16. fejezet - Lipidek és nukleinsavak
Lipidek
- vízoldhatatlan, de szerves oldószerekben oldódó
biomolekulák összefoglaló neve
 
- lipidek csoportjai: 
 
- zsírsavak - hosszú szénláncú karbonsavak
(C12 - C20)
 
- zsírok és olajok - zsírsavak és glicerin
triészterei (trigliceridek)
(a monogliceridek monoészterek, a digliceridek diészterek)
(energiatároló funkció)  
- foszfatidok - a glicerin foszfátészterei (+ zsírsavak)
(membrán-összetevõk)  
- szteroidok - policiklikus szerkezetek különbözõ
szubsztituensekkel
(hormonok, speciális funkciók)  
 
- prosztaglandinok - gyûrûs szerkezetek hosszú láncokkal
(hormonok, speciális funkciók)  

Zsírok és olajok
- a zsírok szilárdak, az olajok folyékonyak (azonos
triglicerid-szerkezet) 
 
- oldhatatlan lerakódás, melybõl szükség
esetén energia nyerhetõ
 
Zsírsavak
- az összes természetes zsírsav páros számú
szénatommal rendelkezik, mivel acetátegységekbõl
(C2) szintetizálódnak
 
- a természetes telítetlen zsírsavakban cisz-konfigurációjú
kettõs kötések találhatók
a cisz kettõs kötések alacsonyabb olvadáspontot
eredményeznek
a telítetlen és a többszörösen telítetlen
zsírok könnyebben emészthetõk 
- a zsírok lúgos hidrolízise (szappanosítás)
szappanokhoz vezet
(a zsírsavak nátriumsói)  
 
- az ionos fej vízoldható, az apoláris farok nem
 
- a szappanok micellákká állnak össze, melyekben
az apoláris kosz oldódik
 

Foszfolipidek
- a szappanszerkezet természetes megfelelõje
poláris foszfátfej
két apoláros farok 

Kétrétegû lipid membránok
- foszfolipidekbõl felépülõ kétrétegû
membrán
 
- más lipidek a membrán apoláris részében
találhatók
 
Szteroidok
- a koleszterin a legtöbb szteroid (D vitamin, epesavak, hormonok)
prekurzora 
 
  | 
| koleszterin | 
Ha a jobb oldalon nem jelenik meg 
a 3D modell, töltse le a Chime- 
segédprogramot. | 
 
- a nemi hormonok és a fogamzásgátló tabletták
szteroidok
 
 
  | 
| tesztoszteron | 
|   | 
  | 
| ösztradiol | 
|   | 
  | 
| noretindron | 
Nukleinsavak
| 
nagy molekulák, melyek az élõlények genetikai
információit hordozzák
foszfátészterekkel összekapcsolt cukrokból
felépülõ polimerek, melyekben a cukoregységekhez
meghatározott nitrogénbázisok kapcsolódnak
 | 
 | 
| Ha a jobb oldalon nem jelenik meg a térbeli DNS-modell, töltse
le a Chime-segédprogramot. (A molekulát az egér bal
oldali gombjával forgathatja, ha az egérmutató a modellen
van.) | 
Dezoxiribóz
- az RNS-ben a cukor ribóz, pontosabban béta-D-ribofuranóz
 
- a DNS-ben a cukor 2-dezoxiribóz, szintén béta-furanóz
formában
 

A nitrogénbázisok
- a pirimidinbázisok 6-tagú, két nitrogént
tartalmazó heterociklusok
citozin, uracil (az RNS-ben található) és timin (a
DNS-ben található) 
  | 
  | 
  | 
cukorhoz kapcsolódó pont  | 
| citozin | 
uracil | 
timin | 
  | 
- a purinbázisok kétgyûrûsek, négy nitrogénatommal
adenin és guanin 
  | 
  | 
cukorhoz kapcsolódó pont  | 
| adenin | 
guanin | 
  | 
 
Nukleozidok
- nitrogénbázis + cukor = nukleozid
 
- a nukleozidokat egybetûs kódokkal jelöljük 
C = citozin
U = uridin
T = timidin
A = adenozin
G = guanozin 
Nukleotidok
- nitrogénbázis + cukor + foszfát = nukleotid
 
