| Briggs, Henry
Worley Wood, Yorkshire, Anglia, 1561. febr. 23. - Oxford, 1630. jan. 26. Angol matematikus
Cambridge-ben 1581-ben szerzett diplomát és itt kezdett tanítani. 1596-1620-ig a geometria professzora volt a Gresham College-ben, Londonban, majd a geometria professzora lett Oxfordban. Miután megismerte Napier logaritmustáblázatát, felkereste Napiert. Konzultációjuk során alakult ki a logaritmus ma használt definíciója, amely a tízes alapot használja. 1617-ben, Napier halálának évében Briggs megjelentette az első logaritmustáblát, amely az 1-1000-ig terjedő számok 8-jegyű logaritmusát tartalmazta, 1624-ben pedig további, 30000 szám 14-jegyű logaritmusát tartalmazó táblázatot. A tízes alapú logaritmust sokáig Briggs-féle logaritmusnak nevezték.
|  | | Web dokumentumok |
