Régi község. Visznek nevével már a tatárjárás /1241/ előtt találkozunk a krónikák könyvében.Templomát és nevét -Viznek alakban- 1262-ben említi a forrás. Az 1332-37. évi pápai tizedjegyzékbenVysnuk néven fordul elő. /A szájhagyomány szerint úgy lett Visznek-ké, hogy a régi község helyét a víz gyakranelöntötte ,s emiatt az ősök azt mondták: 
gyerünk feljebb a "víznek"./

Az 1552.évi adóösszeírás a töröktől elpusztított helynek mondta. 1554-ben kezd benépesülni. 1680-ban elpusztul és az 1701-ben történtújjáépítésig lakók nélkül állott. Nagyon lassan indult meg a benépesedés, még 1750-ben is csak 67 volt a község adófizetőinek száma.

Az 1800-as évek elején nemigen történt nevezetesebb esemény, mely a község életére különösebb hatással lett volna.

Az első szomorú világégés mély nyomokat hagyott a falu életében, a hősi halottak száma 50 főre tehető.

A község lakossága kisgazdákból, földnélküli vagy csak igen kevés földű munkásokból állott, akik éppen a földtelenség miatt mint mezőgazdasági munkások /summások - 600-800 fő/ helyezkedtek el az ország különböző részein.

A második világháború után megrongált házak, lepusztult ingatlanok maradtak. Ez a világháború 54 halálos áldozatába került a községnek.

 
• Említésre méltó a Csörszárok, amely az avarokkal kapcsolatos. Az avarok itteni tartózkodását fényesen bizonyítja a falutól nyugatra, mintegy fél kilométerre eső , úgynevezett Kecske halom ,ahol 1939-1940-ben mintegy 50 avar sírt tártak fel s benne értékes avar régiségeket találtak.
• A mai római katolikus templom, mint műemlék - építése a XVIII.századra tehető.

A Gyöngyös patakon, közvetlen a falu alatt van egy kőhíd, melynek építési idejéről nincs adat, a hagyomány szerint az igen erős és szép híd, a katonaság átvonuló útján, a katonaság által építetett.

 

• A híd mellett közvetlenül van egy vízimalom. Ez a malom is a híd épitésének idején készült, s talán első "gépesített" erőforrása volt a falunak.

Legkorábbi felvétele     Mai felvétele