- ATP = adenozin trifoszfát (energiatároló molekula)
ADP-vé történõ hidrolízise 8 kcal/mol
energiát szabadít fel 

Polinukleotidok - DNS és RNS
- az RNS és DNS polimereket az 5' végük felõl
a 3' végük felé nevezzük el
 

Bázispárosodás
- specifikus H-kötés jöhet létre a szomszédos
szál bázisaival
az DNS-ben: az A és a T, valamint a G és a C kapcsolódik
párba
az RNA: az A és az U, valamint a G és a C kapcsolódik
párba 
- a bázispárosodáshoz szükséges, hogy
a szálak párhuzamosak legyenek
a bázispárosodás optimális szerkezete: kettõs
spirál 
A DNS megkettõzõdése
- a DNS mindkét szála elég információt
tartalmaz, hogy megkettõzhesse a társát
 
- a DNS szétcsavarodással, majd új kiegészítõ
szálak szintéziséve kettõzõdik meg
 
- a megkettõzõdést a DNS polimeráz enzim
segíti, nukleotid-trifoszfátokat felhasználva
 
A genetikus információ átírása
DNS-rõl RNS-re (transzkripció)
- az információ a DNS-rõl a hírvivõ
(messenger) RNS-re (m-RNS) íródik
 
- az m-RNS azonos információt hordoz, mint az eredeti DNS
 
A genetikus információ lefordítása fehérjeszintézisre
(transzláció) 
- az m-RNS viszi a genetikus információt a riboszómákhoz,
ahol a fehárjék bioszintézise folyik
 
- a riboszóma folyamatosan olvassa le az m-RNS-t 3-betûs
kodononként
 
- az aminosavakat transzfer RNS-ek (t-RNS) szállítják
a riboszómához
 
- a t-RNS specifikusan felismeri az általa hordozott aminosav
kódját
 
A genetikus kód
- az aminosavakat 3-betûs kóddal jelöljük
 
- a genetikus kód különleges tulajdonságai (mint
egy nyelv) 
 
- nincsenek írásjelek - a pontos kiindulópont döntõ
fontosságú, és 3 egységenként kell haladni
 
- a három "stop" kód 
 
- duplikált kódok - a legtöbb aminosav több kóddal
rendelkezik
 
- egy betû eltérés (különösen az utolsó
helyen) általában nem okozza a kód komoly félreértelmezését
(a sarlósejtes vérszegénységet mégis
az a hiba okozza a hemoglobin szerkezetében, hogy a 6-Glu-t hibásan
6-Val helyettesíti)  
Miért hiányzik az OH a DNS-ben? 
- az RNS-nek (mind az m-RNS-nek, mind a t-RNS-nek) újrafelhasználhatónak
(írás, olvasás) kell lennie
 
- a DNS-nek stabilnak kell lennie
 
- a foszfátészterek hidrolízisét növeli
a 2'-OH csoport
a 2'-OH csoport hiányában a foszfátészterek
ellenállnak a hidrolízisnek 
DNS-szekvenálás
- a DNS-molekulák méretét kilobázisban mérjük
 
- restrikciós enzimekkel specifikusan hasítható
a DNS
 
- a kisebb töredékek könnyebben azonosíthatók
és újra összeállíthatók az eredetivé
 
- az Emberi Genom Projekt (Human Genome Project) kísérlet
a DNS-ben tárolt teljes emberi genom feltérképezésére
 
Ismeretanyag
- zsírok, zsírsavak, telítetlen zsírok, szappanok,
foszfolipidek, szeroidok, nukleotidok és nukleozidok szerkezete
 
- hogyan viszonyul a szerkezetük biológiai funkciójukhoz
 
- a DNS és az RNS bázisok kiegészítõ
párjainak azonosítása
 
- aminosav-kodonok azonosítása a DNS-ben, az m-RNS-ben
és a t-RNS-ben
 
- a DNS replikációjának, transzkripciójának
és transzlációjának leírása
 
 Vissza