN2 reakciójának átmeneti állapotát


c) a mezo-2,3-butándiolt


d) a lítium-izopropoxidot
(CH3)2CH–O- Li+


e) az (E)-3,5-dimetil-3-heptént


3. (15 pont) Rajzoljuk fel és nevezzük el az összes C4H10O összegképletû izomert. Csak az egyik izomer királis. Rajzoljuk fel az R és az S enantiomert.

1-butanol
(S)-2-butanol
(R)-2-butanol
2-metil-1-propanol
(izobutil-alkohol)
2-metil-2-propanol
(terc-butil-alkohol)
dietil-éter
metil-propil-éter
metil-izopropil-éter

 


4. (10 pont) Néhány egyszerû cukor képlete látható lejjebb. Mindegyik összegképlete C6H12O6.

Jelöljük meg csillaggal (*) a sztereocentrumokat mindhárom molekulán.

D-glükóz D-galaktóz D-fruktóz


Azonosítsuk a vegyületek közötti összefüggéseket:
(konstitúciós izomerek, diasztereomerek, enentiomerek vagy más)

a D-glükóz és a D-galaktóz — diasztereomeek
a D-glükóz és a D-fruktóz — konstitúciós izomerek
a D-galaktóz és a D-fruktóz — konstitúciós izomerek


A D-glükóz enentiomerje (L-glükóz) nem létezik a természetben.
Írjuk fel a képletét.

L-glükóz


5. (10 pont) Magyarázzuk meg, miért vízoldhatók többnyire a cukrok és miért oldhatatlanok a zsírok. A cukrok képletét lásd elõbb, a zsírok általános képletét lásd lejjebb.

A cukrok sok poláros O-H csoportot tartalmaznak, melyek hidrogénkötést létesíthetnek a vízzel. A zsírokat többnyire C-C és C-H kötések alkotják, melyek nem polárosak, és nem hatnak jól kölcsön a vízzel.


6. (40 pont) Egészítsük ki a következõ reakciókat a hiányzó részekkel: vagy a szükséges reagensekkel és körülményekkel, vagy a várható fõtermékkel.

Jelöljük a reakciók típusát is
(addíció, elimináció, szubsztitúció, oxidáció, redukció, sav/bázis vagy egyéb)

a) addíció
b) addíció
(vagy oxidáció)
c) szubsztitúció
d) sav/bázis
e) addíció
(vagy redukció)
f) oxidáció
g) szubsztitúció
h) szubsztitúció
i) szubsztitúció
j) redukció
(vagy addíció)


7. (15 pont) Egy szteroid általános képlete látható lejjebb kétféle nézetben.

A B gyûrû, mint az A gyûrûn lévõ szubsztituens pár, cisz vagy transz helyzetû?

transz


Az A gyûrû, mint az B gyûrûn lévõ szubsztituens pár, cisz vagy transz helyzetû?
(Tanács: ugyanazt a választ kell kapni mindkét kérdésre)

transz

A B és a C gyûrû kapcsolata cisz vagy transz?

transz


A C és a D gyûrû kapcsolata cisz vagy transz?

transz


Általában a szteroidok tartalmaznak úgynevezett "anguláris" metilcsoportokat (a C10 és a C13 helyzetben az axiális metilcsoportok). Rajzoljuk be õket a jobb oldali képletbe.

A koleszterin (koleszterol) tartalmaz a 3-as helyzetben egy ekvatoriális OH csoportot is, rajzoljuk be ezt is a megfelelõ helyre a jobb oldali képletbe, és jelöljük, hogy a sztereokémiája R vagy S.
S


8. (10 pont) Írjuk fel a terc-butil-alkohol vizes kénsavas dehidratálásának E1 mechanizmusát.


9. (10 pont) Írjuk fel az etilén-oxid (epoxi-etán) vizes kénsavval katalizált gyûrûfelnyitásának mechanizmusát.


10. (20 pont) Írjuk fel a benzol FeBr3-katalizált brómozásának mechanizmusát.

Rajzoljuk fel a reakció potenciális energia diagramját.
Az intermedierek összes rezonancia formáját is rajzoljuk fel.
Miért számít katalizátornak a FeBr3?

A FeBr3 visszaalakul, így újra használható (ezért katalizátor).
A potenciáldiagramnak a Br+ addícióját endotermnek kell ábrázolnia (emelkedõ), és az aromás szerkezet visszaalakulását exotermnek (lejtõ).


11. (20 pont) Szintézis tervezésénél kritikus fontosságú, hogy a dolgokat a megfelelõ sorrendben csináljuk. A következõ két példában adjuk meg a követendõ stratégiát és írjuk fel a reakcióegyenleteket.

a) Írjuk le, hogy a p-nitro-toluol benzolból kiinduló elõállításánál hogyan választanánk meg a két szubsztituens bevitelének sorrendjét.

A metilcsoportot kell elsõnek bevinni, mert az orto-, para-irányító. A nitrocsoport metába irányítana, és dezaktiválna is, amitõl a Friedel-Crafts reakció feltehetõen nem is menne.

(és némi orto)


b) Írjuk le, hogy az izopropil-éter szintézisénél hogyan választanánk ki, melyik komponens legyen a nukleofil, és melyik az alkil-halogenid az SN2 reakcióban.

Az izopropoxid legyen a nukleofil és az etilcsoport jöjjön a halogenidbõl, mert a primer alkil-halogenid (etil) könnyebben reagál SN2 reakcióban. Fordított helyzetben (etoxid + 2-propil-halogenid) inkább E2 elimináció játszódna le.

(CH3)2CHOH —(Na)—> (CH3)2CHO- Na+ —(CH3CH2Br)—> CH3CH2OCH(CH3)2


Vissza