„Szorít bennünket az idő” – az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontban járt az államfő

A környezetvédelmi célú kutatásokról tájékozódott Áder János köztársasági elnök az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontban tett látogatásán. Az államfő egyetértett a kutatókkal abban, hogy új programokra és további forrásokra van szükség a megújuló energiákkal, az energiatárolás új módszereivel, valamint a klímaváltozással kapcsolatos tudományos erőfeszítések támogatására.

Milyen módszerekkel és eszközökkel lehet a levegő szennyezettségének mértékét gyorsan és hatékonyan mérni? Hol tartanak a jelenleginél jobb hatásfokú és olcsóbb napelemek előállítását célzó kutatások? Hogyan lehet költséghatékonyan a megszokottnál nagyobb mennyiségű energiát tárolni? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre kapott választ az akadémiai kutatóközpontban az államfő.

Áder János kiemelte, hogy amennyiben a mostani ütemben folytatódik az üvegházhatású gázok kibocsátása, 15 év múlva a Föld átlagos hőmérséklete 2 Celsius-fokkal emelkedik. Szerinte ezért kulcskérdés, hogy az emberiség szén-dioxid-kibocsátása és ezáltal a Föld szén-dioxid-koncentrációja minél előbb csökkenjen. „Szorít az idő” – fogalmazott az államfő, aki arra biztatta a kutatókat, hogy indítsanak minél több környezetvédelmi célú programot.

Lévai Péter, a Wigner FK főigazgatója azt mondta, hogy a klímaváltozással kapcsolatos kutatási programok fő irányának meghatározása nagyon fontos politikai döntés. Ezen irányok kijelölése és a finanszírozás biztosítása után a tudományos közösség már képes megoldani az előtte álló feladatokat, új válaszokat adó új megoldások alapjainak a felfedezését, kifejlesztését. Az akadémikus egyetértett a köztársasági elnökkel abban, hogy szükség van annak meghatározására: miként kívánja Magyarország kivenni a részét a globális felmelegedés csökkentése és a klímaváltozás hatásainak mérséklése érdekében kifejtett tudományos erőfeszítésekből. Áder János úgy vélte, hogy új programokra és több forrásra van szükség e célok eléréséhez.

Szennyezésmérés

Az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontban több évtizede folynak egyebek mellett a környezetvédelemmel, a megújuló energiával és a fizikai kutatások eredményeinek gyógyászati célú alkalmazásaival kapcsolatos kutatások. Az ezek eredményeiből ízelítőt adó előadások közül Czitrovszky Aladár, a Wigner FK Szilárdtestfizikai Intézetének igazgatóhelyettese azokat a módszereket és eszközöket mutatta be, amelyekkel gyorsan és nagy pontossággal mutatható ki a levegőben található szennyeződés koncentrációja, mérete, valamint eredete is. Mint mondta, a központ szakemberei és műszerei a 2010-es vörösiszap-katasztrófa idején is fontos méréseket végeztek a szerencsétlenség helyszínén.

A környezetvédelmi célú alkalmazott kutatások közül Áder János azt az intelligens közlekedésirányítási módszert ismerhette meg, amely a levegő szennyezettségének mértéke alapján határozza meg az optimális forgalom időbeli és térbeli jellemzőit.

Olcsó napelem és szuperkondenzátor

A harmadik generációs napelemekkel kapcsolatos kutatásait összegezte Gali Ádám, Lendület-kutatócsoport vezető. A fizikus az olcsó és környezetbarát energia előállítása szempontjából kulcskérdésének nevezte a kis költséggel gyártott, jó hatásfokú napelemek kifejlesztését. Mint mondta, ezek jelentőségét az adja, hogy a megújuló források közül a napenergia az, amely jelentősebb mértékében fedezheti az emberiség folyamatosan növekvő energia igényét. Szerinte az általuk elméleti számítások alapján kidolgozott modellről a következő években derül ki, hogy alapul szolgálhat-e további fejlesztésekhez.

Veres Miklós, a Wigner FK osztályvezetője azt mutatta be az államfőnek, hogy mi az a szuperkondenzátor és milyen területeken használható. Az energiatárolás új lehetőségének tartott szuperkondenzátorról szólva elmondta, hogy azt az akkumulátorokhoz képest sokkal gyorsabban lehet feltölteni, de sokkal gyorsabban le is adja a tárolt elektromos töltést. Ezt a tulajdonságát felhasználva egyebek mellett elektromos és hibrid gépjárművekben, drónokban és defibrillátorokban is alkalmazzák.

Áder János a kutatói előadásokat követően három labort is megtekintett a 220 tudományos kutatót foglalkoztató, a magyarországi fizikai alapkutatások meghatározó részét végző kutatóközpontban.

 

Forrás: wigner.mta.hu

2016.02.29. 15:00
Címke: