Az utóbbi évtizedek tapasztalatai alapján megállapítható, hogy a társadalmi fejlődés szoros összefüggésben van az energiafelhasználással, elsősorban a villamos energia felhasználással. Sajnos nem kis részben az energiatermelésnek köszönhetően jelek vannak a Föld globális ökológiai katasztrófájára. A jelenlegi helyzetet vizsgálva megállapítható, hogy az energiatermelés legnagyobbrészt fosszilis energiahordozókon alapul. A történelmi fejlődés alapján másrészt látható az energiatermelés nagyfokú centralizálása.

Az utóbbi években az energiatermeléssel kapcsolatban a környezetszennyezési gondok növekedtek. A CO2 szint növekedése előrevetíti egy növekvő átlaghőmérsékletű Föld lehetőségét az üvegházhatás miatt, azonban a CO2 kibocsátás a fosszilis energiahordozók felhasználásánál a folyamat szükségszerű velejárója és nem csökkenthető. A kibocsátott NOx és SO2 pedig a savas esők révén a bioszféra pusztulását okozhatja. Annak ellenére, hogy a kibocsátott károsanyag csökkentésére történtek lépések, ez jelenleg is magas. Ennek hazai nagyságrendjét szemlélteti az 1.ábra

1. ábra Magyarország SO2 kibocsátása [2]

A maghasadáson alapuló energiatermelésnél az atmoszférába gyakorlatilag nem kerülnek ilyen szennyező anyagok, de főleg a Csernobilnél történt nukleáris katasztrófa óta az atomenergia társadalmi elfogadottsága romlott. Sokak szerint gondot okoz a radioaktív hulladékok elhelyezése és hosszú ideig való biztonságos tárolása valamint az üzemelést befejező atomerőművek sorsa.. Ennek ellenére a becslések az atomerőművek jelenlegi 4 %-nyi részesesedésének megduplázódását várják 2020-ig a Földön. Sajnos a kimeríthetetlennek tűnő energiaforrás, a szabályozott fúziós energiatermelés az 50-es évek optimizmusával ellentétben várat magára és a közeljövőben nem is számolnak vele.

Természetes, hogy ezen globális negatívumok ellenére a világ a pillanatnyi kétségtelen előnyök miatt nem fog lemondani ezekről az energiahordozókról. A kiutat azonban hosszútávon a világ is az un. megújuló energiaforrásokban látja, azaz a napenergiában és annak közvetett formáiban: a biomasszában, a szélenergiában, a geotermikus energiában és a vízenergiában.

Ezeknek az energiaforrásoknak is vannak esetenként káros környezeti és esztétikai hatásai (pl. vízierőművek, szélerőművek), de alapvetően környezetkímélők és az atmoszférát nem szennyezik. Különböző szervezetek 2020-ra 30 %-nyi globális részesedést prognosztizálnak. Összehasonlítva a magyarországi főbb megújuló energiaforrások potenciális mértékét millió tonna olajegyenértékben (MtOE) a következőt láthatjuk:
-szoláris potenciál: 0.05 MtOE,
-geotermikus potenciál: 0.2 MtOE,
-biomassza potenciál: 3.5 MtOE.

Amikor a napenergia lehetősége felmerül, triviális annak környezetkímélő volta és forrásának gyakorlatilag kimeríthetetlenségével számolhatunk. A hagyományos energiatermelési módokkal ellentétben a napenergiának viszonylag kicsi az energiasűrűsége és az éjszakák miatt időszakos a jellege, ami rögtön felveti az energiatárolás szükségességét is.

A napenergia viszonylag kis energiasűrűsége miatt a globális nagy koncentrációjú energiatelepítések helyett a lokális telepítés célszerűbb. Tipikusan jó felhasználási lehetőséget kínál ennélfogva a területileg szétszórt mezőgazdasági felhasználásoknak. Természetesen az alkalmazásoknál a komplex, hibrid energia-felhasználásra kell a hangsúlyt fektetni, felhasználva az adott helyen a potenciális energialehetőségeket.

A napenergia mezőgazdasági felhasználását tekintve kiemelhetők a növényházak, a szárítás valamint a technológiai melegvízkészítés. A közvetlen napenergia felhasználás mellett még szerepet játszhat a geotermikus és a szélenergia mezőgazdasági felhasználása is. A napenergia alkalmazásának szélesebb körű elterjesztésének érdekében az állami támogatási rendszer kedvezővé tétele mellett számos gyakorlati kérdést is meg kell oldani.

Ha nem késői követői kívánunk lenni ennek a nemzetközi fejlődésnek kívánatos már a korai szakaszban mielőbb bekapcsolódni hazai kutatásokkal a napenergia felhasználásba.

A GATE Fizika és Folyamatirányítási Tanszékén olyan oktatási, kutatási és demonstrációs napenergetikai eszközcsoport valósult meg , amely a legkülönbözőbb érdeklődésű emberek számára is elérhető, s amely segítheti annak felismerését, hogy a napenergia és a különböző napenergiás technológiák a mindennapi háztartási, ipari és mezőgazdasági energiaigények kielégítésében jelentős szerepet játszhatnak.

Célunk, hogy ez a napenergiás demonstrációs központ közreműködjön a napenergia magyarországi hasznosításának terjesztésében, az erre vonatkozó információk nyújtásában és a megújuló energiaforrásokon alapuló technológiáknak az Európai Unióból való áthozatalában.

Irodalom

[1] Hegyi,K.-Fekete,M.-Farkas,I.-Buzás,J.: Application of the renewable energy sources to the rural tourism, 3^rd Seminar on Energy and Environment, Gödöllő, Hungary, November 10-12, 1997, p. 8.

[2] Tecnika Műszaki Szemle, XXXVIII. évf. 5.sz. 1994. máj.