A
röntgen sugárzás orvosi alkalmazása terén a paciensek és a vizsgálatot
végző orvosok, ápoló személyzet sugárvédelme érdekében a múlt század
húszas éveitől számos, nemzetközi elismerést érdemlő hazai berendezés
született. A rádium biztonságos gyógyászati alkalmazására is egy sor eszközt
fejlesztettek ki hazai kutatók.
1954-ben érkezett hazánkba az első
mesterséges radioaktív izotóp, gyorsítók épültek, 1959-ben üzembe helyezték a
kutatóreaktort, nem sokkal később beindult a hazai izotópgyártás. A
mesterséges radioaktív izotópok és az ionizáló sugárzások orvosi, ipari,
mezőgazdasági és tudományos célú alkalmazása széles körben elterjedt
hazánkban. Ennek kapcsán egy sor merőben új sugárvédelmi probléma merült
fel, melyek csak fizikusok, vegyészek, mérnökök, orvosok összefogásával oldható
meg. A sugárvédelem ezen interdiszciplináris jellege miatt szükség volt egy
fórumra, ahol a sugárvédelemmel foglalkozó különböző szakemberek
kicserélhették tapasztalataikat, megteremthették a közös szakmai nyelvet.
1961 őszén Bozóky László és Fehér
István mintegy nyolcvan, sugárzással foglalkozó,
szakember nyilatkozatát összegyűjtve az Eötvös Loránd Fizikai Társulat
elnökségéhez fordult szakcsoport alakítási kérelmével. Az elnökség félve a
társulati tevékenység szétforgácsolódásától egy ideig vonakodott a
hozzájárulást megadni. Végül 1962 januárjában az elnökség elfogadta a
szakcsoport alakítási kérelmet, a következő célkitűzéssel: a sugárvédelemmel
foglalkozó, vagy a sugárvédelmet mindennapos munkájában alkalmazó magyar
szakemberek társulatba tömörítése, az ionizáló sugárzás és az atomenergia
biztonságos felhasználása érdekében.
Az alakuló ülés 1962. március 26-án volt.
Dr.
Fehér István
tiszteletbeli
elnök